Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 12°C | 17°C Még több cikk.

Kizárólag a győri gyáré lesz a Negro

Folytatás az 1. oldalról.

Mivel a privatizáció során a Szerencsi Édesipari Vállalatot a Nestlé, a győri kekszgyárat pedig a Danone vette meg, így a márkanevet a két multicég használhatta. A gyártás is két helyen folyt. Egészen mostanáig, pontosabban október 13-ig, amikor az üzlet megköttetett. A felek arról nem nyilatkoznak, hogy mennyiért cserél gazdát a tulajdonjog, de Boris Bourdin, a Győri Keksz ügyvezető igazgatója derűlátó.
Bourdin azt nyilatkozta: „Nagy öröm, hogy meg tudtunk egyezni a Nestlével, így a jövőben a Negro cukorkacsalád újraegyesül, elfoglalva méltó helyét a magyar piacon. Biztosak vagyunk benne, hogy ki tudjuk aknázni a márkában rejlő lehetőségeket. A Negrót továbbra is Győrben gyártjuk a meglévő kapacitás kihasználásával.”
A mondatok legfontosabb üzenete az, hogy a gyárban dolgozók munkahelye biztosabbá vált, mint mondjuk tavaly ilyenkor, amikor még arról írtunk, hogy a teljes adminisztrációt áthelyezték Budaörsre, a dolgozók pedig – akik alig több mint százan maradtak – azt érezték, ezzel az ő sorsuk is a megpecsételődött. („Önkéntes távozók” a kekszgyárból – Kisalföld, 2005. szeptember 1.) A győri kekszgyár tervezett, majd visszavont bezárása miatt 2001-ben országos hír lett az itt helyben csak Koestlin-gyárként emlegetett cégből.
A cég azt ígéri, a Negróra jobb idők várnak, mint eddig. Ezt nem lesz nehéz teljesíteni, hisz a privatizációt követően a kettős tulajdonosi viszonyok miatt igazi termékfejlesztés éppúgy nem történt, mint valódi marketingmunka. A Győri Keksz elsősorban ezen kíván változtatni, hogy „a Negro elfoglalja helyét olyan tradicionális termékek sorában, mint a Pilóta keksz vagy a Balaton szelet”.

Negro-történelem

A Negro az ipari legendárium szerint az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának köszönheti létét. Trianon után ugyanis a magyar cukorkagyártás nagy része a határokon túlra került, ezért Dreher Antal a kőbányai sörgyára mellett cukorkaüzemet épített. Számos külföldi cukrász állt munkába 1926-ban, köztük Pietro Negro Itáliából. P fedezte fel – mintegy véletlenül –, hogyan lehet a savanyú cukor gyártásakor fönnmaradó törmeléket mentollal, ánizzsal és még számos összetevővel ízesíteni, így ő találta ki a világ első gyógycukorkáját. A Negro összetétele éppúgy titkos, mint például a Coca-Coláé.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Segítettek a Törődés Hetében

A Budapest Bank mosonmagyaróvári fiókjának munkatársai bekapcsolódtak a pénzintézet október 14-én… Tovább olvasom