Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 6°C Még több cikk.

A palotai Krobákéknál nem karácsonyi kellék a gyertya

Csanádpalota - Egy meggondolatlanul vállalt kezesség, az apa munkanélkülivé válása – ez a két dolog elég ahhoz, hogy egy hatgyermekes család szegénységbe süllyedjen. A csanádpalotai Krobák Gábornénak csak egy karácsonyi kívánsága van: ne kelljen gyertyával világítaniuk és hideg vízben mosniuk.
Krobákék helyzetét az tudja igazán átérezni, aki próbált már mosni hideg vízben 8 emberre gyertyafény mellett. A család otthonában ugyanis a felhalmozott hátralékok miatt megszüntették a vezetékes földgáz, illetve az áram szolgáltatását, így hiába kaptak korábban egy segélyszervezettől korszerű mosógépet, az pillanatnyilag nem több, mint porfogó. – Ha kívánhatnék egyet karácsonyra, azt szeretném, hogy legyen újra áramunk – mondja a fiatalasszony, Krobák Gáborné. Aki egyébként összesen 6 gyermeket nevel, nevük: Antal Szimonetta Vanessza, Krobák Vivien, Krobák Tamara Leila, Krobák Ágnes, Krobák Gábor Bence és Krobák Dzsenifer Dzsamila. Amikor náluk jártunk, csak a 2 legkisebb gyerekkel találkoztunk – a többiek épp karácsonyi ünnepségen voltak.

Látogatásunkkor csak az édesanya és a két legkisebb gyermek volt otthon, a többiek éppen karácsonyi ünnepségen jártak. A szerző felvétele
Látogatásunkkor csak az édesanya és a két legkisebb gyermek volt otthon, a többiek éppen karácsonyi ünnepségen jártak. A szerző felvétele

A Krobák család története arra példa, miként kerülhet valaki kilátástalan helyzetbe egy meggondolatlanul vállalt kezesség miatt. Az édesapa, Krobák Gábor ugyanis ezt tette: testvérének vállalt kezességet, s miután a hitelt az adós nem törlesztette, jövedelmének felére a bank tette rá a kezét. Innentől az volt a kérdés, hogy egyenek vagy a számlákat fizessék. Természetes, hogy ezek után elmaradtak a díjfizetéssel, a szolgáltató pedig elzárta a gázcsapot, kikapcsolta a villanyt. A férj testvére, mint a fiatalasszony meséli, azóta sem sietett a miatta bajba került család segítségére. – A kezességet Gábor a tudtom nélkül vállalta. Ha szól nekem, én azonnal tiltakoztam volna. Ma már ő is tudja, hogy óriási baklövést követett el, csakhogy utólag késő okosnak lenni – mondja Krobákné. Fél éve nincs áramuk. Fatüzelésű kandallóval fűtenek, két szobát, napi fél napot – négy mázsa tüzelőt tudnak venni havonta. A legkisebb gyerek szinte az egész napot overallban tölti.
Krobákék helyzetét súlyosbította, hogy a szobafestő-mázoló-tapétázó szakmával rendelkező férj, aki korábban a Dunántúlon dolgozott, elveszítette állását. A fiatal édesanya úgy gondolja, azért, mert nagycsaládos. Ő főállású édesanya. Krobák Gábor az utóbbi időben a környéken, Makón és Szegeden próbált különböző gyáraknál álláshoz jutni, de a beküldött megannyi önéletrajz ellenére egyelőre nem járt sikerrel. S ami külön nehézzé teszi helyzetüket: a 6 gyerek közül 3 tartós beteg, egy genetikai eredetű bőrbetegség miatt kell őket rendszeresen a szegedi klinikára vinni. A nagyszülők is szerény körülmények között élnek, csak némi saját termésű zöldséggel tudják őket segíteni. A főzést, a fürdéshez szükséges meleg vizet palackos gázzal próbálják megoldani – egykádnyi vízben fürdenek, egymás után. Amióta tél van, és korán sötétedik, hamar lefekszenek aludni, mert fogynak a gyertyák. Minden bizonnyal karácsonykor is így lesz – ajándékokról nem is álmodhatnak a gyerekek.



Vajda Attila karácsonyi üzenete


A Délmagyarország–Rotary Advent sztárvendége a mai napon Vajda Attila lesz.

– A karácsony nem lehet olyan ünnep, amely a változó világgal együtt eltorzul. A szeretet, a család, az együttlét, a béke, a nyugalom, a várakozás – ezekről kell szólnia a karácsonynak, más nem is jöhet szóba. Legalább ilyenkor legyünk együtt a szeretteinkkel, hiszen a mai világban rohanunk, szaladunk, de most meg kell állni. Jövök-megyek én is, így sok olyan dolog kimarad, ami pótolhatatlan. A pihenés, a megnyugvás pedig feltölt a következő feladatokra. Emlékszem, gyerekként a karácsony nálunk is a fentiekről szólt, miközben várakozással telt. Édesapámmal állítottuk és díszítettük a fát, miközben édesanyám sütött-főzött. Egy szaloncukor a fára, kettő a hasba – a dorgálást megkaptuk, de a fa mindig elkészült.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átvette a Romics család az adományokat

A Romics család vasárnap délután vette át a Lapcom Média Alapítvány támogatását a Klauzál téren. A családot a Zöldtranszfer – a gazdaságos és környezetbarát reptéri transzfer szállította a helyszínre. Tovább olvasom