Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 6°C Még több cikk.

750 ezer cigány él Magyarországon - felének nincs munkája

Az előzetes adatok szerint a cigány népességben magasabb a gyermekeket nevelő háztartások aránya, mint a teljes népességben: a három, vagy több gyermekes háztartások aránya megközelítette a 30 százalékot.
Sok szociológiai kutatás folyt és több tanulmány született az elmúlt évtizedekben a cigányság életkörülményével, szegénységével kapcsolatban, és számos írás, kutatás készült a cigány hagyományokról, szokásokról, kultúráról is. Azonban a legutóbbi, 2003. évi, Kemény István, Janky Béla, Lengyel Gabriella nevével fémjelzett cigányokról szóló kutatás óta nem készült egy mélyreható, sokrétű, a cigányság élethelyzetét, életkörülményeit, véleményeit, gondolkodását mélységeiben és széles körben feltáró országos kutató-elemző munka, amely – túl azon, hogy számos eddigi tévhitet, tévkövetkeztetést is eloszlatna – elősegítené a döntéshozók munkáját új, hatékony programok, megoldási tervek kidolgozásában.

A Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. program kutatási pillérének az volt a célja, hogy megbízható, országos szintű, nemzetközileg is összehasonlítható, pontos információkat és adatokat biztosítson a cigány/roma származású népességről a döntéshozók számára. Ennek eredményeként 2010 őszén a Marketing Centrum OPK Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem IKN Kft. kutatói és kérdezői csoportjainak részvételével és munkájával elkészültek a cigányokra/romákra vonatkozó célzott adatfelvételek. A kutatás célcsoportja a 16 és 64 év közötti roma, cigány származású népesség volt. A kutatás koncepciója két eltérő definícióhoz kötötte az alapsokaság körülírását, ezért egyrészt kérdőíveztek olyan romák körében, akiket saját roma környezetük romának tart, másrészt olyan személyek körében, akiket nem roma környezetük tart romának. A kutatás tervezését nehezítette az a tény, hogy az utolsó 5 – 10 évből semmilyen megbízható nyilvántartás nem állt rendelkezésre a cigánynépesség területi és településnagyság-szerinti megoszlásáról. A közbeszédben sokan - de időnként a roma vezetők is - hajlamosak erősen túlbecsülni a romák számát, ami kiderült a felmérésekből is. Reális becslés szerint jelenleg kb. 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon élnek. A kutatások előzetes adatai alapján megállapítható: minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között, legjobb a viszony az 5000 lakos alatti településeken.

A kutatások előzetes adatai szerint a romák egészségi állapota összességében sokkal rosszabb, mint a többségi társadalomé, ebből következik az a ma már ismert tény is, hogy a várható élettartamuk is jelentősen elmarad a többség várható élettartamától. Az országos mutatóknál is rosszabb a cigány társadalom egészségi helyzete a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban: Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon.

A kutatások előzetes adatai szerint a felnőttkorú roma népességben a teljes népességet meghaladó arányban élnek házasok és élettársi kapcsolatban élők. A családszerkezetre vonatkozó adatok szerint a cigány, roma háztartások jellemző mérete és gyermekszáma meghaladja az országos átlagokat. Az ország fejlettebb területein a cigány háztartások mérete is kisebb (főleg Közép-Magyarországon és a dunántúli régiókban jellemzőek a kisebb háztartások), a legnépesebb cigány háztartások a három keleti régióban vannak. Az előzetes adatok szerint a cigány népességben magasabb a gyermekeket nevelő háztartások aránya, mint a teljes népességben: a három, vagy több gyermekes háztartások aránya megközelítette a 30 százalékot.

A roma emberek munkavállalási mutatóit tekintve (iskolázottságuk szerint) azt láthatjuk, hogy a legkevésbé iskolázottak kétharmada, míg a legalább szakképzettséggel rendelkezők 90 százaléka dolgozott már életében. A jelenlegi mutatók szerint csak a szakképzettséggel rendelkezők körében haladja meg az 50 százalékot azoknak az aránya, akiknek rendszeres vagy alkalmi munkája van. A tanultabb romák munkavállalási rátája közelíti az ország egészére érvényes foglalkoztatottsági rátát, számuk azonban rendkívül alacsony. A képzettebb romák töredéke dolgozik csak jelenleg, annak ellenére, hogy korábban már megjelentek a munkaerőpiacon.

