Szeged - delmagyar.hu

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Bizottság szerdán azt a javaslatot tette, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A biztosok ülésén az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt. Andor László magyar biztos nem vett részt az ülésen. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

Az MSZP bírálta a kormányt, az LMP egyértelműen a kabinet hibájának tartja a történteket, míg a Jobbik ötpárti egyeztetést javasol Magyarország unióban betöltött szerepéről.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő közös közleményében azt írta, a kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és ellentétes az alapszerződések szellemével, "hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót".

A kormány álláspontjával szemben Andor László EU-biztos, aki egy budapesti konferenciát megelőzően nyilatkozott újságíróknak, azt közölte, hogy egyetért az Európai Bizottság döntésével és méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát.

16:16 - A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint a magyar EU-biztosnak, Andor Lászlónak le kell vonnia a szükséges konzekvenciákat amiatt, hogy távol maradt attól a szerdai európai bizottsági üléstől, amelyen a testület javaslatot tett Magyarországnak szánt kohéziós pénzek folyósításának felfüggesztésére.

Kósa Lajos ezt budapesti sajtótájékoztatóján mondta, közölve: Andor László méltatlan lett a tisztségére. A fideszes politikus szerint a magyar uniós biztosnak viselnie kell e rossz döntésének összes következményét.

15:15 - Olli Rehn: Orbán és Matolcsy levele nem változtatott a döntésen

Annak ellenére is fenntartotta Magyarországról hozott döntését az uniós döntéshozó-végrehajtó tesület, hogy a további magyar intézkedésekről "egy-két napja" levelet kaptak Orbán Viktor miniszterelnöktől és valamivel korábban Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől. Erről Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök beszélt az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeg folyósításának befagyasztásáról szólva.

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja (j) és Johannes HAHN, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa sajtóértekezletet készül tartani az uniós biztosok testületének végén, Brüsszelben. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A finn bizottsági alelnököt a sajtótájékoztatón kérdést kapott arról, miért nem vette figyelembe a brüsszeli bizottság azokat az egészen friss magyar tájékoztatásokat, amelyek további pénzügyi intézkedések megtételéről szóltak.

Válaszában Rehn megerősítette, hogy "nemrég" ő maga Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig "egy-két napja" Orbán Viktor miniszterelnöktől levelet kapott, de - tette hozzá - ezek a levelek nem tartalmaztak olyan "konkrét" közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit. Olli Rehn a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy (...) megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép". Olli Rehn a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy (...) megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép".

Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt - emelte ki Rehn.

Az EU eddig még egyetlen esetben sem függesztette fel kohéziós források folyósítását a deficit túlzott mértéke miatt. A sajtótájékoztatón a finn bizottsági alelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004 - vagyis EU-csatlakozásának éve - óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll.

14:29 - Egyetért az Európai Bizottság (EB) szerdai döntésével Andor László EU-biztos, aki méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát.

Az uniós biztos egy szerdai budapesti nyugdíjkonferenciát megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az EB-ben a kohéziós pénzek felfüggesztéséről konszenzusos döntés született.

14:25 - A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, "hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót".

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő így reagált az MTI-hez eljuttatott közös közleményében arra, hogy az Európai Bizottság azt javasolja: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

Olli REHN, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja (j) és Johannes HAHN, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa sajtóértekezletet tart az uniós biztosok testületének ülése végén, Brüsszelben Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2013 januári hatállyal függesszék fel a Magyarországnak szánt, 495 millió euró kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette a deficitcsökkentési kötelezettségeit. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A magyar kormány álláspontja szerint azonban - mint az a két szóvivő közleményében olvasható - a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen "a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot".

14:05 - A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) felszólítja a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak és minden lehetséges eszközét vesse be az országot ért hátrányos döntések hatásainak mérséklése érdekében - kommentálta a kisebbik kormánypárt az Európai Bizottság szerdai döntését.

