Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

A körülbelül 150 évet késő vonat

Trogmayer Ottó régész, nyugalmazott múzeumigazgató új könyvét mutatták be szombaton a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.

A 78 éves Trogmayer Ottó, Széchenyi-díjas régész volt hazatérő vendége szombaton a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak. Az egykori szegedi múzeumigazgató újonnan megjelent könyvét mutatta be a közönségnek, amelynek mintegy 50 tagja bizonyosodhatott meg arról, Trogmayer Ottó kultúrhistóriai mesélőkészsége és humora a régi, bár, sajnos, a mozgása már nem.

A könyv címe, Régészeti furcsaságok, csacskaságok, marhaságok ezt a régészetből a művelődéstörténetbe, valamint az emberi természet zegzugaiba váratlanul be-bepillantó stílust és tematikát jelzi előre. Ez a szerző ötödik ilyen témájú könyve, és nem úgy látszik, hogy 52 régészettel eltöltött éve után kifogyna a mondandóból.

A körülbelül 150 évet késő vonat. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

A találkozón Tandi Lajos szegedi lapszerkesztővel folytatott beszélgetéséből kiderül, hogy már összegzi, hányféle népről is tudunk, amelyek előttünk lakták a Kárpát-medencét, és nagyjából ötvennél tart. Múlt-ügyben a lehető legkompetensebb szerző állítja elénk a mulandóság tükrét, hiszen ő maga is felfedezett egy népet az említettek közül, s ezt csorva népcsoportnak nevezte el – valamikor a trójai háborúk idején éltek Szeged környékén a Krisztus előtti 1200-as években.

Trogmayer Ottó a hun Attila-ügyben is illetékes. Régi mondása, miszerint Attila témájában a szegedi múzeum az ügyeletes, az 1970-90-es évekre volt igazán jellemző, amikor is listát vezetett Attila felfedezett sírjairól. Ő maga a népvándorlás korával foglalkozott, így érthetően furcsállja, hogy Magyarország területén mindössze 3 hun sírt találtak eddig („mit csináltak, nem itt haltak meg?"), ami legalábbis nem ad tápot a szittya elméleteknek.

A körülbelül 150 évet késő vonat. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Trogmayer Ottó könyvét könnyedén és lebilincselve fogja olvasni, akit foglalkoztatnak a kulturális örökség emberi részletei. Soktudású, magabiztos, jókedvű szerző fog neki mesélni, hasonlatosan ahhoz a közvetlenséghez, ami Móra Ferenc tárcáiban még ma is lenyűgözi az olvasót. Tévhitek, tévedések, érdekességek között személyes élmények is vannak, kiderül például, hogy Trogmayer Ottó színésznek készült, és első szerepét (egy öreg muzsikot) el is játszotta az Egyetemi Színpadon, vagy kiderül, hogy ő adta Bálint Sándornak, a rendszer által kivetett néprajztudósnak a „legszögedibb szögedi" becenevet. Egyébiránt Bálint Sándort, akitől nem volt tanácsos publikálni a korai Kádár-rendszerben, Trogmayer Ottó segítette vissza a tudományos közéletbe, közlési lehetőséget nyújtva a múzeumi kiadványokban, és elkészítve tévéinterjúját a néprajzkutatóval.

Trogmayer Ottó kívül-belül elegáns és árnyalt ember, nem dobálózik. A pénztelenség miatt nehezen fenntartott régészet, a szakmaiságra alig adó finanszírozás témakörére is egy jó mondatot ajánl „A vonat körülbelül 150 évet késik" beszédes című tárcájából. Így szól: „A vonat csak lassan hozza be a késést, főleg, ha közben az állomás is távolodik".

Trogmayer Ottó - Régészeti furcsaságok, csacskaságok, marhaságok (Martin Opitz kiadó 2012. , Koncz Margit rajzaival) kapható a Móra Ferenc Múzeumban működő könyvüzletben.

