Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

„ Én csak nagyban tudok gondolkodni”

Továbbra is Sopronért kíván dolgozni Walter Dezső expolgármester. Több megbízatást kapott, amelyeken keresztül regionális szinten szeretne tevékenykedni a térség fejlesztésért.
– Jó színben van, kisimultak a vonásai. Hogy érzi magát?
– Röviden és egyszerűen: jól. A hal is a vízben érzi jól magát. Nekem az üzem a természetes közegem, itt tökéletesen érzem magam.
„ Tudomásul vettem a választók döntését. Ezzel együtt úgy gondolom, megtalálom a lehetőségeket, hogy Sopron és a kistérség fejlődését töretlenül tovább tudjuk vinni az elkövetkező négy évben is.”
– Milyen keretek között lát erre lehetőséget?
– Hogy milyen helyen és hol fogok tevékenykedni, ez most van kialakulóban. Amikor konkrétum lesz a birtokomban, tájékoztatni fogom a soproni olvasókat és mindazokat, akik érdeklődnek, hogy mi van Walter Dezső expolgármesterrel.
– A választásokat követően azt lehetett hallani, hogy a miniszterelnök megkérte, tanácsadóként segítse a munkáját.
– Igen, személyesen is megkért erre, jártam nála két héttel ezelőtt. Abban maradtunk, kidolgozzák konkrétan az elképzelést, ami olyasmit tartalmaz, hogy a miniszterelnök közvetlen tanácsadója leszek Sopron és a kistérség területén. Azt gondolom, ez nem elhanyagolható, és ha konkréttá válik, akkor abból a város és a kistérség profitálni fog.
– Régiós funkcióról is beszéltek…
– Valóban volt másik felkérés is, történetesen az, hogy a régióban töltsek be valamilyen szerepet. Sopron vonatkozásában a legfontosabb az idegenforgalom. Ez az elmúlt négy évben is húzóágazat volt, és mi a jövő építését is erre terveztük. Ez annak a bizonyos háromlábú széknek, amit én mindig emlegettem, az egyik alapja. Azt mondtuk, Sopront ebbe az irányba kell vinni. Ennek szellemében vállaltam el a Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöki feladatainak ellátását. Ezt a kinevezést november hatodikán kaptam az önkormányzati és területfejlesztési minisztertől. Azt hiszem, ennek további lépései is lesznek, de erről még korai beszélni.
– Nemcsak a háromlábú szék, hanem a vasút is a vesszőparipái közé tartozott. Ezért feltételezem, nem a véletlen hozta úgy, hogy a GYSEV Zrt. életébe is bekapcsolódik.
– A felügyelőbizottság elnöki tisztét ajánlották fel magyar részről, amit én elfogadtam, és ezt az osztrák tulajdonos is jóváhagyta. November 20-án lesz a közgyűlés, ami ezt remélhetőleg szentesíti.
– Egész eddig a munkáról beszélgettünk. Most, hogy nem vesz részt a napi politikában, mivel tölti a felszabadult idejét?
– A céget továbbra is a fiam és a lányom vezeti, nem avatkozom bele a napi dolgokba, nincs is rá szükség, jól csinálják. Unatkozni mégsem unatkozom. Ha ránéz a naptáramra, láthatja, ma reggel 8 órakor, 9-kor, 10-kor, 12-kor, 13.30-kor, 14 és 16 órakor van jelzett programom. Más-más témákban tárgyalok, de tulajdonképpen mindig Sopronról és a kistérségről. A vasútfejlesztésről, a tervezett közút-rekonstrukciókról. Azt hiszem, ennek eredményét a soproniak 2008–2009 felé látni fogják.
– Ezek szerint pihenésről most sincs szó.
