Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Fotók a Kerny-hagyatékból

Szeged – A Móra Ferenc Múzeum virtuális kiállításán ma Kerny István fotográfus felvételeiből válogattunk. Tartson velünk: képek annó.

Kerny István 1879-ben született Szegeden. 1897: felsőkereskedelmi érettségi, 1897-1937 között postai hivatalnok; 1909-től a távíró-építésvezetői szakvizsga után a posta műszaki osztályán a hálózatépítő részleg tervezője, végül posta-műszakiigazgatóként ment nyugdíjba. 1893 óta fényképezett, szakkönyvekből és Gévay Béla fényképésztől tanulta a szakmai alapokat. 1902-től foglalkozott a fotómechanikai sokszorosító eljárásokkal. 1908-tól Budapesten élt, 1914-től jelentek meg képei az Érdekes Újságban, az Új Időkben, a Fotóművészeti Hírekben, a Fotóművészetben, a Fotóéletben, a London Newsban, a Die Wochéban, a Das Magazinban, a National Geographicban. 1920-23 között a Nemzeti Sportnak, majd a Színházi Élet sportrovatának külső munkatársa. Sportképeit ekkoriban a német, lengyel és svéd sportlapok is gyakran közölték. Az 1920-as években Balogh Rudolffal, Kankowszky Ervinnel járták az or- szágot, népi életképeket, népviseleteket, falvakat fotóztak. Így vált belőle a magyaros stílus egyik jelentős alkotója. Nem volt a fényképezésnek olyan ága, amelyet sikerrel ki ne próbált volna. Életműve nehezen szorítható kategóriákba, de legfontosabb képeit piktorialista stílusban, valamint a magyaros irányzat keretében készítette. 1920: a MAOSZ tagja, 1927-28 között főtitkára, 1932-től alelnöke. Előadásokat tartott, sokat publikált a szaksajtóban, 44 megjelent tanulmánya, cikke ismeretes. 1941-ben Kankowszky Ervinnel megszervezték az Amatőr Fotó Múzeumot a MADOME helyiségeiben, ennek gyűjteménye, s vele a magyar fotótörténet számos pótolhatatlan ereklyéje Budapest ostromakor teljesen elpusztult. 1957: a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a múzeumi bizottság tagja. Több mint hatvan éven keresztül megállás nélkül fényképezett, nem csoda hát, ha a fény útján való leképezés szinte minden eljárását ismerte és művelte, a nemeseljárások számtalan fajtájától a fotómechanikai sokszorosításon és a Lumičre-féle autochromon át a fotóplakettekig. Számos trükk-képe is ránk maradt. Több maga készítette fényképezőgéppel dolgozott. Egyike a magyar fényképezés klasszikusainak.

Mai első fotója a szegedi vízimalmokról, molnárokról készült 1906-os felvétel. De fotózott Tápén is 1913-ben gyékényező gyerekeket. 1914-es fotója a Klauzál téri „tejcsarnokban" készült. Készített fotót a tápéi kompról is 1915-ben, és azt is lefotózta, hogy nemcsak a Klauzál, de a Széchenyi téren is javában piacoztak az asszonyok. Ez utóbbi fotója 1924-ben készült.

Képek annó, a Móra Ferenc Múzeum virtuális kiállításából. Nézzen be hozzánk!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fotók az utolsó pillanatokban

A Móra Ferenc Múzeum virtuális kiállításának mai felvételei az utolsó pillanatokban készültek. Tartsanak velünk: képek annó. Tovább olvasom