Olvasóink írták

  • 12. Horthyszobor 2012. december 17. 17:22
    „8. Frappáns írás teljesen igazad van!!!”
  • 11. TUTI 2012. december 17. 13:26
    „Engem ez a "Soktudású" érdekelne, hogy nincs ez elirva?
    Egy k nem hiányzik-e belőle??? :) :) Vagy??? ;)”
  • 10. queenmargareth1 2012. december 17. 08:49
    „4. tzrtz 2012.12.16. 20:27 ostobaság, az ami több száz éves, ugye?nem kettő vagy háromszáz!!!!”
  • 9. queenmargareth1 2012. december 17. 08:49
    „4. tzrtz 2012.12.16. 20:27 ostobaság, az ami több száz éves, ugye?nem kettő vagy háromszáz!!!!”
  • 8. meska 2012. december 17. 06:51
    „tzrtz, szerintem tudod, hogy a prehisztorikust tudományos prehisztorikusra értettem...:)..és hát lehet hogy igazad van: származtassa csak magát a lengyel uralkodócsal ád sastól a mienk turultól, a poroszok medvétől, sőt a franciák állítsák azt, hogy az Anjou-címerben a kereszténység felvétele hatására békák virágoztak ki liliomként - mi meg fogadjuk el mindezt - Nehogy már régészeti leletek vizsgálatára, egykorú írásos forrásokra támaszkodjunk, meg ne lássak valaki kezében könyvet, mikroszkópot, vagy a notebookján Google Földet! /abból sajna az látszik, hogy a Föld nem lapos!/”
  • 7. tzrtz 2012. december 16. 23:15
    „5. Van régész is azok között, akik épp a Trogmayer által mondottak ellenkezőjét állítják. Tudtommal Bakay Kornél pl. régész. De vannak mások is. Amúgy egyáltalán nem csak a régészet számít, az csak egy szempont. És bizony a történészi, a nyelvészeti és a művészettörténeti, néprajzi kutatások alapján bebizonyítják a hun/szkíta/stb. származást is, pont olyan színvonalasan, ahogy a hivatalosnak mondott könyvekben teszik. Sőt, "marhaságozni" is szoktak. Az, hogy ti alapból kit hülyeségeztek le, az a ti dolgotok, én egyszerűen csak szükségesnek tartom megemlíteni ilyen nagyszájú okoskodóknál (mint ez a régész is), hogy nem csak az ő álláspontjuk van a világon.

    Amúgy ha elolvastátok, vajh mire utal a 3 hun sírral? Hogy a hunok nem is jártak a Kárpát-medencében? Mert ez merőben új álláspont lenne az akadémikus történet/régészettudomány részéről is! Vagy esetleg hogy a hunok nem is léteztek? Mert én már mindent el tudok képzelni.

    6. A "prehisztorikus" az "őskorit" jelent, amikre én hivatkozok, az nagyon is történelmi. A történelmet az ókortól számítják, az pedig a hivatalos elképzelések szerint is kb. 6 ezer év ma. Aki tehát hozzád hasonló blőd baromságot leír, az maga a "prehisztorikus", azzal nem nagyon van miről beszélni. A Himnuszunk és Kölcsey aligha nevezhető őskorinak. Amit írsz, az számomra azt jelenti, hogy a 19. századig bezárólag lehülyézed a komplett emberiséget, mivel a század vége felé született meg a mai felfogás szerinti tudományosság. Ilyen gondolkodással nem tudok mit kezdeni, nagyjából önmagát minősíti.