A kutatásoknak az oktatásra, képzettségre vonatkozó előzetes adatai is sok mindenre engednek következtetni. A felmért felnőtt cigány lakosságnak csak töredéke szerzett érettségit, középfokú végzettséget, felsőfokú végzettséggel pedig csak elenyésző hányad rendelkezik. A 16 év feletti roma lakosság 17 százaléka még a 8 általánost sem fejezte be, 53 százaléka csak a 8 osztályt végezte el, 26 százaléka valamilyen képesítést is szerzett. Az érettségizettek száma mindössze 5 százalék, a diplomásoké 1 százalék. Az adatok szerint javult ugyan a helyzet a szülők generációjához képest, de korántsem a teljes társadalom javulásához hasonló mértékben. Oktatási, képzett(len)ségi szempontból a legrosszabb a helyzet az északi, keleti régióban.

A kutatások előzetes adatai szerint rendkívül rosszak a roma népesség foglalkoztatási mutatói. A 16 és 64 év közöttiek csupán 27 százaléka állította magáról, hogy dolgozó, pénzkereső ember, 29 százaléka munkanélkülinek vallotta magát. A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó (állandó munkával pénzt kereső) tagja sincs! További 30 százalékában csak egy személynek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás mindössze 10 százaléka egyszemélyes! A roma háztartások felében legalább egy munkanélküli, 16 százalékában pedig több munkanélküli is él. A legrosszabb a helyzet az észak-keleti és a déli országrészen, az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon csak minden hatodik, hetedik romának van munkája (Közép-Magyarországon a felének, az észak-nyugati országrészen a harmadának). A munkanélküliek jelentős része valamilyen ellátási formába „menekül". Tragikus, és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is felnő úgy, hogy nincs munkalehetősége. Az előzetes adatok szerint a megkérdezett felnőtt, roma származású személyek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemezőitől.

Olvasóink írták

65 hozzászólás
  • 65. gyöngyszem2 2011. június 07. 12:43
    „teljes mértékben egyetértek az elöttem szólóval!Ki vagyunk szolgáltatva a külföldinek,és gyakorlatilag ugy ugrálunk ahogy ők fütyülnek.Elk...ták ezt már nagyon régen!!Ezt helyreállítani (ugy gondolom)nem lehet.A renderváltás után kellett volna a saját lábunkra állni.Nem lett volna az sem egyszerű,de legalább függetlenek lehetnénk,és magyarok.”
  • 64. vmagdi 2011. június 07. 11:51
    „bánki , hogy mi a megoldás? munkahelyteremtes, csak hogy ez nem lesz.. magyarorszag nem a maga ura, kvotak vannak, amik arrol szolnak, hogy minden eus orszag kiszolgaltatott legyen, igy nem hagyhatja el az uniot, kell a nyugatnak az olcso munkaero, es a nyugati aron levo piac, tan valaki azt gondolta annak idejen, hoyg a franciak meg nemetek azt gondoltak,"nicsak itt ez a sokat szenvedett kis orszag viragoztassuk mar fel oket, hadd legyenek olyanok , mint mi". Ha a nyugat azt mondja, ki kell vagni a szolot, kivagjuk, ha azt mondja le kell olni a baromfit leoljuk, bezarjuk a cukorgyarat, megszuntetjuk a tejipart, csoppet se lennek meglepve, ha holnap " garantalt csiramentes" francia uborkat arulnanak a multik”
  • 63. vmagdi 2011. június 07. 11:43
    „mert a romak nepesedese no, mig a nem romake csokken, 2050-re ez azt fogja eredmenyezni, hogy az aktiv MUNKAKEPES lakossag donto tobbsege roma szarmazasu lesz, azaz nekik KELL(ENE) eloallitaniuk a itt forumozgato polgartarsak nyugdijat, mivel azt amit most fizetsz a nyugdijadra, azt a kormany elkolti eppugy mint a multban tette, tehat nincs mas hatra mint elore, ha nem tanulnak, ha nem kepezik magukat, ha nem fognak munkaba allni ezek az emberek, akkor nagyon rossz vilag lesz, ugyanis a potencialis emberek mar elhagytak az orszagot, vagy eppen most uzi el oket orban kiraly”
  • 62. dodoni 2011. június 07. 11:04
    „"A NYUGDÍJASAINK, akik egy életet végigdolgoztak"