– Én így érzem jól magam. Annak dacára jól vagyok, hogy nem így terveztem. Azt reméltem, tizenkét év alatt végrehajthatom Sopron fejlesztésében az elképzeléseinket. Nem ez történt. Azokkal a vádakkal viszont nem tudok mit kezdeni, amelyek mostanában látnak napvilágot. Én szeptember 30-i hatállyal átadtam a hivatalt. Van egy vaskos jegyzőkönyv, ami tartalmaz mindent. Sopronban 12 milliárdos adósságállományáról beszél a mostani városvezetés. Kijelentem, ez a valóság teljes elferdítése. A tény az, hogy Sopron adósságállománya ennél jóval alacsonyabb. Itt a jegyzőkönyv, amit Fodor Tamás polgármester és magam is aláírásunkkal elláttunk, ebben az áll: 6,8 milliárd volt a hitelállománya és 2,6 milliárd a felvehető hitele és a készpénze szeptember 30-án a városnak. Ha a két szám különbözetét vesszük, az 4,2 milliárd forint. Ebből 600 milliót a Globex-ügyben már megörököltünk, a többi felvett hitelből a város különböző pontjain l évő fejlesztések valósultak meg, a szennyvíztisztítótól, a csatornarendszeren át az utak aszfaltozásáig, körforgalmak, játszóterek építéséig. Ezek mind itt vannak, és az utolsó fillérig elszámolhatók. Ha ők tizenkét milliárdot emlegetnek, az rosszindulat, dilettantizmus.
– A mostani városvezetés beleszámolja az önkormányzati cégeket magában foglaló holding hiteleit is az adósságállományba.
– Mit, a mélygarázst, ami körülbelül kétmilliárdba fog kerülni, és huszonöt év alatt kell visszafizetni abból a pénzből, amit bevesznek a parkírozásból? Ez nem hitelállomány, ez kötelezettségvállalás. A hitelállomány az, amit már elköltöttünk. Nagyon nagy különbség, és szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy bizonyos szavaknak más-más a közgazdasági jelentése. A projekteket be kell fejezni ahhoz, hogy végelszámolást lehessen csinálni. Alfától omegáig kell vinni, nem pedig félúton megállítani, és azt mondani, gazdaságtalan. Lásd tűzoltóság, mentőállomás, apartmanház, de sorolhatnám a többit is.
– Miután átadta a székét, tárgyaltak ezekről az új városvezetéssel?
– Amikor átadtam a hivatalt, azt mondtam: bármikor, bármilyen problémával utolérhetnek. Odaadtam a mobilszámomat. Engem bárki el tud érni ebben a városban, ők is el tudnának. Amikor a rendőrségi autót átadtuk, akkor is fölajánlottam, de egyszer sem kerestek. Nem vagyok én megsértődve, ne keressenek, de a valóságot mondják, és ne a kampányban hirdetett hazugságokat.
– Milyen békésebb témával zárhatnánk le a beszélgetést? Apróbb dolgokra gondolok, mint például a legközelebbi tervei, hová utazik, hol kapcsolódik ki?
– Én csak nagyban tudok gondolkodni. Én munkára teremtem. Én pénzt tudok csinálni! Azt a szocializmus már bebizonyította, hogy az emberek csak külsőre ugyanazok. Teljesítményre, kvalitásra nagyon is különbözőek vagyunk. Ezt tudomásul kell venni. Nem lehet egyenlőséget vonni két ember között. Az egyik ebben jobb, a másik abban.
„ Nagyon szeretek dolgozni, építkezni, előrelátni, és az a munka, amit négy évig szeretettel, tisztességgel végeztem, arra kötelez, hogy ezt folytassam tovább, amíg élek. A betegségemből is azért gyógyultam meg, mert van feladatom, amit el szeretnék látni.”
– Akkor semmi mást nem kívánok, csak jó egészséget!
– Más nem is kell, a többit én megoldom. Annyit kérek csak a soproniaktól, hogy a valóságot mondják és ne az elferdített hazugságokat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Menedéket kértek

Százhuszonkét magyar állampolgár kért politikai menedékjogot az elmúlt négy hétben Svédországban,… Tovább olvasom