Délmagyar logó

2018. 07. 20. péntek - Illés 18°C | 28°C Még több cikk.

70 éve bombázták Kassát

Budapest – Hetven éve, 1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta Kassát: a támadás után lépett be Magyarország a Szovjetunió elleni háborúba.
A magyar katonai és politikai vezetés 1941 tavaszán mind több információt kapott a Szovjetunió ellen tervezett német támadásról, amely végül június 22-én indult meg. A gyors német diadalra számító vezérkar egyre nagyobb nyomást gyakorolt a kormányra a háborúba való mielőbbi magyar bekapcsolódás érdekében. Bárdossy László kormányfő javaslatára a kormány június 23-án döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról – a miniszterelnök elhallgatta, hogy Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyi népbiztos a moszkvai magyar követ tudtára adta: a szovjet kormánynak nincs támadó szándéka Magyarországgal szemben, és bizonyos területi revízióhoz is hajlandó támogatást nyújtani.



A németek – bár nem zárkóztak el tőle – hivatalosan nem kérték a magyar katonai közreműködést, ennek híján pedig sem Horthy Miklós kormányzó, sem Bárdossy nem hajlott az önkéntes csatlakozásra. A vezetést ugyanakkor aggasztotta Románia és Szlovákia belépése a háborúba. A „casus belli" végül 1941. június 26-án következett be: ezen a napon 13 óra 7 perckor délkeleti irányból három felségjel nélküli repülőgép közelítette meg Kassát, törzsükön jól kivehető volt a tengelyhatalmak gépeinek szabad mozgását biztosító összefüggő sárga gyűrű. A kötelék 29 közepes bombával szórta meg a várost, de kimondottan hadi célpontokat nem támadott, majd távozott. A támadásnak 29 halálos áldozata, 14 súlyos és 48 könnyű sebesültje volt, károk keletkeztek számos épületben, ezek nagyságát 3 millió pengőre becsülték.

A hadsereg hivatalos közlése szerint az akciót szovjet gépek hajtották végre, a fel nem robbant bombákat ugyancsak szovjet gyártmányúakként azonosították. A politikai vezetés ezt a verziót fogadta el, annál is inkább, mivel Bárdossy a kormányzó és a parlament előtt is eltitkolta a kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki a támadókban német típusú gépeket vélt felismerni.

A kassai bombázás szolgált ürügyként Magyarország belépéséhez a Szovjetunió elleni háborúba: a kormány még június 26-án elfogadta Bárdossy javaslatát, hogy a „...provokálatlan támadás következtében hadiállapotban levőnek tekintsük magunkat Szovjetoroszországgal." A döntést a kormányfő másnap jelentette be a képviselőházban, aznap már magyar gépek támadtak szovjet városokat, majd július 1-jén 40 ezer fős magyar seregtest lépte át a szovjet határt.

A kassai bombázás valódi elkövetői máig ismeretlenek. A provokáció érdekében állhatott a keleti háborúba bekapcsolódni kívánó katonai felső vezetésnek, a németeknek, akik hivatalos felkéréssel nem akarták magukat Budapestnek lekötelezni, továbbá Ion Antonescu Romániájának is: a román diktátort aggaszthatta, hogy a területi igényeket tápláló Magyarország megkímélheti hadierejét. Egy német–román közös akció mellett szól a támadó gépek délkeleti repülési iránya, amely német és a román légiflotta fő erőinek báziskörlete, a Kárpátok és a Prut folyó közötti irányba vezetett. A kevésbé valószínű verziók között szerepel, hogy eltévedt szovjet gépek akciójáról volt szó, valamint, hogy az iglói repülőtérről német gépeken a Szovjetunióba dezertált szlovák pilóták bombázták volna a felvidéki várost.