    Csak közben nem neveltek és a mostani dolgozók még annyira sem fognak felnevelni annyi gyermeket, amennyi megtermelné, előállítaná a létfeltételeket. A magyar társadalom 1957-től kezdve nem teljesíti a társadalmi lét minimumát se. A javakat egyre kevesebb ember termeli meg, de egyre többen tartanak rá igényt.”
  • 61. Buvana 2011. június 07. 10:30
    „Elköttetni mindet kivétel nélkül! :) a klasszikust idézve: "Sterilizáld, sterilizáld;
    Emeberszabásúakból a fekákat sterilizáld! "”
  • 60. allwin 2011. június 07. 10:21
    „Valamint ha a következő generációt nézzük, a legalapabb segéllyel:
    1.025.000 * 63.500 = 6,508,750,000 Ft

    azaz havi HAT ÉS FÉL MILLIÁRD alaphangon, az évente 78.000.000.000 az 78 MILLIÁRD ALSÓHANGON!

    Természetesen ennél többet kapnak mindenféle segély címén....

    A NYUGDÍJASAINK, akik egy életet végigdolgoztak, meg 40-50 ezer forint a havi jussa, a saját gyógyszerére, de mondok valamit, rendes ENNIVALÓRA se telik úgy, hogy 40 ÉVEN ÁT fizették az adót!

    Wass Albert: Patkányok honfoglalása - miért nem tananyag?”
  • 59. allwin 2011. június 07. 10:15
    „Akkor ha minden harmadik család három- vagy többgyerekes, a felének nincs munka, a maradékban meg csak 30%-ában van 1 kereső,
    akkor 750.000x3 lesz egy generáció múlva, tehát:

    2,5 millió, akik közül 270.000 három vagy többgyerekes,
    1,25 millió munkanélküli, akik a NEGYEDIK generáció óta nem láttak senkit dolgozni, 750.000 -nek csak az alkalmi munkája van.

    És ezt csak egy lépés, számoljuk ki, hogy mi lesz még egy generáció múlva?
    HOGY AZ MESSZE VAN? Hát kérem, három generáció már megvan.”
  • 58. maros50 2011. június 07. 09:30
    „bánki! Hogy mi a megoldás? Hát megmondom Neked,de csak is neked,hogy a romákat oktatni,tanítani kell,kellenek cigányovónö,cigány pedagógus és hadd ne soroljam.Csak is az oktatáson keresztül lehet javítani a helyzeten.Szakmával rendelkező cigány fiatalokat kell nevelni,Már ovodás korban kell elkezdeni.Nem látszat megoldások kellenek,hanem folyamatos,számonkérhető,nyomonkövethető oktatási programok szükségesek.Minden egyéb más huszadrangú kérdés,hogy a cigány hogyan és milyen szerszámot fog a kezében.A nem cigányoknak pedig nem szabad azon csámcsogni,hogy ha kormány kiemelten kezeli a cigány gyerekek oktatását.”
  • 57. bánki 2011. június 07. 09:11
    „57. vmagdi 2011.06.07. 08:19
    Jó rendben ! De mi a megoldás ?

    A fehérek 55 % dolgozik a kisebbség 26 %-a.

    Röhej volt nézni amikor Gyöngyöspatán a zsir új szerszámokkal szerepeltek a cigányok a Föld napján. Paraszt ember kezében mikor láttál vadi új kapát. A háttérben meg a dzsuvás kertek, amelyeket nem művelnek a ,,romák"

    Miről beszélsz ?

    Tartsam el ezt a sok <moderálva..> ?

