Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

4,7-es erősségű földrengést mértek Magyarországon

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közlése szerint a Richter-skála szerint 4,8 erősségű volt a szombaton kora este történt földrengés, amelynek epicentruma Oroszlány térsége.
21:40 - Szeizmológiai Obszervatórium: 4,7-es erősségű volt a földrengés

A Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása szerint a szombat kora esti földrengés a Richter-skála szerint 4,7 erősségű volt. Várhatóan lesznek utórengések, de jóval kisebbek - közölte Tóth László szeizmológus szombaton este.

Tóth László ismertetése szerint a rengés 18 óra 41 perckor kezdődött, epicentruma Oroszlánytől pár kilométerre észekra volt.
A szakember szerint szinte biztos, hogy lesznek utórengések, de ezek már jóval kisebbek lehetnek, emiatt károkat sem okozhatnak.
A rengés centruma 10 kilométerrel volt a föld alatt, az épületekben az első beszámolók szerint csak kisebb károk keletkeztek, személyi sérülés nem történt - közölte.

21:29 - Még az éjszaka átvizsgálják a fővárosi hidakat és aluljárókat

Tarlós István főpolgármester a Budapesti Közlekedési Központon keresztül még az éjszaka megvizsgáltatja a fővárosi hidakat és aluljárókat, érte-e őket valamilyen sérülés a szombat esti földrengés következtében - közölte Szűcs Somlyó Mária, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója.

A főváros korábban azt is jelezte, hogy a főpolgármester folyamatosan tartja a kapcsolatot a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Szeizmológiai Intézet tájékoztatására hivatkozva azt közölte, hogy a Richter-skála szerint 4,8 erősségű földmozgást mértek a Komárom-Esztergom megyei Oroszlány térségében. Személyi sérülésekről, jelentősebb károkról nem érkezett jelzés.

21:06 - Az első beszámolók szerint csak kisebb károk keletkeztek három budapesti panelépületben a szombat esti földrengésben: a  III. kerületben kettő, a XI. kerületben pedig egy tízemeletes épületből jeleztek - nem jelentős - falrepedéseket és vakolatomlást. Komárom-Esztergom megyében több településen ugyancsak falrepedéseket jelentettek a tűzoltóknak.

Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-vel közölte, hogy a budapesti helyszínekre már úton vannak a statikusok. Egyik épületet sem kellett elhagyniuk a lakóknak.

A III. kerületben a Hollós Korvin Lajos utcában és a Huszti úton álló tízemeletesben keletkeztek kisebb károk, a XI. kerületben pedig a Gazdagréti téren lévő lakótelepi épületből jeleztek szerkezeti rongálódásokat.

A Huszti úti épületben az MTI tudósítójának a IX. emeleti folyosón mutattak egy függőleges, 2-3 méteres - már meglévő - vékony repedést, amiről azt vélték a lakók, hogy a rengéstől nagyobb lett. A helyszínen ezért most a statikusokat várják.

A Gazdagréti téren lévő tízemeletes épületben - az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója szerint - a 7., a 8. és a 9. emeleten a lépcsőházban vakolatdarabok estek le.

A tűzoltók jelenleg a statikust várják a helyszínen.

A környéken teljes a nyugalom, a közeli üzlet előtt beszélgetnek csak néhányan.

A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság központi ügyelete arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a megyében több településén is kisebb falrepedéseket jeleztek a tűzoltóknak.

Lakossági intézkedésre eddig nem került sor, nagyobb károkról nem érkezett jelentés. Felhívták a figyelmet arra, hogy az embereknek nem kellett elhagyniuk a házaikat.

Az ügyeletvezető azt mondta, azért lehetett Oroszlányban morajlást hallani, mert a földrengés viszonylag közel, 8 kilométerre volt csak a föld alatt.

Popovics György, a Komárom-esztergom Megyei Közgyűlés elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy elővigyázatosságból megkezdték a veszélyes üzemek ellenőrzését. A vizsgálatok szerint a technológiában nem esett kár, intézkedésre sehol nem volt szükség.

Oroszlányban a helyi védelmi bizottság ülésezik, ahol áttekintik a károkat.

Szombati földrengés a twitteren >>

1985 óta nem történt ilyen erejű földrengés

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közlése szerint a Richter-skála szerint 4,8 erősségű volt a szombaton kora este történt földrengés, amelynek epicentruma Oroszlány térsége.

Petróczi Tímea szóvivő közleménye szerint a földfelszíntől 10 kilométer mélységben történt a rengés.