A bombázással kapcsolatos vita napjainkban is folytatódik, és a rejtély máig megoldatlan. Újabb kutatások szerint – amelyek Werth Henrik vezérkari főnök szovjet fogságban tett vallomásaira hivatkoznak – a kassai bombázástól függetlenül már eldőlt, hogy Magyarország hadba lép 1941-ben a Szovjetunió ellen. Egy másik megközelítés szerint az akció magyarázatát a technikatörténetben kell keresni: a ledobott bombák rögzítésére szolgáló speciális szerkezet csak a szovjet légierőnek állt a rendelkezésére – e verzió értelmében Kassát valóban szovjet gépek szórták meg tévedésből a szlovákiai Eperjes helyett.

Olvasóink írták

  • 15. horvathi 2011. június 27. 23:26
    „Apátfalvi elvtárs!

    Magyarország hadbalépésének napján, 1941. június 26-án még szó sem volt a II. magyar hadsereg frontra küldéséről. Akkoriban még csak nem jelentős létszámú, megszálló feladatokat ellátó magyar egységekről volt szó (mint mostanság az Afganisztánban és Irakban szolgáló magyar haderő). Az ő révükön akarták bebiztosítani Németország támogatását, a győztes háború (ebben akkoriban a világon gyakorlatilg snki sem kételkedett) utáni időkre, a bécsi döntésekkel kapcsolatosan felszabadított magyar területek megtartása érdekében.

    Ugyanúgy ahogy most az Afganisztánban és Irakban szolgáló magyar katonák révén kívánnak üzleti és politikai előnyöket szerezni, Amerika jóindulatának megszerzése révén.”
  • 14. Apátfalvi** 2011. június 27. 17:04
    „horvathi, Magyarország nem tudta volna elkerülni a háborút tartósan, ez igaz. De akkor önként csatlakozni meggondolatlan ostobaság volt, mivel a németek akkor egyáltalán nem követelték a hadba lépést Magyarországtól. Ezen mit nem értesz? Ha már csak a 2. Magyar Hadsereg pusztulását elkerülhettük volna, már az is nagy eredmény. Lett volna, sajnos...”
  • 13. horvathi 2011. június 27. 13:29
    „Apátfalvi elvtárs még most is nyomja az ultrabalos komcsi szöveget, pedig afölött már régen eljárt az idő.

    Mert aki azt mondja, hogy Magyarország tartósan kimaradhatott volna a II. világháborúból az egyszerűen nincs tisztában a tényekkel. Igen lehetett volna húzni még néhány héttel, hónappal a magyar hadbalépést, de azt legkésőbb 1941. decembereében a németek akár Magyarország katonai megszállása árán is kikényszerítették volna. Ez pedig egyben azt is jelentette volna, hogy a magyar holokauszt nem csak 1944-ben kezdődik meg, hanem már 1941-ben, mikorra is a háború végére már be is fejeződött volna minden. Akkor miként mondhatná el most az izraeli nagykövet most, hogy a zsidó kultúra reneszánszát éli mostanság?

    Aki pedig 1941. nyarán holtbiztosan ki merte volna jelenteni azt, hogy Németország biztosan elveszíti ezt a háborút az egyszerűen hazudik. Az akkori Európa legerősebb hadseregéhez, országához csatlakozni pedig kb. annyit jelentett akkoriban, mint most az USA szövetségének lenni. Ilyen alapon jogosan meg lehetne kérdőjelezni, hogy mit keresnek most a magyar katonák Afganisztánban, Irakban, pedig mára már bizonyos, hogy azok is vesztes háborúk.

    Akkoriban minden szövetséges haderő nagyon távol volt tőlünk, csak egy légüres térben lebegtünk volna a térségben, amit Németország tartósan nem tűrt volna meg.

    A szlovákok, románok, horvátok pedig már a háború első pillanatától fogva a német haderő oldalán masírozott, beléptek a háborúba, bármikor készen állva arra, hogy megszállják Magyarországot.

