Délmagyar logó

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 26°C Még több cikk.

„ A kézi vezérlés nem folytatható tovább”

„ A polgári oldalon sok mindenben egy a hit, de több a forma” – Bárány István, a győri Pro Urbe Egyesület elnöke, polgármesterjelöltje a Kisalföldnek adott interjújában ezzel indokolta, miért nem fogtak össze a választásra a jobboldali szervezetek. Szerinte ebben a ciklusban nem vált előnyére a szocialista városvezetésnek, hogy szinte önállóan dönthetett mindenben.
– Azon a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette, hogy indul a győri polgármesteri tisztségért, azt is elmondta, októberig szabadságra megy. Hogyan telik a pihenés?
– Csak papíron sikerült megkezdenem a szabadságomat. Tegnap is a fürdőben voltam (az interjú múlt pénteken készült – a szerk.). Bizonyos műszaki dolgokat én készítek elő, így egy tucat dokumentációt vittem be az egyik főhatósághoz. Amúgy a következő hónapok nem pihenéssel telnek, hanem a választásra való felkészüléssel. A jelöltjeinkkel ezekben a napokban például azt beszéljük meg, mit kell tenni addig, amíg nyilvánosságra nem hozzuk a listát.
– Főnöke, Kovacsics Imre fürdőigazgató szintén polgármesterjelölt. Nem egyeztetett vele arról, hogy egyikük támogassa a másikukat?
– Eddig nem, de mással sem.
– Pedig az eddig ismert hat győri polgármesterjelöltből öt vagy jobboldali, vagy inkább a jobboldalhoz köthető. Bizonyára önnek is mondták már, hogy a sok induló megoszthatja, gyengítheti a polgári blokkot. Mit gondol erről?
– A polgári oldalon sok mindenben egy a hit, de több a forma. Hogy miért így alakult? Nemcsak a kampány közeledtével kell az együttműködés követelményét felállítani, hanem a két választás közötti időszakban is kell lenni olyan közös cselekvésnek, pozitív tapasztalatnak, hogy mindegyik fél azt tudja mondani: együtt vagyunk. Nem értek egyet azzal a felfogással, hogy aki nem igazol le se narancsba, se szegfűbe, hanem megmarad civilnek, az milyen alapon szól hozzá a közügyekhez.
– Most, hogy már ismeri a többi jelöltet, nőttek vagy csökkentek az esélyei?
– Nőttek, mert mi nem egyes rétegeket akarunk helyzetbe hozni, hanem a győriek helyzetét kívánjuk javítani. Ha jó programot állítunk össze, ha a meg nem valósított igényekre megtaláljuk a megoldást, tovább nő az esélyünk. Annyi előnyünk mindenképpen van, hogy mi a közgyűlésen belülről is tudjuk, mi hiányzik a városban. Közel vagyunk a választóinkhoz, és nem zárt körben, fehér asztal mellett fogalmazzuk meg, mit kell tenni.
– Mi hiányzik Győrben?
– Sok minden. A legnagyobb elmaradás a közlekedés terén van, emellett munkahelyek is hiányoznak. Az önkormányzatnak mint hivatalnak meg kell újulnia, a kézi vezérlés nem folytatható tovább. Folyamatokban gondolkodom: a folyamatokhoz kell megfelelő embereket állítani, és nem fordítva. Ha ez így van, akkor mérhető is a teljesítmény. Egyetlen példát mondok: örülünk annak, hogy elkészült a Nádor aluljáró, ugyanakkor most közbeszéd tárgya annak a függesztékrendszernek a látványa, ami tartja a jelzőlámpákat. Mi történt? Kiderült, hogy nem is került önkormányzati, városépítészi szintre ez a kérdés. Szakmailag ugyan jó a megoldás, de a tervező mégis behozott egy városképi deficitet. A felelős végső soron a városvezetés.
– Nem nehezíti a kampányt, hogy az eddigi hat induló közül négyen így vagy úgy, de ugyanazt mondják? Az MDF-es Szabó József, a Deák-társaság jelöltje, Plutzer István, a független Kovacsics Imre és ön is valami olyasmire épít, hogy az emberek kiábrándultak a politikából, elsősorban a nagy pártokból.
– Azért nem, mert az emberek látják, hogy a kétpólusú politizálással oda jutottunk, hogy országunk és városunk is lemaradt. Ez tény, ezen nem vitatkozik senki... Hiszem, hogy a győriek győrit választanak. Várakozásom ennél is akkor lesz örömtelibb, ha a befutót Kisbácsa, Bácsa adja. Mondom mindezt arra nézve is, hogy a másodikként színre lépett jelölt, Borkai Zsolt Ergényi-lakótelepi, azaz bácsai.