Magyarországon 1985 óta nem történt ilyen erejű földrengés a MTA GGKI Szeizmológiai Intézet tájékoztatása alapján - olvasható a közleményben.

Az OKF-hez nem érkezett jelzés személyi sérülésekről - közölte a szervezet szóvivője az MTI érdeklődésére.

Közölte azt is, hogy a megyei katasztrófavédelmi főigazgató intézkedett arról, hogy a szükséges lakosságvédelmi intézkedéseket tegyék meg.

Három budapesti panelépületben is kisebb károk keletkeztek a szombat esti földrengésben: a  III. kerületben kettő, a XI. kerületben pedig egy tízemeletes épületből jeleztek falrepedéseket. Komárom-Esztergom megyében több településen ugyancsak falrepedéseket jelentettek a tűzoltóknak.

Korábban írtuk:

Kisebb erejű földrengést jeleztek Magyarország több településéről, elsősorban a Dunántúlról szombaton kora este.

Károkról, sérülésekről nem érkezett jelentés. Az MTI-hez szombat este háromnegyed hét után számtalan telefonhívás érkezett Budapestről és környékéről, hogy megmozdult a föld. Az MTI I. kerületi, Naphegy téri épületét is megmozdította egy lökés. Kisebb földrengést jeleztek Budapest több kerületéből, továbbá Gödről, Környéről, Székesfehérvárról, Budaörsről, Pécsről, Dorogról valamint Tatabányáról is.

Több forrás szerint is a Komárom-Esztergom megyei Kecskéd és Oroszlány közelében volt a szombat esti földrengés epicentruma.

Az MTI úgy tudja, hogy a Richter-skála szerint 4,2-4,8 közötti erősségű földmozgást mértek, a rengés 18:41 órakor volt, és 38 másodpercig tartott.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Petróczi Tímea az MTI-vel közölte: Oroszlánynál volt a földrengés epicentruma.

Károkról egyelőre sehonnét nem érkezett jelentés.

Az MTI-nek a rengés óta nem sikerült elérnie a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szeizmológiai Obszervatóriumát.

Olvasóink írták

  • 13. Nórikám 2011. január 29. 23:26
    „2. tótkomlósi?: én már tudom, Gyurcsány”
  • 12. CsImre 2011. január 29. 22:51
    „6. Pres:

    "Az M43-as csúszott volna vagy fél évet..."

    Vagy néhány métert... :)

    9. na_mit_talaltam

    Azért esik egybe, mert a jónépek ennek alapján jegyezték meg. De azért érdekes.”
  • 11. na_mit_talaltam 2011. január 29. 21:55
    „naszóval a Richter-skálát használjuk ma és a Mercalli skálát nem. Bocsi”
  • 10. cselac 2011. január 29. 21:41
    „http://earthquake.usgs.gov/earthquakes/dyfi/events/us/b0001625/us/index.html”
  • 9. na_mit_talaltam 2011. január 29. 21:40
    „Kis történelem:
    Az 1444. augusztus 4-i szegedi 5,5-ös földrengés (ez a Richter skálán 8-as, de ezt már nem használják) megrongálta a Dömötör-templom - ma már csak a Dömötör-torony van meg belőle - középkori falait.

