Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

2013-tól indulhatnak a Magyar Posta ellenfelei

Az új tagállamok négy év haladékot kapnak az Európai Bizottság által szorgalmazott 2009 helyett a postai szolgáltatások teljes liberalizációjára – legalábbis az Európai Parlament szakbizottságában kialakult kompromisszum szerint.
Ezt a strasbourgi plénum várhatóan júliusban hagyja jóvá, majd a dosszié az EU-tanácsba kerül vissza, amely két még hete döntésképtelennek bizonyult ebben. A minap több európai országban, így hazánkban is egyszeri, déli munkabeszüntetéssel tiltakoztak a nagyobb posták a gyors piacfelszabadítás ellen. Az EU-ban 90 milliárd eurót termelő ágazat alkalmazottainak száma a legtöbb országban a több tízezret is eléri.

A liberalizációt az unió már tíz éve elindította, a végére csak az 50 grammnál nem nehezebb küldemények, azaz a könnyű levelek, képeslapok, levelezőlapok maradtak. A svédek, a finnek és a britek a teljes piacot felszabadították, a németek és a hollandok hamarosan nyitnak.

A franciák, az olaszok és az új tagállamok ágálnak főleg ezzel szemben. Az EP közlekedési bizottságában megszavazott álláspont szerint a tagállamoknak 2010-ig kell beszámolniuk arról, hogy miként kívánják a szabad piacon is biztosítani az ún. egyetemes szolgáltatást (heti öt napos, legalább egyszeri kézbesítés, elfogadható áron). A régi tagállamoknál a nyitás 2011, az újaknál, illetve a szigetekre aprózottaknál (Görögország) pedig 2013 elején menne végbe.

Gurmai Zita (MSZP), az EP-bizottság tagja szerint a liberalizáció elengedhetetlen, de bevezetéséhez idő kell. - Jelenleg a Magyar Posta még nem készült fel a teljes nyitásra, s még radikális és azonnali változások esetében sem lenne 2009-re teljesen versenyképes – nyilatkozta a képviselőnő, hozzátéve: ennek oka elsősorban az EU átlagánál jóval szigorúbb jogszabályi kötöttségben, az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsoló kiemelkedően magas – a tényleges fogyasztói igények által nem mindig indokolt – feladatokban rejlik.

Ilyen kötöttség például, hogy a magyar jogszabály miatt a Posta tartja fenn az EU-ban a hatodik legnagyobb postahivatali hálózatot, ugyanakkor hazánkban jut az unióban a hetedik legkevesebb postai küldemény egy főre. Ráadásul a levélpostai küldemények jelentős hányadát feladó ügyfelek nem szolgáltatóhelyeken, hanem nagy feldolgozó üzemekben juttatják küldeményeiket a postai hálózatba. Ennek következtében a hozzávetőlegesen 2800 postai szolgáltatóhelyből több mint 2100 veszteségesen muködik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

RaDAr Hollandiából

A lapunk kezdeményezésére alapított, a gazdaságban elért sikereket elismerő Délmagyarország… Tovább olvasom