Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 18°C Még több cikk.

Harmincöt éve fényképezett romák után kutatnak

Alsószentmárton - "Falugyűlést" szervez a szinte teljes mértékben romák lakta baranyai Alsószentmártonban Révész Tamás fotográfus, hogy megtalálja több mint 30 éve készített alkotásainak alanyait.
1977-ben jelent meg a Búcsú a cigányteleptől című riportkönyv Révész Tamás, azóta Pulitzer-díjas fotográfus munkáival. Az MTI-nek pénteken úgy fogalmazott: a mű megjelenése a csodával volt határos, mivel addig alig publikáltak hasonlóan őszinte fotódokumentációt a magyarországi roma helyzetről. A könyv indította el karrierjét, a képeiből készült fotókiállítások szó szerint bejárták azóta a világot - tette hozzá.

A művész szombatra falugyűlést szervez az alsószentmártoni polgármesteri hivatal és iskola segítségével, hogy megtalálja a kiadványban szereplő, 35 évvel ezelőtt fényképezett helybéli romákat és leszármazottaikat. A fotográfus a helyszínen levetíti a régi, mintegy 100 darab fotót is.

"Akkoriban nagyon furcsa kép fogadott minket: a normál vidéki élet keveredett a cigány életformával. Nagy kaland, hogy most kiket találunk meg" - jegyezte meg.

A találkozó legfőbb célja, hogy a művész 35 év után folytathassa az egykori szereplők, illetve hozzátartozóik életének dokumentálását. "Talán még társadalmi látleletet is lehet nyerni abból, amit a családok mesélnek majd az elmúlt évtizedekről" - véli a művész.

Révész Tamás nagy álma egy új könyv, amelyben a régi képekkel együtt mutathatja be az egyéni történeteket.

A közel 1200 lakosú Alsószentmárton jelenleg is szinte száz százalékig romák lakta település. A falu egyetlen nem cigány származású lakója a helyi plébános, aki 1980-ben lett a baranyai község papja.

A faluban jelenleg a munkanélküliségi ráta 95 százalékos, az átlagéletkor mindössze 45-46 év. Az itt élők a beás, más néven teknős/teknővájó cigányok muncsán ("munténiai", azaz havasalföldi) alcsoportjába tartoznak. Nyelvük archaikus román dialektus.

Olvasóink írták

  • 9. szilléri 2010. szeptember 11. 01:11
    „Baranya megye 300 településes megye!

    Nem fajelmélet de :
    -Gilvánfa, Alsószentmárton cigány település
    -Villány, Nagyharsány, Turony , Mecseknádasd,Abaliget, sváb község
    -Drávasztára, Pogány délszláv
    -Zengővárkony Magyar

    A földrajzilag egy körzetben ha csak az etnikumban van eltérés, milyen következtetéseket lehet levonni ?
    Egyenértékű alapokon ,,a" fejlődése és ,,b" fejlődése között eltérés van ? -akkor marad az újszegedi gabonakutató intézet nemesítő osztályának - csupa kis betűvel írva- a szakvéleménye !

    Gaz, ocsú és búza !”
  • 8. szilléri 2010. szeptember 11. 00:59
    „,,Alsószentmárton és környéke egy egészen különleges világ. Mintha az ország határain belül egy más országban járnál. Más nyelv, más kultúra, más temperamentum. Ha Siklós irányából érkezel, már messziről láthatod a kis templom tornyát, pár újonnan épült házat sok öreg parasztház között a falu elején, majd a templom mellett a plébánia ütött-kopott épületét. E ház első látásra is jól illusztrálja az egyházközség szegénységét, ám ha tovább itt maradsz, rájössz arra is, hogy itt nem a külső felszín rendbetételére, hanem nagyobb, ember-közelibb dolgokra fordítódnak a pénzek és az emberi energiák.

    Ha beljebb mész autóddal a faluba, mindenekelőtt lassíts, mert az utcán sokan járnak, fiatalok, öregek, és sok-sok gyerek, rájuk vigyázz a legjobban, mert ők a cigány családok legnagyobb értékei. Sétálva az utcák között megtalálhatod a régi cigánytelep maradványát, egy kupacban több 15-20 m2-es kis vályogviskót. Akármilyen meglepő, sok nagyon okos, jólnevelt gyerek kerül ki e házikókból.

    Alsószentmárton ma 1100 fős homogén cigány lakosságú község Baranya megyében, Siklóstól délre, a Dráva és a horvát határ közelében. Lakói a beás muncsány nyelvet beszélik anyanyelvükként, mely a nyelvújítás előtti román nyelv egyik változata. Az 1970-es évek közepéig sokác település volt Alsószentmárton, a falu szélén több cigányteleppel. A sokacok nem fogadták be a telepieket, de szezonmunkákra vagy mulatságaikhoz zenélni számot tartottak rájuk. Megvolt, hogy melyik családhoz kik jártak napszámba. Az együttélésből adódóan a cigányok tudtak sokacul, a sokacok is valamennyire beásul."”
  • 7. szilléri 2010. szeptember 11. 00:55
    „Harmincöt éve nem voltak romák, csak cigányok!
    Aki az ellenkezőjét állítja meghívom egy sörre !

    Alsószentmárton és Gilvánfa még harmincöt éve félig-meddig magyar volt!

    A bragyóm Tsz ,,kerületvezetőként" tudna mesélni a szociológus ,,kutatóknak" !”
  • 6. jozko 2010. szeptember 10. 21:05
    „Lenyúlták a fényképezőgépet ...is?”
  • 5. Vörcsi 2010. szeptember 10. 19:04
    „Nagy túlélők! De miből élnek!
    Ha tényleg "szinte teljes mértékben romák lakta" településről" van szó, kinek mi a baja a gettósítással? Van rá példa, hogy működik.
    Gondolom van önkormányzat, óvoda, iskola, orvosi rendelő. Ha nincs, csak nem az én adómból élnek?
    Csak nem egy egy egész falut tartunk el?”
  • 4. RézmívesGyekszon 2010. szeptember 10. 18:19
    „Miért, mit loptak el???”
  • 3. gróf 2010. szeptember 10. 17:52
    „Börtönlátogatást kell szervezni nem falugyűlést, talán több ismerős arc lenne...”
  • 2. történész 2010. szeptember 10. 17:32
    „A faluban jelenleg a munkanélküliségi ráta 95 százalékos
    Kérném már csak mint demográfiai adatként,hányan jelezték,hogy akarnak rendszeresen dolgozni ??”
  • 1. dodó 2010. szeptember 10. 17:09
    „Miért? Hiányoznak valakinek?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zongorabillentyűk az Andrássy úton

Budapest - Hétfőn délelőtt a budapesti Andrássy út egy kis szakasza zongoraklaviatúrává alakul: a… Tovább olvasom