Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 13°C Még több cikk.

Egyszerűsödik az eredetvizsgálat

Egy hétfői törvénymódosítás nyomán jöhet az egyablakos gépjármű-ügyintézés, amelynek az autósok örülnek, ám a szakma kiáll az eredetiségvizsgálat mellett.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2010-es költségvetést megalapozó törvénycsomagot, amely 41 törvényt módosít. Egy zárószavazás előtt elfogadott javaslat megteremti az egyablakos gépjármű-ügyintézés törvényi alapjait, ennek nyomán jelentősen egyszerűsödik a műszaki vizsga, a környezetvédelmi vizsgálat és az eredetiségvizsgálat eljárása. A szakma próbálta ezt megakadályozni, s az eredetvizsgálat fontossága mellett érvel(t), ám úgy tűnik, hiába. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük Csillag Péter, az Euro Mobil Gépjármű Szakértő Állomás Kft. ügyvezetőjének még október elejét kelt nyílt levelét, amely hosszú ugyan, érvrendszerével is lehet vitázni, de mindenképpen tanulságos.

Nyílt levél az eredetisévizsgálat ügyében

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2008. év őszén megjelent tanulmánya az eredetiség vizsgálatot, mint nem hatékony tevékenységet deklarálta. A Parlament elé kerülő 2008. évi GVH jelentéséből csak az eredetiségvizsgálat lett kiemelve, mint nem hatékony tevékenység, annak ellenére, hogy a jelentésben a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) integrált vizsgálati tevékenysége is el lett marasztalva, mint 5 milliárd forint – közpénzből – kiépített fölösleges kapacitás, melynek a hatékonysága messzemenően elmaradt az eredetiségvizsgálatétól. A GVH jelentésében és azt követően számos sajtóanyagban megjelent, a valóságot nem teljesen fedő információk helyreigazítása és kiegészítése szándékával született a levelem.

1./ A valóságnak nem megfelelő állításként jelent meg, hogy az eredetiségvizsgálatot monopol helyzetben lévő cégek végzik. A 20/2005. (IV. 12.) BM rendeletben nevesített technológia birtokosok (szám szerint 5) egy ORFK által kiírt pályázaton mérettettek meg és tíznél több pályázóból nyerték el a jogot. A 20/2005. (IV. 12.) BM rendelet alapján a KEK KH 3 évenként pályázatot ír ki újabb technológia befogadására, tehát a rendszer a piaci résztvevők számára nyitott. A KEK KH eredetiségvizsgálatban közreműködő partnereinek száma 17, így itt sem beszélhetünk monopol helyzetről.

2./ A jelenlegi megvilágításban – a GVH jelentésre hivatkozva – az eredetiségvizsgálat, mint az állampolgárokat terhelő felesleges, pénznyelő tevékenység került és kerül bemutatásra. Téves információként jelent meg, hogy az eredetiségvizsgálat évi 25 milliárd forintos piac. A tény az, hogy a 2006-2008-as időszakban az évente elvégzett eredetiségvizsgálatok száma 600.000 db. körül alakult. Figyelembe véve a hatósági díjakat ez kb. 10 milliárd forint bevételt jelent az Államkincstár részére évente.

A hírek nem említik, hogy az eredetiségvizsgálat 2004. július 1. napjától történt hatósági tevékenységgé válása óta ezen bevételek a KEK KH-t illetik, a Hivatal ennek a díjnak kb. 75 %-át fizeti ki bruttó közreműködői díjként a Közreműködőknek, amely után tehát a közreműködők adót fizetnek.

Azon tények, hogy a Közreműködők részére csak akkor történhet kifizetés, amennyiben szerepelnek az APEH által nyilvántartott köztartozásmentes adózók nyilvántartásában és, hogy jogszabályi előírások miatt a vizsgáló személyeknek a közreműködők alkalmazásában kell állniuk, garantálja, hogy az eredetiségvizsgálat hatósági díjának kb. 80%-a adók, járulékok formájában visszafolyik a költségvetésbe.

