Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

A bérlakásokon jól keresnek a főbérlők

Miközben háromszázan várnak önkormányzati bérlakásra – a rászorulók száma ennél nagyobb –, a bérlők egy jelentős része az olcsó bérű lakást busás haszonnal adja ki albérletbe. A város vagyonát saját zsebre hasznosító bérlőt nehéz kitenni a lakásból.
Győrben jelenleg 5100 önkormányzati bérlakás van. Lakóik zöme rendeltetésszerűen, saját céljaira használja a lakást. Azonban minden lépcsőházban, lakótömbben tudják vagy sejtik az ott élők, hogy kik azok, akik kiadják albérletbe a bérlakást.

– A rendelet szerint akkor lehet kiadni az önkormányzati bérlakást – kezdte a Kisalföld felvetésére adott válaszát Wajzer Gábor, az önkormányzat lakás- és helyiségirodájának vezetője –, ha az legalább kétszobás vagy annál nagyobb. De legfeljebb a lakás fele adható ki albérletbe, s csak a bérbeadó Inszol Rt. előzetes hozzájárulásával. Minden más esetben illegális a lakás kiadása.

Az irodavezető elmondta, hogy az ellenőrzés meglehetősen nehéz, és csak az ilyen módon kiadott lakások töredékéhez tudnak eljutni. A legtöbb esetben konkrét bejelentésre vagy más úton szerzett információ alapján megy ki az Inszol a bérleményt ellenőrizni. Az engedéllyel kiadott bérlakások száma nem éri el az ötvenet, s ez nincs egy százalék.
– A bizonyítás is nagyon nehéz, s legtöbbször be sem engedik az ellenőrzőket, vagy megpróbálják letagadni az albérletbe adás tényét. Ennek ellenére általában ki szokott derülni a szabálytalanság. A szabályok alapján arra van lehetőségünk, hogy a lakás bérlőjét felszólítjuk: azonnal szüntesse meg az állapotot, ellenkező esetben felmondunk neki. Ilyenkor általában időlegesen megszüntetik a bérlakás kiadását, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy később ismét albérlőt fogadnak – folytatta a magyarázatot Wajzer Gábor.

Ha valakit ismét illegális lakáskiadáson kapnak, az Inszolnak joga van arra, hogy a bérleti szerződést felmondja. Ilyenkor bíróságnak kell kimondania a bérleti szerződés megszűnését, ha a bérlő nem ismeri el és nem költözik ki a lakásból.

Azt, hogy a lakást albérletbe adták, az önkormányzatnak kell bizonyítania. Ebben sokszor nincsenek segítségére az érintett lépcsőházban vagy tömbben lakó szomszédok, akik nyilván tudják, hogy mi a helyzet, de nem szívesen vállalják a tanúskodást.
Lapunk jogi hézagot firtató kérdésére a szakember a következőket válaszolta:

– A törvény különbséget tesz az önkormányzati és a magántulajdon között. Az utóbbinál egyszerűen felmondható a szerződés és a tulajdonos kötelezheti a bérlőt, hogy hagyja el a lakását. Önkormányzati lakásnál sokáig tartó procedúra, legalább két év, mire pontot tehetünk az ügy végére. Viszonylag kevés, évente tíz-húsz ügy jut el bírósági szintig.
Jelenleg az önkormányzati lakások bérlőit sokkal jobban védi a törvény, mint a lakás tényleges tulajdonosát, az önkormányzatot. Pedig éppen a sorban állók nagy száma és a kevés rendelkezésre álló önkormányzati bérlakás indokolná, hogy valóban az arra rászorultak kapják meg a lakást. Nagyon sokan kérik szociális alapú elhelyezésüket, s elég nagy a rosta, mert viszonylag kevés a megüresedő lakás. Jelenleg közel háromszázan vannak várólistán, de ennél valójában sokkal többen szorulnának rá.

Kapcsolódó anyagok >>

Bérlakások: jövő tavaszra költözhetnek (2002-03-04) >>
Emelés és támogatás egy időben (2003-06-10) >>
Új bérlakások átadása Csornán (2003-11-13) >>
Négyszázmilliós támogatás (2002-12-19) >>
Hiányzó szociális bérlakások (2002-05-07) >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gépjármű-ügyintézés / forgalomba helyezés

Tovább olvasom