    Vagy Apátfalvi elvtárs valóban Magyarország idő előtti megszállását tartané indokoltnak?”
  • 12. Apátfalvi** 2011. június 27. 00:29
    „7. horvathi, tragikomikus dolog, hogy a Horthy-féle vezetést megpróbálod védelmezni, és előrelátónak nevezed. Úgy is mondhatnám, hogy óriási baromság.

    Egyrészt, a németeknek csak az volt a fontos, hogy Magyarország szállítsa az élelmiszert és a nyersanyagot, a magyar honvédség elavultsága okán a hitleri vezetésnek nem volt szándékában Magyarország hadba lépése. így tehát Horthyék döntése a háborúról nemhogy nem volt bölcs és előrelátó, hanem a magyar történelem egyik legnagyobb baklövése és tragédiája.

    Másrészt, Horthy és a vezérkar katonaként nem volt képes belátni, hogy a magyar honvédség egyszerűen alkalmatlan egy ekkora területi kiterjedésű nagyhatalommal vívandó, modern, mozgó háborúra. Példának okáért, csak az urivi katlancsatában zsákmányolt szovjet hadianyag több volt, mint amivel az egész(!) magyar honvédség rendelkezett. Aztán jöttek is az "eredmények": Gyorshadtest veszteségei, II. Magyar Hadsereg, stb. Ezek után Horthyt és a katonai vezetést előrelátónak és bölcsnek nevezni óriási ostobaság.

    Aztán persze jönnek az ilyenkor bevett és megszokott toposzok: "hazugság", "elhallgatás", stb.

    Én nem vagyok Horthygyűlölő, marxista esti sulin nevelődött kisnyugdíjas, nem fasisztázom, de ugyanakkor a magatokfajták által orrba-szájba nyomatott Horthy-kultuszt is teljesen hülyeségnek, és ami fontosabb, károsnak tartom. Az pedig, hogy Horthyék ezek után bölcsek lettek volna, nonszensz, és hogy előrelátók is, az meg már tényleg a bohózat kategória.

    A szovjeteknek nem volt céljuk Magyarországgal háborúzni, így ha eltévedt szovjet gépek is bombáztak <moderálva>”
  • 11. horvathi 2011. június 27. 00:24
    „Szlovákia az meg micsoda, hol a fenében van? Valahol Kelet-Afrikában, vagy inkább Ázsiában? Kosice meg valahol Macedóniában, vagy inkább Hercegovinában?”
  • 10. lilongwe 2011. június 26. 20:20
    „Ez mind szép és jó, ugyanakkor ne feledjétek elfogadni és tisztelni azok véleményét, akik Felvidék helyett Szlovákiát mondanak, Kassa nevét pedig (neadjisten) Košice-nek ejtik ki.

    Abban maximálisan egyetértek, hogy ugyanazt a dolgot többféleképpen lehet látni, minden nemzet, minden kormány úgy értelmezte a dolgokat, ahogy az neki volt jó.
    Nem szabad feledni, hogy minden történelem közös történelem, egyiket a másik függvényében kell értelmezni. Nem lehet úgy ünnepelni/isteníteni/tisztelni egy várost, országot, hogy ami a "miénk", azt imádjuk, ami meg az "övék", azt utáljuk.

    Egy közös, objektív történelemkönyv lenne a végső cél, ám az emberek hülyesége miatt ez még sokáig nem jöhet létre...”
  • 9. Mathiasking 2011. június 26. 19:33
    „Na ezt nézzétek meg, milyenek a mai generációban a leendő diplomásaink!

    http://vimeo.com/11931684

    http://vimeo.com/11690875”
  • 8. TELSTAR 2011. június 26. 16:30
    „Nekem is volt az általánosban (40 éve) olyan osztálytársam, aki Kassát Kasszának ejtette...”
  • 7. horvathi 2011. június 26. 15:23
    „És tegyük azt is hozzá, hogy a kassai bomábázáson, a rahói személyvonat megtámadásán túl az oroszok még Munkácsot is bombázták.

    Ha ezek akár egyike is nem casus belli esemény, akkor micsoda?

