Először akiket ünnepeltek a szurkolók. Azaz: a siker. Birgit Fischer: a kajak-kenu nagyasszonya utolsó olimpiáján is elképesztő teljesítménnyel rukkolt elő. Athénban megszerezte nyolcadik ötkarikás aranyérmét, melyhez egy második hely is társult.
Kína: a szakértők legfeljebb a medálrangsor harmadik helyére várták a következő seregszemle házigazdáját, de a távol-keletiek már az első héten ráijesztettek riválisaikra. Az utolsó nap előtt 31 arannyal, 17 ezüsttel és 13 bronzzal az éremtábla második helyén álltak a 100 dobogós pozícióval éllovas amerikaiak mögött. „Peking 2008" minden szempontból kínai olimpia lesz.
Biztonság: az athéni megnyitót nyomasztó várakozások előzték meg, és a Salt Lake City-i téli olimpia tapasztalatai sem adtak okot vérmes reményekre. A fegyveres biztonságiak azonban visszafogták magukat Görögországban, mindenütt jelen voltak, de nem tolakodóan. A helybéliek laza hozzáállásának köszönhetően ez a téma hamar másodlagossá vált.
Iraki futballisták: az olimpia negyedik helyén végzett válogatott fantasztikus teljesítménye örömmámort váltott ki a háborútól és erőszaktól gyötört Bagdadban. Amikor George W. Bush amerikai elnök saját kampánycéljaira próbálta felhasználni a sikereiket, az iraki játékosok szóban „piros lapot" mutattak fel neki.
Michael Phelps: bár Mark Spitz hét diadalból álló ötkarikás rekordját nem tudta megdönteni, hat arannyal és két bronzzal még többször is felállhatott a dobogóra, mint legendás honfitársa 1972-ben. Ráadásul emberi nagyságáról is tanúbizonyságot tett, amikor a váltódöntőben lemondott helyéről Ian Crocker javára, hogy ő is kivehesse részét az athéni sikerekből.
És akkor akik „leégtek", azaz a kudarc: Dream Team: véget ért egy amerikai álom, az NBA-millimosok waterloo-i vereséget szenvedtek Görögországban. Tim Duncan, Allen Iverson és a többiek összetörték a legyőzhetetlenség eszményképét, és meg kellett elégedniük a bronzéremmel. Most már nem az első, Michael Jordan és Magic Johnson vezette 1992-es Dream Teammel hasonlítják össze őket, hanem az 1988-as főiskolás csapattal, amely szintén harmadik lett Szöulban.
Jan Ullrich: a Tour de France-on szerzett negyedik hely után sportrendezvény helyett inkább társadalmi eseménynek tekintette a nyári játékokat. Az utcai versenyben elért 19. pozíció még talán megmagyarázható, az időfutamban felmutatott hetedik azonban több mint kínos.
Görög közönség: a hazaiakat eleinte nem érdekelte az athéni felhajtás, alig látogattak ki a létesítményekbe. A 200 m-es síkfutás döntőjében azután hosszasan fütyültek, mert a címvédő, a doppingbotránya után vissza lépő Kosztasz Kenterisz nem indulhatott el. A stadionokban igazán csak akkor alakult ki olimpiai hangulat, ha görög sikerek születtek.
Marion Jones: Sydney három aranyérmet szerzett királynője Athénból mellékszereplőként távozott. Az egyéni sprintszámokra nem kvalifikálta magát, távolugrásban ötödik lett, a 4x100-as váltóban pedig rosszul adta tovább a botot. Összességében nem tudott sportos választ adni az ellene tavasszal felmerült doppingvádakra.
Dopping: Kosztasz Kenterisztől Fazekas Róberten át a tucatnyi súlyemelőig Athénban minden nap újabb doppingeset került napvilágra. Ami az ellenőrök számára komoly szakmai siker volt, az ugyanakkor árnyékot vetett a versenyekre. Ez a téma továbbra is sok fejfájást okoz az ötkarikás mozgalom elöljáróinak.