Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

„ Végső egyeztetés” a Mosoni-Dunáról

Folytatás az 1. oldalról.

„A területfejlesztési koncepció elfogadása lehetővé teszi a térség nagyobb léptékű fejlesztését is, európai uniós támogatási források elnyerésével” – írta meghívólevelében a Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a szigetközi térségfejlesztési társulási elnököknek.

Véleményeket is várnak

A térség rehabilitációs koncepciójának kidolgozási kötelezettségét előíró 69/1992. (XI. 6.) országgyűlési határozat alapján 1993-ban készült dokumentum aktualizálását az azóta eltelt idő mindenképpen szükségessé tette. Ennek eredményeként készült el „A szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása” című munka egyeztetési anyaga, amely a tervezés három évvel ezelőtti megkezdése óta a két körben zajlott véleményezési eljárás javaslatait, az aktuális jogszabályi és szakmai-politikai tényezőket is figyelembe veszi. A kormány által elfogadandó koncepció anyagának véglegesítésére végső, szűk körű szakmai egyeztetést szerveznek október 26-án az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban. A minisztérium arra kérte a szigetközi meghívottakat, hogy a koncep-

cióról írásos véleményüket küldjék el.

Igények: kártérítés, fejlesztések

A koncepció felelős tervezője és szakértője Fehér János, a Vituki elnök-vezérigazgatója, Láng István vízépítő mérnök, dr. Rácz Tamás tájépítész mérnök, valamint Szörényiné Kukorelli Irén, a Magyar Tudományos Akadémia geográfus, tudományos főmunkatársa. A tanulmány szerint a Szigetközi Önkormányzatok Szövetségének területe – a kilépett önkormányzatok miatt – nem képviseli a teljes térséget, a különböző társulások pedig még ennél is kisebb területekre szorítkoznak. A különböző típusú igények felmérésére a Vituki Consult Rt. végzett kérdőíves felmérést. Ennek eredménye szerint az önkormányzatok igényei között meghatározó a Duna elterelése miatti károk kompenzálására való alap létesítése (minimálisan 1 milliárd forint), a közös halászati jog megszerzése. Ezen túl még kerékpárutak építése, a közúthálózat kiegészítése, a révek megtartása, újak kialakítása, lakásépítési területi támogatási rendszer kialakítása, a távközlés fejlesztése, az oktatási infrastruktúra fejlesztése (óvodák, iskolák), a halászat-horgászat feltételeinek javítása, a hulladékgazdálkodás fejlesztése szerepel. Az elektromos halászat betiltása általánosan megfogalmazódott igény. Emellett kiemelt feladat még a vízpótlás végleges megoldása, a hajózhatóság feltételeinek megteremtése a hul lámtéren és a mentett oldalon, az árvízvédelem, a belvízvédelem, a csatornázás színvonalának javítása. A vízi turizmus fejlesztése általános igény, miként a Duna, a Mosoni-Duna, valamint a holtágak és mellékágak rehabilitációja, a halak intenzív visszatelepítésének beindítása, a Mosoni-Duna medrének rendezése, kotrása.

A legsürgetőbb kérdés

A koncepció szerint a hullámtéri mellékágrendszer vízpótlásának fejlesztése a legsürgetőbb kérdés. A vízgazdálkodást érintő feladat a mellékágrendszer további ökológiai rehabilitációja (mellékágak emelt vízszintű összekapcsolása) és a nemzetközi kishajózás feltételeinek megteremtése (Öreg-Duna és mellékágai, Mosoni-Duna). A vízminőség javítása elsősorban a Mosoni-Duna Győr alatti szakaszán szükséges, valamint a Bezenye, Mosonmagyar-

óvár, Hédervár, Kunsziget alatti 5–5 kilométeres folyószakaszokon. A hullámtéri mellékágrendszerben a pangó ágak átöblítésének feltételeit szükséges kialakítani.
A Szigetközi Tájvédelmi Körzet jelenlegi területe 9600 hektár: területén a tevékenységek jelentős része szabályozott (engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött). Konfliktusok vannak a természetvédelem, a vadgazdálkodás, az erdészet, az idegenforgalom területén képviselt érdekek és gyakorlat közt. A javasolt nemzeti park létrehozása a természetvédelem és az ökológiai folyórehabilitáció esélyeit növelheti. A mellékágvégek lezárásai a halak számára általában nem átjárhatóak, így a dunai halak nem tudják megközelíteni korábbi kiterjedt ívóterületeiket. A halfauna átalakulóban van, 70 őshonos halfajból 12 eltűntnek minősíthető. A kiterjedt haltolvajlás, az elektromos halászat, a kormoránkártétel és a telepítések elégtelensége negatívan hat a halgazdálkodásra és ezen keresztül a horgászturizmusra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Talmácsi nyolcadik lett Portugáliában

Talmácsi Gábor a nyolcadik helyen végzett a 125 kcm-esek között a gyorsaságimotoros-világbajnokság… Tovább olvasom