Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 07. 25. péntek - Kristóf, Jakab

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > APEH-közlemények > Gépjármű üzembentartói joggal kapcsolatos eljárás

Gépjármű üzembentartói joggal kapcsolatos eljárás

Az illetékekről szóló törvény alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya a gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonának, haszonélvezetének a megszerzése.

2008.04.01. 13:46
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
2008. január 1-jétől a gépjármű üzembentartói jog is vagyoni értékű jognak minősül, amely azonban csak az ajándékozási és az öröklési illetéknek lehet tárgya, a visszterhes vagyonátruházásnak nem. Amennyiben a gépjármű üzembentartói jog megszerzése ellenérték fejében történik, úgy nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerint az üzembentartó a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a jármű - nyilvántartásba bejegyeztek. Az üzembentartó – e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal megtett visszavonásig – a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja.

Figyelemmel az Itv. 76. §-ának 1. bekezdésére, az üzembentartói jog, mint vagyoni értékű jog megszerzéséhez kapcsolódó illeték összegét is az okmányirodának kell megállapítania.

Az illeték megállapítás alapjául szolgáló illetékfizetési kötelezettség az üzembentartói jog esetén csak az ingyenes szerzésre terjed ki.

Első lépésben az okiratot abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy tartalmaz -e ellenértéket az üzembentartói jog átengedése. Amennyiben az ellenérték nincs megjelölve, úgy vélelmezni kell a szerzés ingyenességét. Ha az ügyfél az okmányirodai eljárás során az ügylet visszterhességét kívánja bizonyítani vagy bármely más okból vitatja az illeték kiszabását, illetőleg annak összegét, úgy az állami adóhatósághoz fordulhat.

A közös tulajdonban levő gépjármű esetén nem valósul meg az ajándékozás, ha az egyik tulajdonostárs üzembentartói bejegyzését kezdeményezik, így ajándékozási illeték kiszabásának nincs helye. A közös tulajdon fennállásáról általában a szerződés tartalma vagy a gépjármű törzskönyvének adatai nyújthatnak tájékoztatást.

Ezeken kívüli közös tulajdon csak a házassági vagyonjog szabályai szerint állhat fenn, de nem szükségképpen közös vagyonba tartozik minden vagyontárgy, amely a házastársak tulajdonában van (külön vagyon). Ezért, ha a férj tulajdonában álló gépjárműre a feleség üzembentartói jogát kérik bejegyezni és a közös tulajdon fennállása a törzskönyv adatai vagy a szerződés tartalma alapján nem állapítható meg, úgy a bejegyzést kérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a gépjármű a házastársi közös vagyon részét képezi-e. A nyilatkozatot az ügyfél írásban vagy szóban egyaránt megteheti, szóbeli nyilatkozat esetén azonban arról jegyzőkönyvet kell felvenni és az iratokhoz csatolni. Amennyiben a közös vagyonba tartozást az ügyfél nem valószínűsítette, úgy az illeték összegét az okmányirodának meg kell állapítani és azt az ügyfélnek a bejegyzés előtt meg kell fizetnie.

Tekintettel arra, hogy a gépjárművek szerzése esetén is az APEH regionális igazgatósága az első fokú illetékhatóság, így amennyiben az okmányiroda által megállapított illetéket az ügyfél megfizeti, de a kiszabás téves volt, akkor a megfizetett illeték visszatérítését az ügyfél az Itv. 80. § (1) bekezdésének f) és g) pontja alapján az állami adóhatóságtól kérheti.

Ha az ügyfél az okmányiroda által megállapított illeték mértékét vagy a kiszabás alapját vitatja és azt megfizetni nem kívánja, úgy kérheti, hogy a bejegyzést megelőzően az APEH határozatban állapítsa meg a fizetendő illeték összegét.

A fizetendő illeték összegének megállapítása az alábbiak szerint történik. Az Itv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint, a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 800 forint. Wankel hajtómotorú gépjárművek esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 forint.

Az ingyenes vagyonszerzések esetén a fentiekben megállapított értékek kétszeresét kell fizetni.

A fentiek alapján kiszámolt illetékből – és nem a gépjármű forgalmi értékéből (!) – számítandó az üzembentartói jog egy évi értékének illetéke, amely a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó illeték egyhuszad része lesz. Amennyiben az üzembentartói jog határozott időre szól, akkor az egy évi értéket a kikötött évek számával, ha az üzembentartói jog határozatlan időre szól, akkor pedig öttel kell megszorozni.

Az okmányirodai közreműködéstől függetlenül a gépjármű-és pótkocsi szerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését terhelő mulasztási bírságot is az állami adóhatóság határozattal szabja ki.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...