A KDNP szerint az Európai Bizottság döntésén keresztül a megadóztatott bankok és a multinacionális cégek arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy minden terhet a nyugdíjasokra és a munkavállalókra hárítson. Ez erkölcsileg és gazdaságilag elfogadhatatlan - szögezték le az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

Hozzátették: a jelen helyzetben semmi nem veszélyezteti azt a célkitűzést, hogy a konvergencia programban vállaltakat és a 3 százalék alatti deficitet tartani lehessen.

A KDNP szerint az EU bizottság döntése a 2004-től kormányzó szocialista és liberális pártok kritikája is, mivel az ő "felelőtlen gazdaságpolitikájuk" hatására Magyarország azóta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll.
Az Európai Bizottság szerdai ülésén döntött arról, hogy azt javasolják: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

Olli REHN, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja (j) és Johannes HAHN, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa sajtóértekezletet tart az uniós biztosok testületének ülése végén, Brüsszelben  Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2013 januári hatállyal függesszék fel a Magyarországnak szánt, 495 millió euró kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette a deficitcsökkentési kötelezettségeit. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

13.:47- Az LMP szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata egyértelműen a magyar kormány hibája miatt született meg – mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek.

A jelek szerint Magyarország kétszer fizeti meg az egykulcsos adó árát, először akkor, amikor csökken az alacsonyabb jövedelműek keresete, másodszor pedig akkor, amikor "ennek a gazdaságpolitikai ámokfutásnak a következtében az Európai Unió 150 milliárd forint zárolását (...) javasolja" – közölte a frakcióvezető. Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy a döntésből nyilvánvalóan megszorítások lesznek.

Jávor Benedek kijelentette, hogy mindezzel együtt túlzottnak tartanák az Európai Bizottság által ajánlott intézkedések alkalmazását és bíznak abban, hogy az európai gazdasági és pénzügyminiszterek márciusi tanácskozásán nem kap támogatást a bizottsági javaslat, illetve később már a kormány is elő tud állni egy olyan hiteles programmal, amellyel meg lehet előzni annak életbe lépését.

A frakcióvezető szerint a kormány számára eljött az utolsó pillanat, amikor még visszafordulhat, de már nem elegendő, hogy "álságos kettős beszéddel próbálják kikommunikálni" az országot ebből a helyzetből, hanem hiteles, kézzelfogható tettekre van szükség.

A politikus azt mondta, hogy a kormány 2010 óta teljesen elhibázott gazdaságpolitikát folytat és nem hajlandó búcsút mondani a "sokszor megbukott gazdaságpolitikai elképzeléseknek", például az egykulcsos adónak, amelyek lehetetlenné teszik a kiegyensúlyozott költségvetés elkészítését.

Szavai szerint a kormány további megszorításokkal válaszol a kialakult helyzetre, megkurtítják a tömegközlekedés támogatását, illetve a gyógyszerkasszát. Nem éri meg tönkretenni ezt a két szolgáltatást, azért cserébe, hogy közben az egykulcsos adóval egyoldalúan támogassák a gazdagokat - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország ellen már 2004 óta túlzottdeficit-eljárás folyik, azt felelte, hogy a probléma valóban nem most keletkezett, de 2010 óta Orbán Viktor van kormányon és az ő felelőssége, hogy olyan gazdaságpolitikát folytasson, amelyik képes Magyarországot a három százalékos hiánycél alatt tartani. Hozzátette, hogy a kormány folytatólagosan nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, mert miközben bejelentették az Európai Bizottság javaslatát, négy másik országgal szemben megszüntették a túlzottdeficit-eljárást. Nem lehet a ciklus végéig visszamutogatni a korábbi kormányokra, mert a döntés oka alapvetően a mostani kormány döntéseiből fakad – jelentette ki Jávor Benedek.

Az LMP sajnálja, hogy Andor László uniós biztos nem vett részt az ülésen, de a biztosok feladata nem a saját országuk képviselete, hanem annak a területnek az irányítása, amelyre kijelölték őket – mondta egy kérdésre válaszolva a frakcióvezető.