    Nézd meg Gilvánfát -cigány falú - nézd meg Magyarteleket, vagy Magyarmecskét a két szomszédos magyar falút. Akkor ez mi a rák statisztika vagy ki..... az adófizetőkkel ?”
  • 56. vmagdi 2011. június 07. 08:19
    „kedves booo, nagy divat lett osszeugrasztani az embereket azzal, hogy az egyik fele eltartja a masik felet. En kivanom, hogy mindenki tapasztalja meg eleteben legalabb egyszer azt, hogy masokra szoruljon, es akkor kicsit maskent beszel.
    A stopon talaltam ezt a cikket:
    Az elmúlt években egyre többen vallották azt a nézetet, hogy a gazdaság jelenlegi állapotához képest a magyar szociális ellátórendszer túlságosan bőkezű. A Policy Agenda mostani elemzésében azt vizsgálta meg, hogy van-e alapja annak az állításnak, miszerint jobban megéri segélyen élni, mint dolgozni.

    Mi a segély?

    Amikor a politika a túlzott segélyezésről beszél, akkor hajlamos úgy tekinteni az összes szociális ellátásra, mint egy támogatásra. Ezért nagyon fontos, hogy rögzítsük milyen, a köznyelvben segélynek nevezett szociális ellátások vannak?

    Két nagy csoportba sorolhatóak a szociális rászorultságtól függő ellátások. Egyrészt vannak az úgynevezett pénzbeli ellátások, amikor a rászoruló lényegében szabadon elkölthető módon kap pénzt az államtól, vagy az önkormányzattól. A támadások főként ezt a kört érintik, mivel itt hangzik el a leggyakrabban az a vád, hogy a támogatott ahelyett, hogy a gyerekek iskoláztatására, megélhetésre költené, inkább elissza, vagy a játékgépbe dobálja a kapott segélyt.

    A másik kategória az úgynevezett természetbeni ellátások köre. Ez valamivel átláthatóbb felhasználású, mivel a megítélt támogatás erejéig például a közüzemi számlák, a gyermekek étkeztetése, a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások kerülnek közvetlenül kifizetésre. Azaz a segélyezett nem készpénzt kap, hanem például befizetik a gyermek ebédjét, vagy kifizetik a havi villanyszámlát. Az elmúlt időszakban a pártok között lényegében abban összhang volt, hogy a természetbeni ellátásokat kell ösztönözni, és bizonyos esetekben a pénzbeli helyett is ezt kell alkalmazni. Sőt, még a nem rászorultsági alapon járó, és ebből kifolyólag segélynek sem tekinthető, családi pótlékra is kiterjesztették.

    Hány fajta segély létezik?

    Gyakran állítják tehát, hogy jobban megéri segélyre berendezkedni, mint dolgozni. Megvizsgáltuk, hogy ez tényleg igaz-e, vagy pedig egy társadalompolitikai szemlélet igazolására dolgozta ki ezt a retorikát a politika.

    Ahogy korábban is írtuk a pénzbeli ellátásoknál juthat hozzá az ember úgy támogatáshoz, hogy annak felhasználása nincsen megkötve. A jelenlegi rendszerben azonban viszonylag kevés ilyen lehetőség van. Két támogatási jogcím alapvetően kizárható abból, hogy ilyen módon bárki is nyerészkedni tudna. Ilyen a temetési segély, amely jól behatárolt körülmények esetén adható, illetve az időskorúak járadéka, amelyet a nagyon alacsony ellátást kapó nyugdíjas korúak kaphatnak.

    Ezen kívül öt kategória van, ahol szociális alapon pénzbeli támogatáshoz lehet jutni, ezek: az ápolási díj, a bérpótló juttatás, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás és az átmeneti segély. Természetesen ezek sem olyanok, hogy egyszerre akár mindegyik jogcímen kaphasson valaki segítséget. Az ápolási díjra (minimum 23600 forint/hó, maximum 38350 forint/hó) például csak az jogosult, aki egy hozzátartozóját gondozza. Ez az esetek többségében azt is jelenti, hogy ha akar sem tud emellett feketén munkát vállalni.

    Tényleg bőkezű az állam? Maximum 23 ezer forint juthat egy főre

    Anélkül, hogy mélységében bemutatnák, hogy milyen jogcímeken juthatnak hozzá a rászorulók ezekhez a támogatásokhoz, megnéztük, hogy tipikus élethelyzetekben mennyi pénzt is lehet kapni a szociális ellátórendszer jóvoltából.

