Szeged - delmagyar.hu

Régóta kérdés, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján mennyire lehet elterjedt hazai gyakorlat a kilométeróra visszatekerése. A szakma is kíváncsi arra, milyen változásokat hozhat a bevezetendő új szabályozás, illetve mely további lépésekre lehet szükség e gyakorlat hatékonyabb visszaszorításához? Ezeket a kérdéseket járja körbe a kiadónk érdekeltségébe tartozó Használtautó.hu elemzése.

Az autós szakportálon aktuálisan kínált közel 70 ezer személyautó többségénél a hirdetők feltüntetik a kilométeróra-állást is: hét éves kor alatt arányuk 80 százalék felett van, és – bár folyamatosan csökkenő mértékben – egészen a járművek 18 éves koráig az autót kínálók többsége kiteríti a lapjait. A kérdés az, mennyire bízhatunk ezekben?


– A kínálat a kereslethez igyekszik igazodni, a vásárlók pedig sokszor teljesíthetetlen elvárásokat támasztanak, egyszerre szeretnének kedvező áron, keveset futott autóhoz jutni – magyarázza Szemes Árpád, a Használtautó.hu ügyvezetője. „Fontos lélektani határ a 100 ezer kilométeres szint, nem meglepő tehát, hogy a kínálatban nagyon sok autó a 85-100 ezer kilométer közötti futásteljesítmény-kategóriákban sűrűsödik, miközben – kisebb mértékben – szintén fontos határnak tűnik a 125 ezres szint. Reálisan ennél jóval egyenletesebb eloszlást kellene kapni."

Mottó, nem ide illő: - Te kergeted a macskát? - Nem, én nem tekergetem! (podmaniczky)

Az eladók 3-4 éves korig nagyjából 25 ezer kilométernyi éves futásteljesítménnyel hirdetik a járműveket. Ezután „ellaposodik a görbe", és a bevallott éves futás átlagos mértéke 10 ezer kilométer alá csökken. Még ha a negyedik év után már csupán évi 15 ezer kilométer átlagos futást tekintenénk is reálisnak, a tizenkét éves autóknál a meghirdetett kilométeróra állások ettől a szinttől is 25 százalékkal maradnak el.

Hozhat-e érezhető változást az új szabályozás? Egyértelmű, hogy a kilométerórák manipulációja ellen fel kell lépni, mert az többszörösen is károsítja az autóvásárlót: egyrészt a reálisnál magasabb eladási áron, másrészt a műszaki állapot miatti javítási költségeken keresztül. Súlyos gondokhoz vezethetnek a futásteljesítményhez kötött alkatrészcserék elmaradásai is. A kilométeradatok nyilvántartását előíró új szabályozás előrelépést jelent, ám áttörés önmagában néhány éven belül biztosan nem várhatói.

A vélhetően az egyik mintaként szolgáló belga Car-Pass rendszer néhány év alatt töredékére szorította vissza a manipulációkat, ám ott nem csupán a tulajdonosváltás és a műszaki vizsga, hanem minden olyan eseménynél központilag regisztrálják a kilométerállást, amelynél bármilyen javítást, átvizsgálást végeznek az autón – akár egy szűrőcsere esetén is.


A magyar rendszerben ugyanakkor – a műszaki vizsgák időzítésének megfelelően – új autók esetén négy, míg használtaknál is két év telhet el anélkül, hogy az autó futásteljesítményének alakulásáról újabb adatot rögzítenének. Ez elegendően hosszú periódus arra, hogy egyes piaci szereplőknek időről időre megérje manipulálni a kilométer-számlálót. Az adatrögzítés során ugyanis nem vizsgálják az értékek realitását.

– Egyelőre sok a kérdőjel az új szabályozással kapcsolatban: nem tudjuk, pontosan milyen rendszerben rögzítik az adatokat, mikor lehet majd elektronikusan is lekérni azokat, és nem egyértelmű, kapcsolódnak-e komoly szankciók a visszaélésekhez – sorolja a bizonytalansági tényezőket a Használtautó.hu ügyvezetője.

„Szükséges, de vélhetően nem elégséges lépés lesz ez a piac tisztulásához vezető úton. Alapvető változást azonban csak olyan rendszer bevezetése hozna, amely jóval gyakoribb adatrögzítést ír elő, illetve amelyben a lebukások sűrűsége és a retorziók súlya elrettentő. Fontos a szemlélet változtatása is: az átlagos autóvásárlók végre számoljanak le irreális elvárásaikkal."