Az eredetiségvizsgálat, mint „pénznyelő" tevékenység bemutatása szerintem téves, hiszen az állampolgár az általa kifizetett hatósági díj fejében egy, a tulajdonszerzésének biztonságát növelő szolgáltatást kap, mely tény – ilyen szoros összefüggésben – nem mondható el más, a járműtulajdonosokat terhelő tételekről, mint például tulajdonszerzési illeték, forgalmi engedély és törzskönyv díja, regisztrációs adó, gépjárműadó. Ezen díjak, illetékek, adók mérséklésével az autósokat terhelő tételek érezhetőbben csökkenthetőek a tulajdonvédelem, közbiztonság területén elért eredmények megtartása mellett.

3./ Az eredetiségvizsgálat érdemei nem elhanyagolhatóak. Az eredetiségvizsgálat kötelezővé tétele előtt tapasztalt, évi több mint 20.000-es járműlopási szám évi hat-hétezer darabra való csökkenése nemzetgazdasági szinten érezhető volt, nem beszélve az adófizető polgárok számára jelentkező biztonságérzésről, amely jelentősen képes befolyásolni kedvező irányba a gazdaság teljesítményét is.
Magyarországon a lopott járművek aránya a teljes járműállományhoz viszonyítva 0,2 %, szemben az Európai Unió egyes nagy tagállamaival, ahol az 1%-ot is eléri.

4./ Felmérések igazolják, hogy az Európai Unióban egy gépjárműlopással okozott kár (minden tényezőt figyelembe véve) átlagosan 20.000 euró. Ezt figyelembe véve, amennyiben gépjárműlopások száma évi 2.500 elkövetéssel növekedne, abban az esetben éves szinten az okozott többlet kár elérné az eredetiségvizsgálatra fordított teljes költséget. Mindez egyúttal visszalépést jelentene egy olyan időszakba, amelyen éppen az eredetiségvizsgálat jelenlegi rendszerének segítségével lehetett túljutni.

Figyelembe kell venni, hogy a lopást sajnos nem a társadalom általában, hanem az egyes károsult tulajdonosok szenvedik el. Ezért amíg az állam vagy a GVH nem fedezi a keletkezett károkat az egyének számára, addig visszásságot teremt, hogy végtelen lehetőséget és - lopási iparágat – teremt azzal, hogy az ellenőrzés, felderítés lehetőségét is megszünteti.

5./ Megalapozottan kijelenthető, hogy mivel az eredetiségvizsgálat a lopott gépjárművek egyben történő értékesítését akadályozza, ezért a gépjármű-bűnözés fokozatosan áttért a számára költségesebb és nagyobb kockázatot rejtő bontásra és alkatrészenként való értékesítésre.

Az, hogy a gépjármű lopások száma egy ideje stagnál, nem jelentheti azt, hogy az eredetiségvizsgálat megtette dolgát, felszámolható.
Ellenkezőleg: az eredetiségvizsgálat során végzett másodlagos jelölések bevezetésével – melyre a hatóságok irányába több javaslat is született különböző szakmai szervezetektől – a lopott jármű bontással való értékesítése visszaszorítható. Jó példa erre gépjárművek motorja, melynek gyári azonosítója az eredetiségvizsgálat tárgya, így e fődarab lopás után nem értékesíthető!

Megjegyzem, hogy az Euro Mobil Kft. megfontolva a szakmai szervezetek javaslatát, a járművek alkatrészenkénti értékesítését megakadályozó eredetiségvizsgálati technológia módosítást nyújtott be a KEK KH-hoz a 20/2005. (IV. 12.) BM rendelet előírásai alapján.

6./ Az EGT tagállamaiból származó járművek első forgalomba helyezése alkalmával még csak rövid ideje - 2009. július 1. napja óta - nem kell elvégezni a járművek eredetiségvizsgálatát. Azonban ezen rövid idő alatt az első forgalomba helyezéseket követő tulajdonosváltások esetén elvégzett eredetiség vizsgálatokon rossz minősítést kapó járművek nagy száma is igazolja, hogy az eredetiségvizsgálat hatókörének további csökkenésével párhuzamosan a lopások és hamis azonosítókkal történő forgalomba helyezések száma növekedni fog.

