Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 29°C Még több cikk.

Navracsics: megvalósította a KIM a meghatározott reformokat

A kormányalakításnál az volt az egyik alapvető célkitűzés, hogy reformokkal segítsünk azokon a területeken, ahol Magyarország súlyosan versenyképtelennek bizonyult.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az elmúlt három évben megvalósította a kormány által meghatározott szakpolitikai reformokat, a következő egy évben a finomhangolás, a rendszer "bejáratása" lesz a feladat - jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken a tárcája hároméves teljesítményét értékelő sajtótájékoztatóján.

A miniszter felidézte, hogy 2010-ben három területen, a központi és a területi közigazgatás, illetve az igazságszolgáltatás reformjában akartak előrelépést elérni. A kormányalakításnál az volt az egyik alapvető célkitűzés, hogy reformokkal segítsünk azokon a területeken, ahol Magyarország súlyosan versenyképtelennek bizonyult - tette hozzá.

Elmondta: a központi közigazgatás reformjának következtében az állami intézményrendszer fiatalabbá és karcsúbbá vált az elmúlt három évben, hiszen 100 ezerről 83 ezerre csökkent kormánytisztviselői létszám. A KIM 18 milliárd forinttal kevesebb pénzből látja el sok esetben bővült feladatkörét, mint 2010-ben, és a fiatalítást jelzi, hogy a tárca kormánytisztviselőinek kétharmada mára 40 év alatti. Jelezte azt is: a KIM kormánytisztviselői körében radikálisan javult az idegennyelvtudás és a képzettségi szint is, így ma a minisztérium sokkal "versenyképesebb", mint elődei.

Felidézte, hogy 2010-ben szakítani akartak az addig hagyományosnak tekintett minisztériumi modellel, amelyben minden tárca a saját ágazatának lobbistája, ehelyett francia és brit mintára egy olyan csúcsminisztériumi modellben gondolkoztak, ahol a speciális feladatot ellátó tárcák - külügy, hadügy - mellett egy-egy nagyobb fókuszpont mentén fogják össze az ágazati politikákat.

Az államigazgatási átalakítás másik fókuszpontjának nevezte az "intézménydzsungel" egyszerűsítését, aminek eredményeképpen a 2010-ben létező hat háttérintézmény (Wekerle Sándor Alapkezelő, Nemzeti Közigazgatási Intézet, ECOSTAT, Igazságügyi Szolgálat, KIM Vagyonkezelő, Nemzeti Államigazgatási Központ) helyett 2013-ban már csak egy szerv, a Közigazgatási és az Igazságügyi Hivatal működik.

Közölte: a deregulációnak köszönhetően az elmúlt három évben 864 országgyűlési határozatot, 1966 kormányhatározatot és 460 törvényt helyeztek hatályon kívül, ezek az előző évtizedekben elfogadott idejétmúlt rendelkezések voltak, amelyek a hatályos jogszabálytárban csak a helyet foglalták.

A miniszter kiemelte még az elektronikus közigazgatás egyszerűsítését, az informatikai fejlesztések közül pedig a 24 órán belüli útlevél igénylést és az Országgyűlés által most elfogadott elektronikus anyakönyvi rendszert. A miniszter értékelése szerint a bevezetett intézkedésekkel közel 25-30 százalékkal csökkentek a lakosság és a vállalkozások adminisztrációs terhei.
A területi közigazgatás reformjáról szólva elmondta: 2010 szeptemberétől visszaállították az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a megyei közigazgatási hivatalokkal, majd 2011 januárjától létrejöttek a megyei kormányhivatalok, 2013 januárjától pedig a 175 járási, illetve 23 kerületi hivatal. Példa nélkülinek nevezte, hogy a járási rendszer területi és hatásköri beosztásának kialakítását komolyabb viták nélkül tudták megvalósítani.
Az ügyintézés megújításáról szólva kiemelte a 2011. január 1-jétől felálló kormányablakok rendszerét, amelyben az állampolgárok hétfőtől péntekig, reggel 8-este 8-ig tudják ügyeiket intézni, jelenleg 63, július 1-jétől 150 ügykörben. Jelezte azt is, hogy további forrásokat szánnak a kormányablak-rendszer akadálymentesítésére.

Az igazságszolgáltatás reformja kapcsán a miniszter elmondta: a három év alatt elfogadták az új alaptörvényt, valamint 57 sarkalatos törvényt, 643 törvényt, és ezek közül is két kiemelkedő kódexet, a büntető törvénykönyvet és a polgári törvénykönyvet, ugyanakkor további két kódex - a büntetőeljárási és a polgári eljárási törvénykönyv - kodifikációs munkáinak előkészületei is zajlanak. Hozzátette: a bírói szervezetben megtett átalakításokat jelzi az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács, valamint a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a járásbíróságok létrejötte.

Navracsics Tibor az MTI kérdésére megerősítette: informálisan valóban bíztató jeleket kaptak Brüsszeltől az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos ügyben, de nem kaptak még formális választ. Ha ez megtörténik, akkor a szükséges változtatásokat átvezetjük - tette hozzá a miniszter, aki szerint az Európai Bizottság által aggályosnak tartott másik két kérdésben - a politikai hirdetések közzétételének korlátozásával és az EB-ítéletből fakadó fizetési kötelezettség alaptörvényi szabályozásával kapcsolatban - is a várnak a hivatalos válaszra.

A Magyar Nemzet pénteken írt arról, hogy információi szerint az Európai Bizottság - informálisan - elfogadta az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos magyar választ. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke április 12-én írt újabb levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben megerősítette az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályait.

Olvasóink írták

  • 1. Őszödi 2013. május 31. 17:34
    „A jogalkotásban a törvények mennyisége nem mehet a minőség rovására. Miféle jogállamban az, ahol törvények által megállapított nyugdíjakat vesznek el visszamenőleg Rákosi elvtársra emlékeztető módszerekkel?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amerikai-magyar megállapodás a nukleáris anyagok illegális kereskedelmének megelőzéséről

Eleni Tsakopoulos Kounalakis sikertörténetnek nevezte a két ország belügyi együttműködését. Tovább olvasom