Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

2700 éves ruhaanyagot találtak Görögországban

A besárgult, törékeny anyagot egy urna belsejében találták egy ásatás során Argos városában. A régészek szerint rendkívül ritka leletről van szó, mivel a ruhaanyag, lévén szerves, nagyon könnyen lebomlik. Eddig mindössze egy maréknyi ilyen leletet találtak Görögországban.
A hengeres urna emellett szárított gránátalmát - az alvilág ókori isteneihez kapcsolódó áldozat -, hamvakat és elszenesedett emberi csontokat is tartalmazott. A maradványok Kr.e. 7. századi hamvasztás eredményei.

A kutatók szerint a ruhaanyag közel 3000 éven át fennmaradt a rozsdálódó rézurnának köszönhetően. A rézoxidok ugyanis elpusztították a mikróbákat, melyek normál esetben tönkreteszik az anyagot - mondják a kutatók. A törékeny maradványokon athéni szakértők dolgoznak majd. A kutatók elsődleges célja az anyag megmentése, ezt követően laboratóriumi teszteknek vetik alá, hogy kiderítsék pontosan milyen technikákkal készült a ruha.

A helyszínen talált, féltucat sírból mindössze ez volt az egyetlen, mely hamvasztott maradványokat tartalmazott. A hamvasztás nagyon ritka volt Argosban, ez tovább növeli a lelet értékét. A kutatók szerint egy gazdag polgár talán le akarta másolni azon temetkezési szertartást, melyet Homérosz írt le.

Homérosz Iliásza és Odüsszeiája rendkívül népszerű művek voltak Görögországban. A Kr.e. nyolcadik században készült műveket a tudomány szerint egy négy évszázaddal korábbi háború ihlette. Az Iliászban az elhunyt hősöket körülményes szertartások során hamvasztották el, ezen szokás később elsikkadt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A történelem írásbelikkel folytatódik szerdán az érettségi

A történelem írásbeli vizsgákkal folytatódik szerdán az érettségi. A diákok emelt és középszinten… Tovább olvasom