    Egy három kiskorú gyermeket nevelő család, ahol egyik szülőnek sincsen munkája valóban több jogcímen is hozzájuthat a támogatáshoz. Amennyiben a településen nincsen például óvoda, és a gyermeket emiatt napközben nem tudja kire hagyni, akkor az édesanya rendszeres szociális segélyt kaphat, amely kb. 59-60 ezer forint. Ehhez még kiegészítésként jöhet a lakásfenntartás költségeihez támogatás, amely maximálisan 8240 forint lehet. Ha az önkormányzat viszonylag jobb helyzetben van, akkor akár egy évben párszor néhány ezer forint átmeneti segélyt is adhat, de ez nem normatív módon jár, így számolni sem lehet vele. Ez így a családi pótlékot is hozzáadva összesen alig haladja meg egy főre vetítve a havi 23 ezer forintot.
    Elképzelhető olyan helyzet is, hogy mindkét családtag segélyért áll sorba, az anya jogosult lesz a rendszeres szociális segélyre, míg az apa bérpótló juttatást kap.

    Azokban a hónapokban, amikor közmunkát nem tudnak biztosítani az apának, akkor 28500 forintot fog kapni. Ezzel együtt ugyanakkor csökken az anyának adható rendszeres szociális segély összege, mivel annak mértéke függ a család teljes jövedelmétől. Így összesen, szintén családi pótlékkal, és lakásfenntartási támogatással együtt marad a 23 ezer forintos egy főre jutó jövedelem.

    Ezek a példák talán a legextrémebb eseteket mutatják, mivel nagyon gyakori, hogy biztosított a közelben a gyermek napközbeni ellátása, így a rendszeres szociális segélyért már nem jogosultak. Mivel a törvény csak az egyik családtagnak engedi meg, hogy bérpótló juttatást kapjon, ezért a család egy főre vetítve már csak havi 15300 forintból kénytelen megélni.

    Mindenképpen jobban jár, akinek van munkája!

    Amennyiben ugyanez a család legalább egyik tagja minimálbéren dolgozik, akkor már rendszeres szociális segélyt sem kaphatnak, illetve bérpótló juttatásra sem jogosultak. Marad egyedül a lakásfenntartási támogatás, mint szociális alapon járó segély. Ezzel együtt az egy főre jutó összeg meghaladja a 24000 forintot. Azaz, már akkori is valamivel jobban jár a család, ha legalább egyik tagja dolgozik, még ha így segélyt nem is kapnak, maximum a lakásuk fenntartásához támogatást. Természetesen lehet azt mondani, hogy tovább kell nyitni az ollót, és el kell érni, hogy arányaiban még inkább megérje dolgozni, mint a segélyre várni. Ugyanakkor két fontos kitétellel számolni kell.

    Egyrészt a bérpótló juttatás csak akkor jár, ha legalább 30 napot dolgozott előző évben a segélyen lévő. Azaz önmagának is tennie kell azért, hogy a közösből részesüljön, tehát nem lehet az mondani, hogy munka nélkül élősködik az államon. A rendszeres szociális segély esetén még ennél is több kritériumnak kell megfelelni, mivel vagy 55 év felettinek kell lennie, vagy 14 év alatti gyereket kell nevelnie, akit nem tud óvodába, bölcsödébe adni, vagy egészségkárosodást állapítottak meg nála, vagy az önkormányzat mondta azt, hogy nem vehet részt közfoglalkoztatási programban. Látható, hogy ezek a családok a munkaerőpiacon valóban olyan komoly hátrányokkal indulnak, hogy csak minimális esélyük van a munkahelyhez jutáshoz.

    Másik ok, amiért óvatosan kell a kérdéshez nyúlni az ellátás nagysága. Ahogy a példánk is mutatta, 23 ezer forint jut egy főnek, egy segélyen élő családban. Eközben a KSH szerint 2009-ben a nagyon szűkös megélhetéshez is minimum 63 ezer forintra van szüksége egy főnek. Látható, hogy ilyen módon nem nagyon lehet tovább csökkenteni az ellátásokat, mivel az már végképp a megélhetését veszélyeztetné a már így is rettenetesen nehéz helyzetben lévőknek.