Tapasztalataink szerint az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal, majd a schengeni határok kiterjesztésével a manipulált jármű-azonosítókkal rendelkező járművek száma nem hogy csökken, hanem növekszik, növelve ezzel a magyar jóhiszemű magyar tulajdonosok kockázatát. Napjainkban társadalmilag elvárt feladat, hogy ne csak a Magyarországon, hanem bárhol a schengeni határokon belül lopott és manipulált járművektől megvédjük a magyar piacot.

7./ Érdemes megvizsgálni a gépjárművekhez köthető bűnözés helyzetét külföldi szemszögből is: A 2009. szeptember 25. napján zárult 2. Nemzetközi Gépjármű Nyilvántartási és Eredetiségvizsgálati Konferencián (http://www.veroex.iris.sk) elhangzottak alapján Romániában a használt import járművek eredetiségvizsgálatakor felderített lopott járművek 9%-a Magyarországról származik. Szlovákiában az eredetiségvizsgálatot felügyelő IRIS cég képviselői elmondták, hogy a 2009. július 1. napja óta a bűnözők Magyarországot deponáló országként használják, mely értelmében egy EU tagállamban lopott jármű pár napra Magyarországon forgalomba kerül, majd magyar okmányokkal kerül tovább, jellemzően EU-n kívüli országba.

Tehetik ezt azért, mert az idén áprilisban és júliusban hatályba lépett 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet-módosításai a használt jármű importja és exportja esetén már nem teszik kötelezővé az eredetiség vizsgálatot. Ha ez a liberalizáció általánossá válna, akkor Magyarországon ismét drámaian megnövekedne a gépjárművek jogtalan eltulajdonítására épülő bűnözés, veszélyeztetve ezzel a hazai lakosság vagyonát, jelentős többletfeladatokat jelentve az amúgy is túlterhelt rendőrség számára és összehatásában egyúttal a gazdaság működését is mindenképpen hátrányosan befolyásolná.

Már ezen lépések sem tüntetik fel pozitív képben Magyarországot. Az Európai Unió deklarált célja az EU-ban a kábítószer kereskedelem után a legnagyobb gazdasági kárt okozó szervezett bűnözési forma: a gépjárművekkel kapcsolatos bűnözés visszaszorítása. Az Európai Bíróság döntései is megerősítik, hogy az eredetiségvizsgálat nem az áruk szabad áramlásának akadályozója, hanem éppen, hogy elősegíti a bűnözés visszaszorítását és ezáltal az egészséges és tiszta gazdasági verseny érvényesülését, tehát egy kiemelkedően fontos európai értékről mondana le Magyarország a mostani szisztéma megváltoztatásával. Sőt indokolt volna a használt export és import gépjárművek eredetiségvizsgálatának visszaállítása is, hogy az említett aggasztó tendencia megtörjön és Magyarország ne váljon harmadik világbeli országokat idéző módon a lopott gépjárművek „európai Mekkájává".

Erre figyelemmel a környező országokban is (Szlovákia, Románia) egyre szélesebb körben nyer teret az eredetiségvizsgálat. Az e tendenciával ellentétes GVH intézkedési javaslatok Magyarországot a lopott járművek célországává teszik.

Az eredetiségvizsgálat hatékonyságát és megszüntetésének hatását nem lehet csak magyarországi statisztikákkal bemutatni, hiszen a gépjárműbűnözés országokat átívelő volta miatt egy magyarországi dereguláció biztosan kihatással lenne a német, olasz, francia járműlopási statisztikákra, hiszen ezen országok piacáról származnak az import használt járművek döntő többsége.

8./ Igazolja az eredetiségvizsgálat szükségességét a Rendőrség is, mind a Bűnügyi, mind a Rendészeti Főigazgatóságok, elismerve azt, hogy az eredetiségvizsgálat nagyban hozzájárult a bűnmegelőzés mellett a bűncselekmények felderítési számának növekedéséhez. Egyúttal osztják ezen álláspontot az eredetiségvizsgálattal foglalkozó szakma szereplői is. Kérem kérje ki ezen szervek és szerveztek véleményét is.