    Egyébként a szovjet bombázást, az utóbbi (és a kommunista években elhallgatott) kutatások eredményeként tényként kezelhetjük. Kassán ugyanis találtak egy fel nem robbant, cirill betűs, szovjet gyártmányú bombát is. Ezek gépekre való felszerelésére és szállítására csak egyetlen akkori szovjet vadászgép volt alkalmas.

    A legvalószínűbb ok ezen orvtámadások végrehajtásaára, hogy a határ túloldalán lévő szovjet egységeknél még régi, elavult térképek voltak. amelyeken még nem volt feltüntetve a Felvidék déli részének az 1938-as felszabadulása (I. bécsi döntés). Az ottani parancsnokok azt hitték, hogy szlovák városokat bombáznak - Szlovákia akkor már hadat üzent a SZU-nak, akkor is lihegtek az erősebbik seggét nyalni, a románokkal együtt -, míg Magyarország még mindig nem lépett.

    Utólag is igazolható, Horthy Miklós mennyivel bölcsebb és előrelátóbb volt a környező országok mini Führereihez képest.”
  • 6. Lutetia 2011. június 26. 14:25
    „Ha igaz az, hogy a kassai bombázás csak ürügy volt arra, hogy Magyarország belépjen a világháborúba (ezt vetik fel a cikk végén az újabb kutatások) , akkor ismét erősen felvetődik a Horthy-féle vezetés felelőssége. Csak mostanában ez a letagadni való dolgok közé tartozik.
    Sok időbe telik még, mire egyértelműen kiderül (ha kiderül egyáltalán), hogy mikor mennyi hazugság jelent meg a tankönyvekben és a hivatalos állami kommunikációban.”
  • 5. Lutetia 2011. június 26. 14:18
    „Azért amikor a kassai bombázást tanították az iskolában, megmutatták Kassát a térképen. És nem sütöttük le rémülten a szemünket ekkora merészség láttán.”
  • 4. Nórikám 2011. június 26. 13:12
    „A fiatalok szülei sem tudnak sajnos sokat ezekről a dolgokról. Évtizedekig még suttogni sem mertek az emberek ilyenekről nehogy beszélni. Nem mindenki forgott , élt olyan környezetben, ahol ez téma lehetett volna. Iskolában meg pláne szóba sem jöhetett. Az én szüleim pl. soha semmit nem mondtak, vagy mert féltek, vagy Ők sem igazán tudtak semmit. Igen, most már utána lehet nézni dolgoknak, de évtizedekig azt sem. És mit higgyen el, aki egyik történész iírását olvasva, rájön, hogy a másik homlok egyenest az ellenkezőjét írja? Annyit hazudtak már nekünk, nem is csoda, ha nem tudjuk, kinek, mit hihetünk el. Elég fájdalmas dolog ez.”
  • 3. Lacusch69 2011. június 26. 12:26
    „Tegyük hozzá: aznap Rahó térségében szovjet vadászgépek egy személyvonatot is végiglőttek: 3 halott, 6 sebesült.”
  • 2. 6664 2011. június 26. 09:13
    „1. niagara 2011.06.26. 08:53 Az a baj, az a baj, hogy ha a szülők nem, akkor már senki. A szülőknek meg sok minden fontosabbra "sincs ideje", nemhogy hazafias történelmi beszélgetésekre a vasárnap hajnalban hazavigyorgó csemetéjükkel.”
  • 1. niagara 2011. június 26. 08:53
    „Sajnos gyakorlati tapasztalatból tudom, hogy a magyar diplomás(!) fiatalok jelentős része azt se tudja hol van Kassa, Kolozsvár, Újvidék stb. A határon túli területek neveiről ne is beszéljünk. Nagy a sötétség, ki fogja ezeknek megtanítani ha az egyetem se volt elég?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

21 kilós ponytot fogott egy horgász

Hatalmas, majdnem 21 kilogrammos pontyot akasztott és emelt partra egy horgász a Tisza-tavon. Tovább olvasom