    Egy kis misztika:
    A földrengések néha (sokszor) kísértetiesen egybeesnek történelmi eseményekkel, jeles személyek sorsával. Vajon most mi jön :-)
    Szent István királyunk halálának napján, 1038. augusztus 15-én egy 5,5-ös földrengést jegyeztek fel, bár pontos helyét ennek nem ismerjük.
    Károly Róbertet 1342. július 16-án érte a halál, abban az évben, amikor ismét egy erősebb, 4,9-es erősségű földrengés pattant ki. Ennek helyét és idejét sajnos megint csak nem ismerjük: ,,valahol Magyarországon".
    Egy nemzedéknyi nyugalom után 1380-ban mordult meg a föld a Kárpát-medencében. Ez Károly Róbert felesége, azaz Nagy Lajos királyunk édesanyja halálának (december 29.) éve.
    1444. augusztus 4-én Szegeden mozdult meg a föld 5,5-ös erővel.
    Ezen a napon I. Ulászló király és Hunyadi János esküt tett a pápa követe előtt, hogy folytatják hadjáratukat a török ellen. Előzményként annyi, hogy Hunyadi épp egy hónapja kötött tízéves fegyverszünetet II. Murád szultánnal. A folytatás pedig a magyar sereg súlyos vereségét, és a király életét követelte a várnai csatában november 10-én. Némileg csökken a dolog misztikuma, ha megjegyezzük: Ulászló Szegeden találkozott a pápai követtel a földrengés napján. Vélhetően az összes írástudó értelmiségi - aki képes volt a természeti jelenséget megörökíteni -, ugyancsak a városban tartózkodott a földrengés napján.
    A következő feljegyzett rengés 41 év múlva jelentkezett, napra pontosan akkor, amikor Mátyás király öt hónapos ostrom után győztesként vonult be ,,Bécsnek büszke várába", 1485. június 1-én.
    1513. november 29-én újabb erős földrengés rázta meg Nyugat-Magyarországot. Ez az év lázas készülődéssel telt a török ellen, megmozdult a keresztény világ.
    A következő, 5,6-os földmozgást 1556. január 24-én jegyezték fel Nyugat -Magyarországon. Ekkor hunyt el Tinódi Lantos Sebestyén, halálát január végére, egyese helyeken január 30-ára teszik.
    Az 1586-os évi rengés Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király halálának évével egyezik meg.
    1763. június 28-án az írott történelem máig legnagyobb és legpusztítóbb magyarországi földrengése pattant ki Komáromban: a város harmada elpusztult, 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült. A 6,3 magnitúdójú és IX-es intenzitású földmozgás a Duna bal partján okozta a legnagyobb károkat.
    A rengés erősségéhez képest kevés volt az áldozat, melynek oka a korabeli építkezési módszerekben keresendő: fűzfaágakat vertek le félméterenként, amit vesszővel fűztek össze és betapasztottak, ráadásul a kémények is lefelé szélesedtek. A város térségében később is, körülbelül 20 évente ismét rengések pattantak ki, de 1850 után az aktivitás lecsökkent. A Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület egyébként szeizmikusan az ország egyik legaktívabb része.”
  • 8. jozko 2011. január 29. 21:36
    „Ajaj....
    Valaki Alcsút környékén keményen dobbant egyet, akkor Budán repednek a falak a toronyblokkokban...
    Jó lesz vigyázni a megharagítással!”
  • 7. unknown 2011. január 29. 20:48
    „Egyébként az én gépemen a kedvencek között található az amerikai földrengésregisztráló intézet honlapja, amely a világra kiterjedő észlelő hálózat "agya". Az információk szabadon állnak bárki rendelkezésére minden regisztrációs kötelezettség nélkül.”
  • 6. Pres 2011. január 29. 20:46
    „Még jó, hogy nem nálunk történt. Az M43-as csúszott volna vagy fél évet...”
  • 5. unknown 2011. január 29. 20:43
    „1. na_mit_talaltam 2011.01.29. 20:12

    Csatlakozom hozzád a méltatlankodásban! Ugyanis ha a DM Szerkesztőségben ismernék a sajtótörvényt tudhatnák, hogy a hozzászólásokra nem vonatkozik az a korlátozás, ami a cikkhez kapcsolódóan igen, nevezetesen bármiféle átvételi jog, vagy a hírforrás megjelölésére vonatkozó tartalom, információ közzététel... Kedves Szerkesztőség, ez bizony egyes osztályzat.”
  • 4. na_mit_talaltam 2011. január 29. 20:35
    „Naszóval, egy másik szegedi oldalon vannak plusz információk. Remélem ez a komment bennmaradhat :-)”
  • 3. mazsolaszolo 2011. január 29. 20:22
    „Ó, hogy ezt szegény drága jó nagybátyám nem érhette meg! Oroszlányban lakott, egész életében bányász volt. Ő aztán biztosan élvezte volna a "magmabulit". Jó fej volt. :)

    Azért én kicsit megijedtem: nem túl erős ez egy olyan országban, mint Mo? Mármint ahol van ugyan egy országot keresztben átszelő nagy törésvonal, de nem szokásos a 4,8 körüli mozgás. És sajnálom azokat, akiket megrémísztett. Nem lehetett könnyű nekik... :( Szegeden lehetett érezni? Erről semmiféle hír nem volt.”
  • 2. tótkomlósi 2011. január 29. 20:15
    „Keresik-e már a felelősöket?”
  • 1. na_mit_talaltam 2011. január 29. 20:12
    „köszi a moderálást, remélem közösséget izgattam :-), pedig "csak" az olvasókat tájékoztattam
    csak kellene már az a médiatörvény!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ezek az ötös lottó nyerőszámai - bejött?

Az ötös lottó televízióban közvetített számsorsolásán az alábbi nyerőszámokat húzták ki: Tovább olvasom