9./ Az eredetiségvizsgálók érdemei között szerepel a járműnyilvántartás oly mértékben való rendbetétele, hogy az alapján a gépjárműadó terhei kivethetők. Erre a feladatra a műszaki vizsgáztatási rendszer évtizedekig alkalmatlannak bizonyult.

10./ Míg az 2008. novemberében napvilágra került GVH jelentés az eredetiségvizsgálat mellett az integrált vizsgálat bevezetésének szükségtelenségét és eredménytelenségét is bő terjedelemben ismertette, addig most Önök elé került anyag már csak az eredetiségvizsgálat megszüntetésének indokairól szól.

Vajon miért van az, hogy ahelyett, hogy a drága közpénzen bevezetett szükségtelen és eredménytelen integrált vizsgálatot elrendelő NKH vezetés alkalmatlanságának, közpénzek elherdálásában való felelősségének kérdéséről folyna a vita a sajtóban és a parlamentben, az eredetiségvizsgálatot tűzik pellengérre.

Azt az eredetiségvizsgálatot, mely soha nem használt fel közpénzt, hanem évek óta közvetlen bevételt eredményez az államnak.
A kiemelésnek és elhallgatásnak oka van: az integrált vizsgálatot felruházni azokkal a jogosítványokkal, amivel eddig az eredetiségvizsgálat rendelkezett.

10/1. Az NKH által tervezett „egyablakos rendszer" – műszaki vizsga, integrált vizsgálat, környezetvédelmi vizsgálat együttese – minden jármű adásvétele során történő bevezetésével a lakosság terhei nem csökkennek, hanem információink szerint a tervezett 24.000 Ft-os díj esetén növekednének.

Ha figyelembe vesszük, azt a tényt, hogy Magyarországon egy jármű átlagosan kb. 5-6 évente cserél gazdát és azt, hogy ha az integrált vizsgálattal kibővített műszaki vizsgát el kell végezni a tulajdonosváltáskor és utána a tulajdonlás ideje alatt legalább kétszer, akkor már csak az integrált vizsgálatra elköltött 21.600 forint több egy eredetiségvizsgálat áránál és még nem számoltunk a többé-kevésbé feleslegesen a tulajdonosváltáskor elvégzett műszaki vizsga áráról. Mivel az állampolgár az általa tulajdonolt járművet vélhetően nem fogja manipulálni, ezért az elv csak az NKH bevételeinek növelésének szándékával magyarázható!

Jelentős tehernövekedés várható, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy napjainkban 7.700 Ft-os hatósági díjú műszaki vizsga a vállalkozók által üzemeltetett vizsgabázisokon (ilyen a vizsgáló állomások közel 90%-a) különböző kiegészítő díjak felszámításával (géphasználati díj, ellenőrzési díj, felkészítési díj) kb. 20.000 Ft. ba kerül az ügyfeleknek. A 24.000 Ft-os hatósági díjú „egyablakos vizsga" végső díja össze sem mérhető lesz a jelenlegi eredetiségvizsgálati díjakkal.

A vállalkozók által kiszabott plusz, kiegészítő díjak elmaradására nem lehet számítani, hiszen tekintettel arra, hogy az állomásoktól az NKH a hatósági díj 80%-át elvonja – ezt az arányt nem is tervezi megváltoztatni – a megmaradó 20%-ból pedig nem fizethetők bérek és üzemeltethetők a több 10 millió forint értékű berendezések.

10/2. Az integrált vizsgálat életre hívásának oka is megkérdőjelezhető, hiszen a műszaki vizsgálat során eleve feladata a vizsgált járműre vonatkozó valamely okmányban (engedély, műbizonylat, igazolólap stb.) rögzített adatot összevetni a jármű vonatkozó adatával, jellemzőjével, tényleges állapotával., az azonosításkor feltárt anomáliák rendezésére pedig az eredetiségvizsgálat szolgál, és ezen két szint közé beékelni egy 10-12 perces technológiai idejű „vizsgálatot" értelmetlen.