    Még annyit, hogy a 19. századig nem volt szükségük az embereknek arra (sehol), hogy az identitásukat régészeti ásatások alapján mesterségesen alakítsák ki. Egyszerűen tudták magukról, kicsodák. Nálunk is. Tudták Németország területén is, mindenhol. Igen hosszadalmas gyúrás kellett az oktatási rendszerek részérő, hogy ezt leépítsék, és előállítsák a mai embert, aki mindent elhisz, ami le van írva valahova, és semmit, ami nincs. Ha elpusztítod a könyvtárakat, akkor ma megszűnne mindenféle öntudat nagyon gyorsan a nemzetitől a vallásosig. Mindegyik. Ez valami hihetetlen beteges, ha meggondoljuk.”
  • 6. meska 2012. december 16. 23:01
    „tzrtz, az a lényeg, hogy mit mondtak azokban a prehisztorikus időkben, amikor még se történelemtudomány, se régészet nem létezett? Az a lényeg, hogy mit ír Kölcsey a Himnuszban? Megmondom őszintén, kiskoromban nálunk a házba a Totó néni azt állította, hogy a fonalgombolyagokkal teli tálkája zenél - de egyszer se mentem le a boltba elemért a mi tálunkhoz, hogy az is...”
  • 5. Apátfalvi** 2012. december 16. 20:42
    „Na, itt a kuruc is.

    Trogmayer kijelentései zavarnak, miközben te is nulla figurázol meg agybajozol. Mint ahogyan teszik ezt elvbarátaid a kuruc.info-n is.

    A hunok ázsiai származását pedig régészeti bizonyítékok tömkelege támasztja alá. Nem vagyok régész, sem őstörténész, de azok sem, akik szabadidejükben sumer-magyar rokonságról meg szkíta-párthus gyökerekről írogatnak.

    "Amit tény, az az, hogy egészen a 19. századig nálunk mindenki magyarokként tekintett a hunokra, magyar uralkodóként Atillára, és a szkíta rokonságot tartotta."

    Osztán ez kit érdekel? Ez bizonyít valamit is?”
  • 4. tzrtz 2012. december 16. 20:27
    „3. Jaj, ez de fájdalmasan baromság volt. Atillát sokféleképpen ábrázolta - az utókor. Ma legszívesebben kínainak ábrázolnák, ezzel is kiállva amellett, amit itt a régész is hirdet. De ezek mind vélemények, a véleményszabadság részeként kezelendők. Amit tény, az az, hogy egészen a 19. századig nálunk mindenki magyarokként tekintett a hunokra, magyar uralkodóként Atillára, és a szkíta rokonságot tartotta. Az, hogy előálltak mindenféle nulla figurák később valami agybajjal a század második felében, és megfertőzték az oktatási rendszert ezzel, az meg egy másik tény.

    Itt nincs semmiféle "szittya elmélet". Trogmayer úr biztos a Himusz említésénél is felháborodik, mert az van benne, hogy "Általad nyert szép hazát/Bendegúznak vére." Ő meg Atilla apja volt. Talán ha átírnánk akkor, mert tiszta baromság az egész. De ilyenre nem vetemedett még Rákosi sem. Akkor meg miről beszélünk?”
  • 3. queenmargareth1 2012. december 16. 18:00
    „további sok sikert, szerintem nagyon érdekes dolgok ezek, egyszer valahogy tisztázódnia kellene a múltunknak.
    már mindent elhiszek, már komolyra vettem a piros pöttyöket is.
    Azért abba jobb belegondolni, hogy Attilát kis, zömök termetű emberként örökítették meg és bizony mandulaszemmel ábrázolták...”
  • 2. tzrtz 2012. december 16. 17:50
    „Az, hogy ő maga 3 sírt ismer el hunnak, meg hogy kiket tekint önálló népnek, és egyáltalában a saját nézete a dolgokról az a saját nézete. Hogy ezt a tényként próbálja közölni, és még marhaságozik is mellett, az a saját nagyképűségét mutatja. És hogy még ennyi idős korában is ilyen témában hadakozik ilyen stílusban, az szintén őt minősíti.”
  • 1. 6664 2012. december 16. 13:32
    „Neten rendelhető valahogy? (külföldre)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amikor úgy kell táncolni, ahogy más fütyül

Nemcsak a fotómodelleknek nehéz az objektív előtt pózolni, hanem az átlagembernek is bizony tűrni kell a fotós szeszélyeit: képek annó. Tovább olvasom