Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Szeged a nagy talpra állás előtt

Szeged – A Móra Ferenc Múzeum virtuális kiállítótermében három napon át a 135 évvel ezelőtti szegedi nagy árvízre emlékezünk. Íme sorozatunk harmadik, befejező része. Tartsanak velünk: képek annó.
Ferenc József császár és király különös támogatását helyezte kilátásba. A Várat, amelynek tulajdonjogán Szeged és az államkincstár már régóta vitatkozott, a város közönségének ajándékozta. Nagy adományok érkeztek a legkülönbözőbb országokból Szeged felsegítésére. Legtöbbet segített Ausztria, de nagyon sokat adományozott Németország is. Jöttek az adományok Oroszországból, Romániából, Szerbiából, Törökországból. Segített Kína, Japán, India, Perzsia. Jöttek az adományok az amerikai és az afrikai földrészről is.

Az 1879-es szegedi nagy árvíz. Fotó: Móra Ferenc Múzeum (galéria)

A franciák is sokat segítettek, a francia gyűjtést a már befutott művész, a Párizsban élő Munkácsy Mihály védnökölte. Franciaországban volt az első jótékonysági hangverseny Szegedért már 1879. március 30-án. A hangversenyen Hubay Jenő és Aggházy Károly játszott. Volt olyan hangversenyhallgató, aki ez alkalommal ezer frankot is letett egy belépőjegyért. A Le Figaro szerkesztősége 1879. június 7-én rendezett jótékonysági hangversenyt a párizsi Operaházban; ezúttal a meghívókat Zichy Mihály illusztrációi díszítették. Brüsszel, London is kitett magáért.
Szeged szerencsétlensége bejárta a korabeli világsajtót, ennek (is) köszönhetően több mint kétmillió forint jött össze Szeged föltámasztásához, ami a teljesen felépült város értékének mintegy egyhatodát tette ki. Liszt Ferenc zenei kompozícióval, Zichy Mihály plakett-tervezettel rótta le részvétét. Somogyi Károly esztergomi kanonok egy egész életen át gondosan összegyűjtött 40 ezer kötetes könyvtárát ajándékozta a városnak, a szegediek szellemi felemelkedése érdekében. A könyvtárat, a mai Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár elődjét 1883-ban tudták megnyitni. A könyvtár keretében alapította meg Reizner János a városi múzeumot még a XIX. században.

Az újjáépítés (1880–83)

Az újjáépítés rendkívüli feladat volt, hiszen egy teljesen új várost kellett megteremteni. Ezt az egyedülálló vállalkozást Tisza Lajos királyi biztos vezette. A szigorú és nagy tekintélyű politikusnak döntő szerepe volt abban, hogy megszületett az új Szeged. Az újjáépítési tervet Lechner Lajos készítette. Az ő elgondolásai és alig négy év megfeszített munkája nyomán Szeged szebb lett, mint valaha. Az egykori girbegurba keskeny utcák helyén kirajzolódott az új körutas-sugárutas, rakparttal beépített városszerkezet. Elkezdték „eszményi szintre" feltölteni a belvárost és a várost körülvevő töltésrendszert. Újszegedet egyesítették Szegeddel, és hozzákezdtek a közúti híd építéséhez. Számos középület (például Szegedi Nemzeti Színház, Törvényszéki palota, posta) ekkor épült fel vagy újult meg (például a városháza, a piarista gimnázium), de ehhez az is kellett, hogy a szegedi várat elbontsák. Több mint 2600 lakóházat és 600-nál több, egyéb rendeltetésű épületet emeltek a romok helyére. Lechner Lajos mintegy húszféle mintatervvel szabályozta a háztípusok anyagát, alaprajzát, homlokzatát. Külön nagy figyelmet fordítottak az alapozásra. A mintatervekben megszabottaknál jobbat bárkinek és mindenkinek, de egyszerűbbet senkinek nem volt szabad építenie.

Szeged újjáépítése az árvíz után. Fotó: Móra Ferenc Múzeum (galéria)

Lechner Lajos a belváros úgynevezett „eszményi szintre" történő feltöltését, vagyis a Tisza 0 pontja fölötti +5,68 méteres átlagszintről +8,22 méteres szintre emelését tartotta kívánatosnak, amely 16 centiméterrel haladta meg az 1879. évi legmagasabb ártéri vízmagasságot. Ezt azonban nem lehetett megvalósítani, mert betemette volna a belváros árvíz előttről megmaradt jelentős palotáit. Engedményeket kellett tenni, ezért a belvárosi utcák és az azokat mintegy töltésként védő kiskörút magasságát +8,20 méterben, a szintén töltésfunkciót ellátó nagykörútét +7,0 méterben állapította meg. A külvárosi övezet magassága +6,95 méter lett volna.

A szegedi vár elbontása. Fotó: Móra Ferenc Múzeum (galéria)


A ma, frissen feltöltött felvételek közül az első a teljesen lerombolt város látható, valamint az, egyedül a templomok, erősebb kőépületek bírták ki a vizet, a másodikon a Szegedet sokáig szorongató Tisza, a harmadikon, a negyediken és az ötödik fotón pedig a mentés.

Képek annó, a Móra Ferenc Múzeum virtuális kiállításából. Nézzen be hozzánk!

Sorozatunk első része itt olvasható. >>>
Sorozatunk második része itt olvasható. >>>

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átszakadt a gát!

A Móra Ferenc Múzeum virtuális kiállítótermében három napon át a 135 évvel ezelőtti szegedi nagy árvízre emlékezünk. Íme sorozatunk második része. Tartsanak velünk: képek annó. Tovább olvasom