Értelmetlen akkor, ha a szakmai szempontokat nézzük és nem az, ha pl. a műszaki vizsgálatok árát akarjuk burkoltan emelni, és ezzel vonzóvá tenni (felkészíteni) az NKH saját állomásait egy privatizációra, vagy ha bevételhez akarjuk juttatni a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján pályáztatás nélkül titkosan kiválasztott informatikai céget, mely minden műszaki vizsga után tranzakciós díjban részesül.

10/3. Az integrált vizsgálat szakmaiságát a vizsgáló személyzet képzésén is fel lehet mérni. Míg az eredetiségvizsgálat esetén a jogosultság megszerzéséhez hatósági (jogi, adminisztrációs) képzést és egy több hetes szakmai képzést is el kell végezni, addig az integrált vizsgálat végzésére az NKH a műszaki vizsga állomások személyzetét egy - egy napos vizsgáztatással összekötött oktatással készítette fel. Természetesen mindezt nagy csoportban, minden gyakorlati képzés nélkül.

10/4. Az a szándék, hogy az állampolgár műszakilag ellenőrzött járművet vásároljon támogatható, de sajnos ma Magyarországon egy friss műszaki vizsga ezt nem garantálja. A jármű állapotának felmérésére nem alkalmas a műszaki vizsga, arra legfeljebb a márkaszerviz által elvégzett típus specifikus állapotfelmérés lehet alkalmas. A műszaki vizsga marad kidobott pénz!

A műszaki vizsga állomások irányában Magyarországon nincs meg a bizalom. Az NKH szakemberei sem tudják magyarázni a saját és a szerződött partnerek vizsga bázisain a műszaki vizsgán nem megfelelt járművek jelentősen eltérő arányát.

Az NKH az új informatikai rendszerétől (KÖKIR) várja a helyzet stabilizálását. De mi várható el egy olyan rendszertől, mely maga kényszeríti trükközésre a vizsgáló személyzetet? A számtalan felhozható példa közül egy: a korszerű defektmentes abronccsal szerelt járművek esetében akkor lehet a rendszer számára is elfogadható eredményű lengéscsillapító állapot mérést végezni, ha az abroncsokban a levegőnyomást jelentősen csökkentjük! De beszélhetünk a megfelelő fékhatás biztosítása érdekében használt vastag talpú cipőről, műmotorról, stb.

Amennyiben az eredetiség vizsgálat törvényi hátterét adó jogszabályok változtatásának előkészítésére kerül sor, azok illetékes országgyűlési bizottságok által történő megvitatásakor, biztosítani kell az érdekelt feleknek is a lehetőséget érvei kifejtésére a gépjárművel rendelkező polgártársak és az ezen szakmában dolgozó mintegy 1500 család érdekeinek képviseletére. Úgy gondolom, hogy a társadalom ilyen széles rétegeit érintő döntés meghozatala előtt mindenképpen megkerülhetetlen feladata és felelőssége a döntéshozóknak, hogy tervezett döntések előtt a szabályozással érintett terület minden részletét alaposan feltárják és megismerjék annak elkerülése érdekében, hogy ne szülessen olyan szabályozás, amely az érintett gépjármű-tulajdonosok és gazdasági szereplők számára egyaránt jelentős és kézzelfogható hátrányokkal jár.


Csillag Péter
Ügyvezető igazgató

Euro Mobil Gépjármű Szakértő Állomás Kft.