Szerdán jelentették be, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

13:28 - A Jobbik elnöke szerint az Európai Bizottság szerdai döntése a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetőségéről Magyarország nagyon súlyos és durva megalázása. Vona Gábor ezt szerdai, budapesti, rendkívüli sajtótájékoztatóján mondta, ahol közölte azt is: szerinte ötpárti egyeztetésre lenne szükség az ország uniós tagságáról.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: bár a kohéziós támogatások megvonása még nem végleges és visszavonható a döntés, de ehhez olyan "öncsonkításra" lenne szükség, amely hasonló eredménnyel járna.

Éppen ezért a Jobbik szerint eljött az ideje, hogy Orbán Viktor összehívja az öt parlamenti párt vezetőit és őszintén tárgyaljanak arról, hogy mi Magyarország helye, szerepe, jövője az Európai Unióban. A Jobbik szerint ugyanis csak gyarmati, rabszolga szerep juthat Magyarországnak.

Vona Gábor hangsúlyozta: a magyar társadalom nem erről az Európai Unióról döntött 2004-ben, ezért pártja továbbra is kitart az ország uniós tagságáról szóló népszavazás szükségessége mellett, mert ennek kapcsán egyértelmű érveket lehetne ütköztetni "parasztvakítás" helyett.
A Jobbik elnöke szerint azért is elfogadhatatlan az Európai Bizottság szerdai döntése, mert azután született, hogy a társadalom az elmúlt években jóval ereje felett teljesített az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében.

Az Európai Bizottság szerdai ülésén döntött arról, hogy azt javasolják: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

12:31 - Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit - közölték szerdán Brüsszelben.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testülete szerda délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt.

A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó.

A közlemény szerint a mindeddig "példátlan" lépés "az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását".

A bizottság emlékeztetet arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott.

Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy ... megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép".

Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt - emelte ki Rehn.

Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztos kiemelte: "a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet".

A bizottság emlékeztetett a kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályokra, amelyek szerint ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről "kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal".

A szabályok szerint "ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről" is.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára még kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz. Jelezte, hogy a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra. Leszögezte, hogy Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.

12:20 - A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint minősíthetetlen és elfogadhatatlan, hogy Andor László magyar EU-biztos, aki közpénzből fizetett tisztviselő, szerdán nem ment el arra az ülésre, ahol a Magyarországgal szembeni intézkedésekről döntött az EU-Bizottság.

A kisebbik kormánypárt sajtóirodája az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: nem véletlen Andor László magatartása, hiszen Gyurcsány Ferenc jelölte erre a tisztségre.

"Megtalálta a zsák a foltját. Ez is a nemzetárulás egyik szocialista formája" - zárul a kommüniké.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel 495 millió euró - közel 150 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit - közölték szerdán Brüsszelben.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testülete délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt

11:44 - A Fidesz furcsának és szokatlannak tartja, hogy Andor László magyar biztos nem vesz részt az Európai Bizottság ülésén akkor, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést készül meghozni a testület - közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerdán az MTI-vel.

Az Európai Bizottság szerdai ülésén tárgyalja azt a javaslatot, amellyel a túlzott deficit miatti eljárás keretében az újabb magyar kohéziós támogatások ideiglenes és részleges felfüggesztését kezdeményezhetik.

A kormánypárt szóvivőjének közleménye szerint minden magyar ember joggal várja el a magyar EU-biztostól, hogy ott legyen és felszólaljon a magyar nemzeti érdek szempontjából kulcsfontosságú ügy tárgyalásán.

"Andor Lászlónak kutya kötelessége kiállni Magyarország és a magyar emberek mellett" - hangsúlyozza Selmeczi Gabriella, aki úgy értékeli: ha Andor Lászlónak fontosabb előadást tartani egy szakszervezet rendezvényén, mint részt venni az Európai Bizottság ülésén, ahol Magyarországról döntenek, akkor azt kell mondani, hogy méltatlan a magyar és az európai polgárok bizalmára.

11:42 - Európai Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit - közölték szerdán Brüsszelben.