Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

40 ezer új lakás, 100 ezer felújítás a cél

Öt pillérre állítja a kormány a 15 évre szóló lakásprogramját, amely az Otthon Európában címet viseli. Megőrzik a jelenlegi támogatások többségét, és célul tűzik ki azt, hogy belátható időn belül a kisebb jövedelmű családok is lakáshoz jussanak.

Erre két módszer kínálkozik: az állam garanciát vállal a hiteleikért, illetve növeli a bérlakások építését. Ha Magyarország 15-20 év alatt el akarja érni a jelenlegi nyugat-európai lakásviszonyokat, akkor ehhez hatvanmilliárd euró (mai árfolyamon tizenötezermilliárd forint) szükséges. 

Az előző kormány kedvező folyamatokat indított el a lakásépítésben – e szavakkal kezdte Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott az Otthon Európában című nemzeti lakásprogram vitaanyagának bemutatását –, de ma már látszik, hogy két problémát nem tudott megoldani. Az egyik, hogy a rendszer hosszú távon nem finanszírozható, a másik gond pedig az, hogy a kis jövedelmű családokat nem érte el a támogatás. Első lépcsőben a bankokat, a befektetési társaságokat, valamint a nyugdíjalapokat kívánja befolyásolni a kormány, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a lakásépítésben, felújításban. Ha Magyarország 15-20 év alatt el akarja érni a jelenlegi nyugat-európai lakásviszonyokat, akkor ehhez 60 milliárd euró (mai árfolyamon tizenötezermilliárd forint) szükséges.
Folytatódik a Széchenyi program, a jövő hónapban a Belügyminisztérium közzéteszi a pályázati feltételeket. Lapunk kérdésére Csabai Lászlóné elmondta, hogy a panelprogram változatlan feltételekkel folytatódik. Az önkormányzati bérlakásépítést is meghirdetik, de itt már kissé változnak a feltételek. Elsősorban használt lakások vásárlására ösztönzik az önkormányzatokat, de továbbra is lehet pénzt kapni fiatal házasok garzonlakásaira, idősek elhelyezésére, illetve szociális bérlakásra is. Mintaprojekteket indítanak városrehabilitációra. Miután az Európai Unió a lakhatást nemzeti hatáskörbe utalta, lakásépítésre a közös kasszából nem igényelhető pénz. Viszont a városrehabilitáció – a turisztikához kapcsolódva – már támogatott, ezért az első ilyen projektek az EU-pályázatok előkészítését is jelentik.
A programban – az előző kormány célkitűzéseinek megfelelően – évi 40 ezer új lakás megépítését tervezik. Miután az ország lakásállománya négymillió, a feltételezett élettartam pedig 100 év, így a kettő hányadosaként kapjuk az évi 40 ezer lakást.

Egymillió panel felújításra vár

A négymilliós lakásállomány csak számszerűen szép, a valóság e mögött már kevésbé mutatja a szép arcát. A lakásállomány 30 százaléka teljes felújításra vagy cserére szorul. A szakértők számba vétele szerint 800 ezer vályogház korszerűsíthető, de 200 ezer olyan lakás van ma Magyarországon, amelyet gazdaságosan felújítani nem lehet. Az egymillió panellakás rendbetétele sem olcsó mulatság. Mindent egybevetve az évi 40 ezer új lakás felépítése mellett 80-100 ezernek a felújítása szükséges ahhoz, hogy a program végére valóban európai szinten lakjunk.
A régi tanácsi bérlakások értékesítése után a hazai bérlakásállomány a teljes lakásszám nyolc százalékát teszi ki. Ahhoz képest, hogy sok fejlett országban ez az arány meghaladja az 50 százalékot, van mit tenni ezen a téren is. A mai igények szerint 200 ezer bérlakásra lenne szükség. Az igény egy része – a kissé jobb módú családok esetében – megoldható vásárlással is, de a többségüknek piaci, illetve szociális bérlakás kell.