Olvasóink írták

  • 10. Service 2009. november 13. 21:22
    „Az eredetvizsga nem szűnik meg csak átalakul, ha veszel egy autót majd csináltatnak veled egy műszaki zk eredet integrált vizsgát az eddigi 14 ezer helyett 30 ezerért. Az állam azt szeretné, hogy több maradjon a zsebében, nem érdekli ha 2 napos rajta a műszaki zk. Ez van. Kevés a teher még lehet az autósokra nyomni egy kis adót.”
  • 9. mentelmi-jog 2009. november 11. 00:53
    „Heh, persze, hogy kiáll az eredetvizsga mellett, ha megszűnne, a munkája szűnne meg. Ennek tükrében kár csűrni-csavarni, ezt két sorban is megírhatta volna!”
  • 8. kékcitrom 2009. november 09. 09:34
    „Az egésznek akkor látnám értelmét, ha az elvégzett eredetiség vizsgálat valamiféle garanciát, felelőséget is jelentene, és nem fordulhatna az elő, hogy egy jármű, miután megfelel az eredetiségi vizsán, a műszakin, vagy egy baleset okán bukik meg és derül ki, hogy 7 éve lopták, és körözik! Ebben az esetben az lenne a fer, ha az eredetiséget kiállító cég fizetne, mint a katonatiszt! Akkor volna értelme kifizetni ezt is az autósoknak.
    De ebben az országban felelősége csak a kisembernek van, akinek a fizetésébe nincs beépítve a felelőségvállalás, akiébe pedig alapból bevan, annak a felelősége rendszerint az ügyvédnek fizetett százezreken múlik!
    Ha valami kötelező és fizetni kell érte (nem is keveset!), akkor joggal várhassam el, hogy amiért fizettem az biztonsádos legyen! Lásd legutóbb MÁV-biztosító! De az elcseszett eredetiségvizsgálat is ide tartozik!”
  • 7. tintasbarns 2009. november 08. 15:02
    „Teljes mértékben meg kell szüntetni felesleges pénzkidobást ró az emberekre. 1970 években sem volt eredetiség vizsgálat mégis meg voltunk nélküle és nem volt sok gépkocsi lopás . Most van ha van eredeti vizsgálat ha nincs etallonná vált a lopás ha lop a politikus képviselő polgármester én miért ne lopjak.
    E tények mellett nem szabad elsiklani és ami a legfontosabb a jelenlegi törvényeknek, jogszabályoknak maradétalanul érvényt kell szerezni bármi áron.”
  • 6. nagypappa 2009. november 08. 13:10
    „Itt a (nagy) LÉ a tét.
    Vicc, 50ezer Ft-os kispolszki eredetvizsga, átírás vagy 30 ezer.”
  • 5. M@M 2009. november 06. 10:53
    „Kasza!
    Kanadában tényleg nincsenek ilyesféle autósnyomorító fizetnivalók! De ha valami nem passzol, akkor azonnal szervíz kaucióval, vagy ha nem akkor hidraulikus lapító eszköz!!
    Ezt csak az itteni nyomorult rablóbanda szorgalmazza, hogy minél többször , minél jobban lehúzzák a magyarokat, és élhetetlenné tegyék a saját hazánkat!!”
  • 4. Kasza 2009. november 06. 00:00
    „Szerintem meg
    -ne legyen eredetiség vizsga.
    -ne legyen műszaki vizsga.
    -ne legyen zöld kártya.
    -ne legyen súly adó.
    -ne legyen kötelező felelőség biztosítás.
    -szűnjön meg a KPM az APEH.
    ja meg a Magyarnak legyen ingyen az egészség ügy az oktatás meg legyen a benzin literje 10Ft
    a kenyér a tej meg a parizer egységesen legyen 7.50 Ft.
    Na meg Dubaiban nyaraló mindenkinek.”
  • 3. Zs 2009. november 05. 17:42
    „Jogos a 2 pont, mert családon belüli "adás-vételnél", haverok között, stb. elég felesleges
    Meg a 18 éves - még itthon vásárolt - első tulajos Daciát is csöppet gáz lehúzni az első műszaki vizsgán pluszban még ezzel is...

    Csak pár őrült példa az életből...
    Aki meg biztosra?! akar menni, az kifizeti, oszt jó napot.”
  • 2. Filctoll 2009. november 05. 15:27
    „benzol, igazat szóltál.”
  • 1. benzol 2009. november 05. 12:01
    „maradjon az eredetvizsga, de ne legyen kötelező!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Opel-sokk és felháborodás Németországban

Sokkot okozott szerda reggel Németországban az az éjszakai detroiti bejelentés, hogy a General Motors mégsem adja el európai leányvállalatát, az Opelt. Tovább olvasom