2024.05.16. 07:40
Ingyenes programokkal ünnepli a fény napját az ELI-ALPS
Hogyan válhat valakiből Nobel-díjas kutató? Miért kapta Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier megosztva 2023-ban a fizikai Nobel-díjat? Hogyan kapcsolódik mindez az ELI ALPS tevékenységéhez? Május 16-án, csütörtökön minderre fény derül a lézeres kutatóintézetben.
Látványos kísérletekkel, előadásokkal, Nobel-sarokkal és lézersakkal várják csütörtökön este a látogatókat. Archív fotó: Karnok Csaba
A fény nemzetközi napján, május 16-án a világ arra emlékezik, hogy 1960-ban Theodore Maiman amerikai fizikus és mérnök ezen a napon mutatta be a világ első működő lézerét. Noha ő ezért nem kapott Nobel-díjat, ám a lézerfizikában azóta többen kiérdemelték ezt az elismerést. Közöttük van a 2018-as év egyik fizikai Nobel-díjasa, Gérard Mourou, aki 2005-ben először javasolta az ELI (Extreme Light Infrastructure) létrehozását. A tavalyi fizikai Nobel-díjasok közül Krausz Ferenc és Anne L’Huillier, akiknek eredményei megalapozták az attoszekundumos fizikát, szintén számos szállal kapcsolódik a szegedi ELI ALPS Lézeres Kutatóintézethez.
A Nobel-díjas fizikusokra és munkásságukra irányulnak majd a kutatóintézet fény napja alkalmából rendezett programsorozatának reflektorfényei. Május 16-án 18 és 21 óra között izgalmas játékkal, látványos kísérletekkel, érdekes előadásokkal, interaktív tudományos bemutatókkal, vezetett látogatásokkal várják az érdeklődőket az ELI ALPS munkatársai. Sőt, látogatók a fény napi játék állomásait végigjárva egy estére Nobel-díjas kutatókká is válhatnak.
Az esemény látogatása díjmentes, a programelemek, előadások a játékban való részvételtől függetlenül is látogathatók, az állomások szabadon bejárhatók.
Az ELI -ALPS épületében való körbevezetés, illetve a Fókusz interaktív látogatói tér megtekintése regisztrációhoz kötött, amelyet az intézmény honlapján tehetnek meg az érdeklődők.