Lakbértámogatás lakbérjeggyel

A lakásprogram nem a bérlakások építésének támogatását – ezek alól kivételek az önkormányzati szociális bérlakások –, hanem a lakbér támogatását irányozza elő. Ennek a technikája nagyon egyszerű: a család a rászorultságának megfelelő értékben kapna lakbérjegyet, amelyet aztán a piaci alapon bérbe adott lakás bérének kifizetésekor készpénzként használhatnak. Hogy mekkora problémáról van szó, azt jól mutatják a számok: a piaci lakbér havonta és négyzetméterenként több mint kétezer forint. Ehhez képest ez idő szerint a szociális lakásokért a benne lakók legfeljebb 200 forint lakbért fizetnek. Újra a szakértőket idézzük: a mai jövedelmi viszonyok mellett a 600 forintos fajlagos lakbér megfizethető még. A piaci lakbér és a megfizethető lakbér közti különbség tehát másfél ezer forint. Ennyit kellene négyzetméterenként minden hónapban letennie az államnak. Ez egy 60 négyzetméteres lakásnál 90 ezer forintra rúg havonta, tehát évente több mint egymillióba kerül.
A program tegnapi bemutatóján Csiha Judit, a Belügyminisztérium lakáspolitikai tanácsadó testületének vezetője a szabályozásról beszélt. Lesznek új törvények – például az építési igazgatásról és a lakbérről –, több törvény pedig újjáalakítva kerül ősszel a parlament elé. Megújul a társasházi és a lakásszövetkezeti törvény is, de még számos jogszabályt is módosítani kell. Például szerepel a programban az áfa-visszaigénylés jelenlegi mértékének (legfeljebb 400 ezer forint) felülvizsgálata. Nagy valószínűséggel változni fog a személyi jövedelemadó-kedvezmény, illetve az illetéktörvény is. Miután az új lakások egy részének üzemeltetését nonprofit szervezetek végeznék, a rájuk vonatkozó törvényt is módosítani kell. A megváltozott szabályok között jövő év január 1-jével indul a lakásprogram.
Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e az építésügynek – és a kapcsolódó területeknek – önálló minisztériuma, azt a választ kaptuk, hogy a lakásbérlettel kapcsolatos feladatokat egy önálló szervezet koordinálja. Ezt még az idén létrehozza a kormány. Minden egyéb – legalábbis a dolgok mai állása szerint – egyelőre marad a régiben. Arra a kérdésre, hogy a köztisztviselők továbbra is jogosultak lesznek-e az államilag garantált hitelre, Csabai Lászlóné azt válaszolta, hogy a valós igényeik erejéig igen, de a befektetési célú vásárlásokat sem a köztisztviselőknél, sem másoknál nem támogatja az állam.

Nagyon hosszú távú hitel kellene

A lakásépítő cégek örömmel kapcsolódnak be a piaci alapú bérlakásépítésbe, ha biztosított ahhoz a hosszú távú forrás – mondta lapunk kérdésére Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (MALOSZ) elnöke. A kivitelezőnek ma is járó olcsó hitelt a használatbavételi engedély megszerzésekor vissza kell fizetni. Ezt követően valakinek olyan hosszú futamidejű hitelt kell nyújtania, amennyi a bérlakás megtérülési ideje (az anyag 20-25 éves megtérüléssel kalkulál). Az elnök asszony szeretné viszontlátni az önkormányzati telekjuttatás technikáját – szabályát – is.

Késleltetett készlakások

Péter Gyula, a Magyar Téglás Szövetség elnöke lapunknak elmondta, hogy az önkormányzati adórendszer késlelteti az új lakások készre jelentését. A használatbavételi engedéllyel rendelkező, de nem lakott lakások után magas adót vetnek ki, míg a funkciójának megfelelően használt lakások esetében szinte nincs is adó. Miután az elkészülést követően három év áll az építtető rendelkezésére a használatbavételi engedély megszerzéséhez, így nem sietik el annak beszerzését. Az engedély nélkül viszont a statisztika nem tudja számba venni az elkészült lakásokat.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Uniós időkben...

Szerdától kezdődően három napon át tartó előadás-sorozatot szervezett a megyei agrárkamara az… Tovább olvasom