Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

13 millió ember halálát okozta tavaly a környezetszennyezés

Az Egészségügyi Világszervezet először készített olyan listát, amely a környezetszennyezés okozta halálozási adatok alapján sorrendbe állítja a világ országait.
A szennyezett víz és levegő, a magas UV-sugárzás, a méltatlan munkakörülmények, valamint a mezőgazdasági művelés okozta természeti katasztrófák tavaly a szervezet becslése szerint 13 millió ember halálát okozták.

A számok tavaly óta nem változtak: az Egészségügyi Világszervezet tavalyi és idei becslése megegyezik. Egy év alatt 13 millióan haltak meg a szervezet szerint annak köszönhetően, hogy környezetük nem volt méltó az emberi élethez. Az idei adatok annyiban különböznek a tavalyitól, hogy immáron országokra lebontva látható, hol, milyen mértékben okozta a környezetszennyezés az emberek halálát.

A sort Angola, Kongó, Mali és Afganisztán vezeti, de az európai régióhoz számított Azerbajdzsán illetve Románia sem áll éppen előkelő helyen a ranglistán.

Kétségkívül nem meglepő, hogy Afrika egyes országaiban a legrosszabb a helyzet: Angolában közel minden harmadik ember a környezetszennyezés okozta betegségekben hal meg.

Mindazonáltal Európában sem rózsás helyzet: az öreg kontinensen évente 1,8 millió ember halála függ össze valamilyen módon a környezetszennyezéssel – legyen szó fertőzött vízről vagy szennyezett levegőről. A gyermekhaladósági mutatók szintén arról tanúskodnak, hogy a probléma Európában sem hagyható figyelmen kívül: Azerbajdzsánban ezer gyerekből 90 nem éli meg az öt éves kort – elsősorban a környezet okozta betegségeknek köszönhetően. Romániában ezer gyerekből 20, Bulgáriában 15, Lettországban 11, Magyarországon 8 gyerek hal meg a környezetszennyezés következtében ötödik életéve előtt.

A Világszervezet főtitkár-helyettese, Susanne Weber-Mosdorf egy bécsi konferencián hangsúlyozta: a gyerekhaladóság világszerte kétharmad arányban a környezeti hatásokkal magyarázható. A főtitkárhelyettes ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a most elkészített, országokra lebontott adatok nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyes országok döntéshozói olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek nagyban javítanak a helyzeten. Persze a körülmények javulása nem csak az egyes országok döntéshozóin múlik, hiszen Afrika egyes országaiban az adottságok is rendkívül rosszak.

Mindazonáltal a legsúlyosabb helyzetben lévő országokban a halálozási okok jelentős része két okra vezethető vissza: a szennyezett vízre és a szennyezett levegőre. Ez utóbbi kapcsán azonban nemcsak a fejlődő országok nagyvárosainak légszennyezettségéről kell szót ejteni, bár kétségkívül ezekben a legsúlyosabb a helyzet. Új-Delhi, Katmandu, Lima vagy éppen Kairó forgatagában az európai utasnak immáron majdnem kötelező a védőmaszk viselete. Világszerte közel 800 ezer ember hal meg a nagyvárosok levegője okozta betegségekben.

Még nagyobb problémát jelent, világszerte közel 1,2 millió ember halálát okozza, hogy nem jól szellőző otthonában fával vagy szénnel fűt. Ráadásul ezzel a jelenséggel nagyon nehéz mit kezdeni: közel kétmilliárdan használ ugyanis fát vagy szenet mindennapi betevőjének elkészítéséhez, és ezen emberek java részének lakhelye igen rosszul szellőzik.

Ráadásul a főzéshez, fűtéshez szükséges fa kitermelése más szempontból is emberéleteket fenyeget: a Fülöp-szigeteken nem ritka földcsuszamlások döntő oka az, hogy a helyiek a szükséges fát tarvágással termelik ki. Csak a kilencvenes évek közepe óta nyolcezren haltak meg földcsuszamlásokban a délkelet-ázsiai országban, miközben a trópusi őserdők hetven százaléka eltűnt az utóbbi negyven évben.

Az Egészségügyi Világszervezet a légszennyezettség kapcsán egyébként már tavaly kiadott egy jelentést, amelyben sokkal keményebb irányelveket fogalmazott meg, mint azt a legtöbb érintett ország tette. Bizonyos országokban és városokban közel egyharmadával kellene mérsékelni a légszennyezettséget ahhoz, hogy az a még éppen elfogadható szintre süllyedjen. Egy német cég mindeközben olyan főzőkészülékek kifejlesztésébe fogott, amelyek nem fával, hanem növényi olajjal működnek. Ezzel a környezetkárosítás és a lakások belsejében keletkező káros égéstermékek mennyisége is jelentősen csökkenthető lenne.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megnevezték a kormányszóvivőket

Tovább olvasom