Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

80 éves XVI. Benedek pápa

Április 16-án lesz nyolcvan éves XVI. Benedek, aki a 265-ik pápaként két éve áll a római katolikus egyház élén.

Joseph Alois Ratzinger 1927-ben a felső-bajorországi Marktl am Innben született, édesapja rendőrtiszt volt. Vallásos szülei mély ellenszenvvel viseltettek a nemzetiszocialista rendszerrel szemben, azonban semmit sem tehettek fiaik Hitler-Jugendbe való kötelező besorozása ellen. A 16 éves Ratzingert a háború utolsó éveiben - szintén akarata ellenére - segédszolgálatosként bevonultatták a müncheni légvédelmi ezredhez, majd 1944-től, amikor betöltötte a hadköteles kort, az osztrák légióban kellett nehéz testi munkát végeznie.

A háborús éveket követően Joseph Ratzinger és fivére visszatérhettek tanulmányaikhoz, 1951-ben mindkettőjüket pappá szentelték. A későbbi pápa 1953-ban teológiai doktorátust szerzett, majd dogmatikát és dogmatörténetet tanított Freisingben, Bonnban, Münsterben, Tübingenben, Regensburgban. Egyre magasabbra jutott az egyházi hierarchiában: 1977-ben VI. János Pál pápa München és Freising érsekévé nevezte ki, bíborosi címet kapott, majd a bajor püspöki konferencia elnöki tisztségét is ellátta.

1981-től II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni Hittani Doktrínák Kongregációjának prefektusává nevezte ki, s a konzervatív politikusként számon tartott Ratzinger 24 éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is lett. 1982-ben lemondott a müncheni érsekségről, 1993-ban Velletri-Segni bíboros-érseke, 2002-től a bíborosok dékánja lett. Hetvenötödik életévének betöltésekor, 2002-ben az egyházjog értelmében be kellett nyújtania lemondási kérelmét II. János Pálnak. Az egyházfő azonban továbbra is maga mellett akarta tudni egyik legfőbb tanácsadóját, s a prorogatio, vagyis a meghosszabbítás jogával élve pozíciójában tartotta a bíborost.

II. János Pál 2005-ben bekövetkezett halála után a bíborosi konklávé az előzetes várakozásoknak megfelelően Joseph Ratzingert választotta pápává, aki az I. világháború alatt regnáló XV. Benedek után választotta a XVI. Benedek pápa nevet. Személyében nyolcadik alkalommal, s 480 év után került ismét német a katolikus egyház élére. Megválasztása után többen konzervatív fordulatot jósoltak, egy belga lap például így jellemezte: "vaskezű pápa bársonykesztyűben".

A "Cooperatores veritatis" (az igazság segítőtársai) jelmondatot valló pápa azonban rácáfolt az előzetes várakozásokra, inkább fontolva haladó reformer egyházvezetőnek bizonyult. Első enciklikáját 2006 januárjában Deus est caritas (Az Isten: szeretet) címmel adta ki. 2007 márciusában Sacramentum Caritatis címmel újabb enciklikát adott közre, megerősítve a kötelező papi cölibátust. Elődjéhez hasonlóan ő is elutasítja az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenzi az egynemű párok együttélésének törvényesítését. Elődjével ellentétben kevesebbet utazik: pápasága két éve alatt kétszer járt Németországban, ellátogatott Lengyelországba, valamint Törökországba is.

A különböző pápai fejfedőket újra divatba hozó pápa a 2006-os labdarugó világbajnokság elődöntője előtt igazán nehéz helyzetbe került. Az olasz-német összecsapást megelőzően újságírók tömege próbálta megtudni, hogy őszentsége vajon melyik csapatnak szurkol. A hivatalos tájékoztatás szerint a pápa egyformán szorított mindkét csapatért, ám a vatikáni "zuhanyhíradó" arról számolt be, hogy a pápai lakosztály és környéke a németeknek szóló buzdításoktól volt hangos.

(MTI)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szombathely: Az amerikai Robert Frazier ellen bokszol„Vipera” májusban újra ringbe száll

ökölvívás munkatársunktól Kovács Attila, az IBO (Nemzetközi Bokszszervezet) nagyváltósúlyú profi… Tovább olvasom