– Ha megkérdezi a polgármestert, biztosan vitába száll önnel, ha azzal jön, hogy Győr lemaradt. Mire alapozva mondja ezt?
– Győr önmagához képest maradt le. Ha azt nézzük, négy-nyolc éve hol volt például Debrecen, Szombathely és Győr, azt tapasztaljuk, hogy a másik két város sokkal többet fejlődött. Az emberek arról beszélnek, láttad-e a Főnix-csarnokot, milyen elkerülőút van Szombathelyen. Lehet ezt szigorú ítéletalkotásnak nevezni, de kellemetlen tényeket csak érett emberfő tud számba venni, mint ahogy csak az érett búzakalász tud meghajolni. El kell gondolkodni azon, miért mondanak sokan ilyeneket, nem pedig frontot nyitni, és elkezdeni magyarázni, hogy nincs igazuk. Miben maradtunk még le? A közlekedésen ez nagyon jól látszik, de máson is. Ahelyett, hogy tavaly ősszel, amikor a közgyűlés tárgyalt a kérdésről, az önkormányzat a legegyszerűbb ügytípusoknál bevezette volna az elektronikus ügyintézést, a hivatali álláspont leszögezte, hogy erre még nem értünk meg. Finoman fogalmazva bátortalanság volt nem belefogni. Aztán: a professzionális városüzemeltetés – amibe beleértem a közterület kezelését, a hulladékelbánást, a fűnyírást – szinte csak a belvárosra és egy-két lakótelepre összpontosul. A peremkerületekből hiányoznak a parkok. Nincs megoldás az önkormányzati tulajdonú, kiskereskedőknek bérbe adott üzletek problémájára. Látni kell, hogy a bérleti díjakból nem lehet egyről a kettőre jutni, ezért lehetővé kellene tenni, hogy aki kívánja, megvehesse bérleményét. Így a városképi fejlesztésekbe is be tudnánk vonni a kereskedőket. A globalizációnak nem ellent kell állni, hanem olyan lokálpatrióta politikát kell folytatni, hogy az előnyöket beengedjük, a hátrányokat tompítjuk, akadályozzuk, és közben erősítjük a gyengéket. Folytatva a sort: olyan időszak jön, amikor pályázni kell tudni, és úgy gondolom, ebben sem felkészült a város. Aztán: Győrben is megindult a szuburbanizáció, sok módosabb ember kiköltözött a környékbeli falvakba. A folyamat előre látható volt, csak valahogy nem nézett vele szembe a városvezetés, holott a peremkerületekben letelepedhette k volna azok, akik kényelmesebb, nagyobb telken álló villákba, családi házakba vágytak... Így az agglomerációban élők által okozott reggeli és délutáni dugók is kisebbek lennének.
– Mondandója sodrásából azt érzem, hogy már régóta gyűlik önben, amivel nem ért egyet az elmúlt négy év történéseiből.
– Míg 1998 és 2002 között a Pro Urbe Egyesület volt a mérleg nyelve a közgyűlésben, ezért sokkal nagyobb befolyásunk volt. Ebben a ciklusban nem vált előnyére a szocialista városvezetésnek, hogy szinte önállóan dönthetett mindenben.
– Ezzel szemben a Pro Urbe kapott egy alpolgármesteri posztot, amit Dömötörné Holeczky Judit tölt be. Ilyen szempontból nem az ellenzéki oldalon ülnek.
– Látszatra ez valóban így lehet, de az általam említett problémák a közgyűlés hatáskörébe tartoznak, ott pedig a baloldal többségben van. Ezzel együtt Dömötörné Holeczky Judit társadalmi megbízatású alpolgármesterként a rábízott feladatok mindegyikét eredményesen oldotta meg.
– A törvény megengedi, hogy egyszerre legyen bácsai önkormányzati képviselő és polgármester. Ebben az esetben a többi városrész lakóinak nem kellene tartani attól, hogy „minden szentnek maga felé hajlik a keze”?
– Én inkább úgy fogalmaznék: kiegyensúlyozott és arányos fejlesztést szeretnék megvalósítani a városrészek között az eddigi hátrányos megkülönböztetés után.
– Milyen kampányra készül?
– A városrészi programjainkra és a városi programunkra összpontosítunk. Reméljük, a többiek is így tesznek, és nem kell belemennünk vagdalkozásba. Azzal indulunk a választáson, ami a helyieknek fáj, és ehhez tesszük hozzá saját tapasztalatainkat. Úgy, hogy összehangoltan fejlődhessen a város.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megalakult Szlovákia új parlamentje

A 150 képviselő eskütételével kedden Pozsonyban megalakult Szlovákia új, hat pártból álló… Tovább olvasom