Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

„ Gyuri bácsi nagy űrt hagyott maga után”

Bár a kétszeres Kossuth-díjas operatőr, Illés György szép kort ért meg, halálával „nemcsak a magyar filmtörténetet érte veszteség, hanem egész Magyarországot” – emlékezett vissza a Kossuth-díjas operatőrre Edelényi János, a Magyar Operatőrök Társaságának egyik tagja.
Edelényi négy évvel ezelőtt készített dokumentumfilmet Illés Györgyről, vagy ahogy ő hívta, Papiról, Egy igaz ember címmel. Illés a filmben mesélt munkaszolgálatos éveiről is, bár ezeket a borzalmas időket később soha többet nem emlegette. „Amikor eljutottam a Don-kanyarig, visszagyalogoltam Budapestre, ahonnan szinte azonnal a mauthauseni lágerbe vittek munkaszolgálatra” – emlékezett a dokumentumfilmben Illés György. Edelényi a film végén azt mondta: „Papikám, te vagy a legrendesebb ember, akivel egész életemben találkoztam.” Illés György mosolyogva csak annyit válaszolt: „Lehet, hogy a jóságom onnan ered, hogy én soha semmilyen teremtett lénynek nem akartam ártani, mindenkinek csak jót akartam. Lehet, hogy azért, mert cserkész voltam, sőt, vízi cserkész. Ott azt tanították nekünk, hogy mindig tegyünk valami jót.”
Kende János, a Magyar Operatőrök társaságának elnöke, Illés egykori tanítványa szerint Illés György végtelenül szerény ember volt. „Amíg Gyuri bácsi élt, biztosan nem mertem volna elmondani róla ezeket a dolgokat. Amikor a mauthauseni koncentrációs tábort felszabadították az amerikaiak, Gyuri bácsi három magyar társával előbb szeretett volna hazajönni, de mert a három barát súlyos beteg volt, megvárta a gyógyulásukat, hogy együtt mehessenek haza. Amikor az egyik Kossuth-díját megkapta, nem fogadta el a neki felajánlott budai villát, hanem élete végéig a Róna utcai lakásában élt feleségével, Dolly nénivel. Naponta kijárt a piacra is” – mesélte Kende János.
Illés György nem szeretett sem önmagáról, sem a nagyszerűségéről beszélni. Munkásságának legjelentősebb része az ötvenes, hatvanas évekre tehető. Ekkor készítette a Budapesti Tavasz, a Ház a sziklák alatt, a Megszállottak című filmjeit. „Ezek az újszerűen fényképezett alkotások teremtették meg a modern filmoperatőri stílust.” Kende 1961–65-ig volt „Gyuri bácsi” tanítványa, de a művész minden operatőr szakos diákot tanított legalább egy előadás erejéig. Gyuri bácsi 82 éves koráig aktívan dolgozott, a Retúr című filmmel fejezte be pályafutását. Haláláig a Magyar Operatőrök Társaságának tiszteletbeli elnöke volt.
Egykori tanítványa, Koltai Lajos szerint Gyuri bácsi egyszerű szavakkal, mindig csak a lényeget mondta. Sosem szerette, ha méltatják. „Mindent természetesen csinált. Természetesen élte meg a sikert, az örömöt, de a bajokat is. Kiemelkedő és megismételhetetlen embert vesztettünk el. Vannak nagy filmeseink, de ilyen legenda nincs több, nem léphet senki a helyébe. Ahogy az idő halad előre, egyre jobban érzem a hiányát, egyre nagyobb űr keletkezik. Szeretnék kapaszkodni valahova, és nincs már, és ez egyre rosszabb lesz” – tette hozzá a Kossuth-díjas, világhírű filmművész, számos Szabó István-film operatőre. „Papi mindent megtett a másikért, 92 éven át osztotta a szeretetet, és semmit nem várt érte cserébe” – mondta az Illés György osztályában 1970-ben végzett Koltai. (MTI-Panoráma)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

gólparádék és egy parádés meccs

H csoport, 1. forduló:

Spanyolország–Ukrajna 4–0 (2–0) Tovább olvasom