Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

163 pontos a négy évre szóló oktatási cselekvési terv

Az utólagos képzési hozzájárulás bevezetését a felsőoktatásban, kötelező órák számának növelését, a nyolc évfolyamos gimnáziumok megszüntetését, a pedagógusok bérének teljesítmény szerinti differenciálását, valamint ötszáz tornaterem és 100 tanuszoda építését is tartalmazza az a 163 pontos négy évre szóló oktatási cselekvési terv, amelyről a koalíciós partnerek megállapodtak.
A minisztérium közlése szerint a programról három fordulóban egyeztettek a felek. Az első két fordulóban az MSZP-t Hiller István, Arató Gergely, Csizmár Gábor, Kiss Péter és Veress János, az SZDSZ-t Magyar Bálint, Horn Gábor és Sándor Klára képviselte. A harmadik fordulóban Gyurcsány Ferenc jelenlétében néhány módosítással elfogadták a következő négy év oktatási programját jelentő 163 pontos javaslatot. A cselekvési terv kidolgozott törvényjavaslatokat is tartalmaz, amelyeket a közeljövőben fognak beterjeszteni a parlament elé.

A terv rögzíti többek között a közoktatásban a nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésének folytatását, a tankönyvjóváhagyás új rendjének bevezetését, s az általános iskola első három évében továbbra is csak a szülő beleegyezésével lehet majd buktatni. Korszerűsíteni kívánják a természettudományos tárgyak oktatását, s 2010-re meg kívánják teremteni az alanyi jogú angol nyelv tanulás feltételeit. Megszűnik az alapképzési vizsga, amelynek eredeti célja volt, hogy belépést biztosítson a szakképzésbe, de nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Folytatódik az Utolsó Padból program, a nem fogyatékos gyerekek enyhe fokban értelmi fogyatékossá minősítésének visszaszorítására, megőrzik a képesség-kibontakoztató és integrációs normatívát, az Országos Oktatási Integrációs Hálózatot.

A 163 pont között szerepel regionális szinten a kórház iskola-hálózat létrehozása, amely azoknak nyújtana támogatást, akik súlyos betegségük miatt nem tudják igénybe venni a közoktatást. Erősíteni kívánják a 12 évfolyamos, egységes pedagógiai programot megvalósító iskolák elterjedését. 2008. szeptember 1-től megszűnik a nyolc évfolyamos gimnázium, s négy, hat vagy tizenkét évfolyamos intézményként működhet tovább. Támogatni kívánják továbbá, hogy a kistérségi társulások vegyék át a fenntartói jogokat. Az iskola szolgáltatásainak időrendjéhez illeszkedve regionális szinten szervezett közösségi busz és iskolabusz hálózatot szerveznének.

Erősíteni akarják a pedagógusok jövedelmének a tényleges teljesítmény szerinti differenciálását, s a béremelések keretének legalább ötven százalékát minőségi vagy egyéb teljesítményhez kötött illetmény-kiegészítéseként fizetnék ki. Fokozatosan növelnék az osztályfőnöki pótlékot, az átlagjövedelem legalább 10 százalékára. A pedagógusok kötelező óraszámát 2007. szeptember 1-től 20-ról 22-re növelnék, az alkalmazási feltételek 2010-től bővülnének a számítógép alkalmazási ismeretekkel. A nem pedagógiai munkát végző iskolai alkalmazottak kötelező közalkalmazotti foglalkoztatására vonatkozó előírásokat meg kell szüntetni.

A pedagógusképzés reformjával a bolognai folyamat részeként 2011-től a kibocsátott friss diplomások száma 40 százalékra csökken. A szakképzésben a 16 integrált szakképző központ mellett további 30-35-öt hoznának létre. A felsőoktatásban 2006 szeptemberétől elindul a bolognai rendszerű képzés, a 2007-es tanévtől folyamatosan hirdetik meg a mesterszakokat, várhatóan 200-250-et, kiépül a szakkollégiumi támogatási rendszer. Szintén 2007-től bevezetik az intézményi teljesítmény-mérésen alapuló rangsort, valamint az utólagos képzési hozzájárulást, s felülvizsgálják a költségtérítéses képzés rendszerét. Lehetővé teszik a diákhitel törlesztésének munkaadói átvállalását, s 2010-re a hitéleti képzés kivételével megszüntetnék a garantált létszámkeretet, s az ahhoz kapcsolódó garantált költségvetési támogatást.

hirado.hu/MTI

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A brüsszeli pénzektől a különbségek nőttek

A brüsszeli támogatások eddig nemhogy csökkentették, hanem egyértelműen növelték a térségek,… Tovább olvasom