Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

2-3 százalékkal csökkennek a reáljövedelmek

A költségvetési kiigazítások hatására a reáljövedelmek 2-3 százalékkal csökkennek az idén és jövőre - mondta a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Kovács Álmos a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara tanácskozásán, amelyet Kritikus döntések a választások után címmel rendeznek.
Az államháztartási hiány csökkentésének lehetőségeiről, az euró bevezetésének reális dátumáról és a versenyképes adórendszerről tárgyalnak a résztvevők.

Legalább elindultunk - így fogalmazott Németi László, a rendező, Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke megnyitójában, miután figyelmeztetett: drámai nap a mai, hiszen leértékelték a forintot és megállapították, az újonnan csatlakozott országok közül Magyarországnak legnagyobb az államadóssága. Ebben része van, hogy a kormány úgy akar adósságot csökkenteni, egyensúlyt teremteni, hogy előzetesen még csak nem is folytat párbeszédet a gazdasággal, az üzleti világgal.

Kovács Álmos pénzügyi államtitkár szerint elérhető az uniós felzárkózási program megvalósítása, hiszen a '90-es évek elején a svédek, a görögök, a finnek adóssága még nagyobb volt, mint most, a miénk. A mostani intézkedések 60 százaléka a bevételeket növeli, és csak 40 csökkenti a kiadásokat. A három-négy százalékos reálbércsökkentés a versenyszférában dolgozóknál kevesebb lesz, a közigazgatásban viszont jóval nagyobb, szerinte a megtakarítások csökkennek, a fogyasztás majd kevésbé. A beruházások nem fognak nagyon visszaesni és nagy lesz a kivitel.

Csaba László professzor szerint nem tudni, mi a cél, mert egy elképzelésből számolják vissza, mit intézkedjenek most, ötletbörze folyik, hogy lehet bevételt növelni. Középtávú program kell, de pontos számokkal, mert a növekedjék, gyarapodjék céloknak nincs hitele. Üdvözölni kell a kormány őszinteségét, de az nem elégséges a hitelességhez, az adósságról ugyanis nincs pontos kép. Ha az első száz napban nincs elég bátorsága kiigazításra, később már nem lesz. A számokat és a szerkezeti intézkedéseket egybe kellene hangolni, erre jó a felzárkózási program.

Többen hangsúlyozták, ha az intézkedések inflációval járnak, nem lehet felzárkózni, ennek veszélye miatt nem vezethette be az eurót Litvánia. Barcza György szerint nem éltünk eléggé az uniós csatlakozás lehetőségeivel, mint Csehország, vagy Szlovákia. A piacnak kamatemelésre is szüksége lenne. Az Európai Központ előadója szerint nem elég jelszavakat hangoztatni, összhangot kell teremteni a gazdaság és a politika elemei között.

Krónika Hírszolgálat
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pisilő szobrok – az egyenjogúság jegyében

Brüsszel jelképét, a pisilő kisfiút 1619-ben helyezték el a Grand Place-tól két sarokra. A… Tovább olvasom