Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Próbaúton a száz lóerős Opel Merivával

A Németországban kategóriájában egyik legjobban eladható Agila és a Zafira között maradt egy rés, ezért született az egyterű Meriva. Külsőre olyan, mintha a Corsa és a Zafira vonalvezetéséből kiemelték volna a jól sikerült megoldásokat, s ezt egy autó karosszériájában egyesítették volna.
Van, akinek szép a végeredmény, van, akinek kevésbé tetszik, szerintem szélsőségektől mentes, de nem is az Opeltől vártuk a legizgalmasabb egyterű formát. Belső kialakítását tekintve már sokkal meggyőzőbb a Meriva, egyértelműen a Vectra első osztályú, igényes, nem tucat megoldásokkal operáló belső kiképzésére alapoz. Kopogós műanyagból csak annyit találunk, amennyi ebben a kategóriában még elmegy, a zajszigetelésen sem spóroltak. A Meriva egyébként is csendes autó, a szélzajt nagyon szépen kiküszöbölték. Az ajtók körül dupla a gumiszigetelés, még a középső (B) tetőoszlopot is vaskos, rugalmas gumicső borítja.

 
Fogyasztás

A fogyasztás gyári adata országúton, nyugodt tempónál 6,1 liter városban 9,9, míg a kombinált fogyasztás értéke 7,5 liter száz kilométerenként.

Az egyterűnél a lényeg persze a méret, a térkihasználtság, a gyors, rugalmas variálhatóság, s ebben nyerő a Meriva. A nagytestvérben, a Zafirában is csak akkor van csomagtér, ha nem ülnek benne heten, így viszont a Meriva is majdnem annyit nyújt: 350 litert, alapban. Lehajtott hátsó ülésekkel pedig 1410 litert, sőt, az első utas ülés előre döntésével már 2,4 méter hosszú tárgyat, azaz egy valódi szörfdeszkát is szállíthatunk.

A Meriva igazi újdonsága persze a hátsó ülésrendszer. Ötülésesként a Zafira kistestvére három hátsó ülést kínál, de ha hátul csak két ülés van használatban, egy nagyon tágas négyüléses autóvá alakítható. Ebben azután az összes utas olyan láb- és válltérrel rendelkezik, mint egy középkategóriás szedánban. Néhány egyszerű mozdulattal - a nagyobb csomagtér érdekében - a két hátsó ülés egyenként előretolható, a két teljes ülés oldalirányban is elmozdítható, vagy teljesen lehajtható. A középső ülés egyszerűen behajtható, s egy kényelmes kartámasszá alakul át, melynek teteje egy praktikusan nyitható, hőszigetelt boksz, amit hűtött italokkal magukkal is vihetünk a strandra.

Ez a térkoncepció figyelembe veszi azt a tényt, hogy a kompakt autókban általában egy vagy két ember utazik, de nagyon ritkán több mint négy. Az Opel Meriva variálhatóságához hozzájárul a 2630 milliméter hosszú tengelytáv, amely majdnem olyan hosszú, mint a Zafiráé ( 2694 mm). Az autó teljes hosszánál a különbség érdemibb: a Meriva 27,5 centiméterrel rövidebb a nagyobb testvérnél.

Az autó műszerfala tetszetős, a fordulatszámmérő széria, a vezetőülés megfelelően tág határok között állítható, s a második felszereltségi szinttől már a kormány és az ülés magassága is beállítható, így a vezető könnyen kialakíthatja magának a kényelmes pozíciót. A kezelőszervek kézre esnek, egyszerű, logikus működtetésűek.

A Meriva belépő motorja egy kétszelepes, 1,6 literes 85 lóerős változat, az általunk próbált modellben egy régi ismerős, a négyszelepes 100 lóerős 1,6 literes Ecotec tette a dolgát. Ez kell is az autónak, különösen akkor, ha légkondicionálót is rendel bele a vevő. Ezzel a 150 Nm-es forgatónyomatékú motorral 13,3 másodperc alatt gyorsul fel százas tempóra az autó, végsebessége pedig 175 km/h.

A Meriva az Euro NCAP soron kívüli töréstesztjén jól szerepelt és négy csillagot kapott. Az 1,6 méter magas, 1,7 méter széles kanyarban nem megy rosszul az íven, de gyors szlalomra már érzékenyebb. Az első felfüggesztés az Astrából, a hátsó az Astra kombiból érkezett. Összességében jól vezethető az autó, egyenes futása rendben, az elektronikus szervokormány megfelelő visszajelzést ad, a fék jól adagolható.

A benzinszintmérő azonban hajlamos megtréfálni a kocsival csak ismerkedő vezetőt - a tesztpilótát legalábbis sikerült. Úgy számoltam, hogy nagyon bőven elég Szegedig az üzemanyag, ám Kiskunfélegyházánál, az autópálya végénél - bő húszperces 150-es tempóval abszolvált sztráda után - kigyulladt a figyelmeztető lámpa, a nullához ragadt a benzinmérő mutatója. Gondoltam, rosszul számoltam, vagy négy személlyel, 150-nél már szépen ehet a Meriva. Igen ám, de 8 liter tankolása után egyharmadig lendült ki a mutató, s a tank azért több mint 24 literes.

Szerkesztőségünkben a felszereltebb változat vendégeskedett, az Opel Meriva alapmodelljének érdemi kényelmi és biztonsági széria felszerelései közül az elektronikus szervokormányt, a két légzsákot, az ISOFIX-előkészítést, a kioldódó pedálokat és a hat hangszórót érdemes megemlíteni, a rendelhető extrák sora viszont nagyon hosszú.

A Meriva alapára hárommillió forint, a száz lóerős változat, felszereltségi szinttől függően 3,30-3,66 millió forintba kerül, ár/érték arányát tekintve tehát jó vétel lehet az Opel legújabb egyterűje.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Próbaúton a Mazda2 nyolcvan lóerős változatával

A Mazda az alsó régiókban legutóbb talán a 121-gyel alkotott maradandót, akkor a „púpos"… Tovább olvasom