    Átláthatóvá kell tenni a segélyezési rendszert

    Megállapítható tehát, hogy tévedés azt állítani, hogy jobban lehet élni segélyen, mint munkából. Az is látható persze, hogy amíg nem lesz egy átlátható rendszer arra vonatkozóan, hogy ki és mennyi szociális ellátást kap, addig folyamatosan fenntartható lesz ez a vita a közéletben, hiszen a mindenkori politika is hajlamos arra, hogy a segélyen élőket összemossa a segéllyel visszaélőkkel. Ennek lezáráshoz az kellene, hogy egy rendszerbe fussanak össze az adatok, és végre lekérdezhető legyen, hogy tételesen milyen ellátásokat vesznek igénybe az arra rászorulók.

    Létező eszköz az önkormányzatok kezében: ha úgy látják, hogy visszaélésekre kerül sor, akkor a rendszeres szociális segély, az átmeneti segély, vagy a lakásfenntartási támogatás is természetben nyújthatóvá alakítható. Így biztosak lehetnek abban, hogy valóban arra használják fel a támogatást, mint ami annak a célja.

    Ezzel együtt, az egész szociális háló hitelességét megkérdőjelezik persze azok az esetek, amikor napvilágra kerül például egy családról, hogy az egyikük ápolási díjon van, a másik rendszeres szociális segélyt kap, és közben feketén dolgoznak. De az ilyen esetekben visszaélnek az ellátásokkal, azaz csalnak, de ez nem azt mutatja, hogy túl bőkezű lenne a rendszer azokkal, akik nehéz helyzetben vannak, hiszen az élet más területein is igen gyakoriak a visszaélések, és ezek kiszűrése és meggátolása az állam feladata. Vagyis nem lehet kollektív bűnösnek kikiáltani azokat, akik nehéz helyzetben vannak, csak azért, mert vannak olyanok, akik visszaélnek a rendszer biztosította lehetőségekkel.”
  • 55. DobóI 2011. június 07. 06:11
    „7. spiler 2011.06.06. 11:45

    Gyurcsányra gondolsz?”
  • 54. bánki 2011. június 06. 22:11
    „no coment”
  • 53. dodoni 2011. június 06. 20:43
    „"a három, vagy több gyermekes háztartások aránya megközelítette a 30 százalékot"

    Nekik jövőjük van, nekünk már csak múltunk.

    Hol vannak kedves magatoknak élő magyar honfitársaim a sokat emlegetett "unokák"?”
  • 52. newdog 2011. június 06. 20:14
    „Lesz ez még így se...
    http://www.youtube.com/watch?v=e0Tx8rGqsbk”
  • 51. catroot 2011. június 06. 19:04
    „Azt sosem értettem, hogy pl. a szalagcímben "cigány" szó van (ami szerintem a helyesebb megfogalmazás) a cikkben pedig többször "roma" Ennek így mi értelme van?”
  • 50. katarakta 2011. június 06. 18:53
    „Egy valamit nem értek, ott vannak a Kínaiak, eljönnek több ezer kilómétert az otthonuktól, idegen nyelvi környezet, no szakma és mégis mind dolgozik..”
  • 49. Carlo 2011. június 06. 18:51
    „szaporodnak , de nagyon”
  • 48. vuk 2011. június 06. 18:18
    „A cikk cimere utalva: nem kell "roma"-zni, a "cigany" is elfogadott (nem serto) szo. Ennyi. :)
    (mondjuk amig szervezetek vannak, amiben igy hivjak oket addig az nem is lehet serto)”
  • 47. nátha 2011. június 06. 18:07
    „3791000 foglalkoztatottból 202500 roma, azt nem tudom mennyi ember lenne munkaképes ebben az országban, de ha az ország nem roma lakosság teljes létszámát veszem akkor is 38%”
  • 46. xene@freemail.hu 2011. június 06. 17:54
    „18. mackósajt 2011.06.06. 12:40
    Nyugodj meg, lesz ez még rosszabb is....illetve, a forradalmi kormány megállítja Magyarország 1981 óta tartó deográfiai hanyatlását......
    Igaz, hogy 10 millió alá csökkent a magyar lakosság, de hamarosan újra nőni fog, mert minden határon túli megkapja azt...így ez az arány javulni fog...”
65 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

FAZ-elemzés a kormány egy évéről és az MSZP-ről

A bizalom nem tér vissza címmel a Magyar Szocialista Pártról közölt elemzést hétfői számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Tovább olvasom