Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

A BKV-nál már nem elég a spórolás

A BKV vezérigazgatója szerint a cég anyagi helyzetét csak spórolással nem lehet megoldani, mert a fő probléma az alulfinanszírozottság; a megrendelő nem tudja kifizetni a szolgáltatást.
Kocsis István erről az MTI-nek adott interjújában beszélt, rámutatva arra: ez az alulfinanszírozottság okozza a BKV "hihetetlenül nagy", 3 milliárd eurós (810 milliárd forintos) belső eladósodottságát.

Véleménye szerint a BKV gazdálkodása nagyon feszes, mivel a csaknem 130 milliárd forintnyi idei költségből reálisan mintegy 25 milliárd forint esetében lehet a menedzsmentnek mozgástere. Hozzátette, hogy a holdingszerű struktúrával 4-5 milliárd forintot lehetne évente megspórolni.

Mint mondta, ebből is látszik, hogy a BKV működése kapcsán tapasztalható évi 20-30 milliárdos hiány takarékossági intézkedésekkel nem tüntethető el. "Nincs olyan átszervezési filozófia, olyan megtakarítási potenciál, ami ekkora összegű megtakarítást eredményezne" - közölte, hangsúlyozva: a BKV-nak tőkére van szüksége és stabil finanszírozásra az eszközök megújításához.

A vezérigazgató szerint ennek egyik alapfeltétele egy olyan törvény vagy jogszabály megalkotása, amely világosan meghatározza: hogyan jut a megrendelő ahhoz a pénzhez, amelyből a megrendelt szolgáltatást kifizeti. Ez a reguláció - amely uniós direktívaként már létezik - biztosítja azt, hogy a bevételekkel nem fedezett, indokolt költségeket a megrendelő meg tudja téríteni. Ez ma nincs így, ezért van ilyen helyzetben a BKV - fűzte hozzá.

Megjegyezte: a BKV-nak mindegy, hogy ez mekkora részben állami, mekkora részben fővárosi vagy egyéb forrásból származó pénz.

Arra a kérdésre, hogy a BKV megkaphatja-e az állami garanciát a korábban a kormánytól kért 30 milliárd forint hitel felvételére, Kocsis István úgy válaszolt: a kormány elvárása az volt, hogy a cég "tegyen rendet a saját háza táján". A BKV ezen dolgozik, hiszen lefolytatta azokat a vizsgálatokat, amelyek rámutattak a visszásságokra, és amelyek eredményeként több feljelentés született a végkielégítések, tanácsadói szerződések ügyében, meghatározta azt a 48 szerződést is, amelyek esetében megítélése szerint kár érte a céget - hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy a vizsgálatok még nem fejeződtek be. A társaság biztosította a transzparenciát és a belső ellenőrzés által készített vizsgálati anyagokat szabadon elérhetővé tette a honlapján. Ugyanígy nyilvánosságra hozta a jelenleg hatályos, illetve a 2006. január 1-je óta kötött tanácsadói szerződések listáját, értékhatár nélkül.

Ezen felül elkészítették a BKV 15 évre szóló finanszírozási tervét, valamint az eszközpark megújítására vonatkozó beruházási terveket, ezeket a tulajdonos fővárosi önkormányzat hamarosan a kormány asztalára teheti - mondta Kocsis István, hozzátéve: ezen eredmények tükrében arra számítanak, hogy meg fogják kapni a garanciát.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a 30 milliárd forintos hitel 2010 végéig biztosítja a működőképességet, de hosszú távon nem oldja meg a BKV anyagi gondjait, csak egy "likviditási lyukat töm be". A hosszú távú megoldást a - már említett - törvény vagy jogszabály megalkotása jelentené.

Kocsis István arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha nem kapják meg a pénzt, azt mondta: "ha nincs gázolaj, leáll a motor". Közölte ugyanakkor, hogy nem erre készülnek, mert a BKV a régióban közel 1,5 milliárd utast szolgál ki évente, ezért a cég működése országos érdek.

A vezérigazgató a járműpark megújítását a finanszírozás stabilitásával egyenértékű feladatnak nevezte, mivel az infrastruktúra jelentős részénél óriási összegeket kellene arra fordítani, hogy a szakma által elvárt színvonalat biztosítani tudják. Ha a finanszírozás biztosítása mellett megkapják a fejlesztésre is a forrásokat, akkor közlése szerint megindulhat a járműpark korszerűsítése is; ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a BKV magasabb színvonalon szolgáltasson.

Kocsis István hangsúlyozta, hogy lehet és kell is a BKV utazóközönségének a körét bővíteni, de ehhez a közösségi közlekedés versenyképességének a javítására van szükség. Ennek érdekében pontos, gyors, kiszámítható, tiszta és környezetbarát szolgáltatást kell nyújtani, amihez viszont pénz kell.

A BKV holdingszerűvé alakításával kapcsolatban a vezérigazgató megjegyezte, hogy több tanulmány is készült, ezek alapján próbálnak felvázolni egy ütemtervet, amely szerint 2-3 év múlva térhetnének át erre a cégstruktúrára.

Megkezdődtek az év végén lejáró kollektív szerződésről a tárgyalások, Kocsis István közlése szerint jelen helyzetben a BKV törekvése, hogy költségtakarékosan rendezzék a kérdést. Úgy vélte, a munkahely megtartására és a cég stabilitására kell összpontosítani.

Az elmúlt hónapokban kipattant végkielégítési botrányokkal kapcsolatban közölte: már kidolgozták a premizálás és a szerződéskötés új rendszerét, amely jelenleg a fővárosi önkormányzat asztalán van, de a BKV-n belül már e szabályok keretei szerint dolgoznak.

Mint hozzátette, az új szabályok értelmében a felső vezetőknél áttérnek a határozatlan idejű szerződésekre, a munka törvénykönyvéhez igazítva maximalizálják a lelépési pénzek összegét, és folytatják a tavaly ősszel - az ő belépésekor - bevezetett gyakorlatot, amely szerint prémiumot csak konkrét feladatok és teljesítményértékelés alapján fizetnek.

Olvasóink írták

  • 1. KolompárRómeó 2009. október 16. 18:18
    „"ha nincs gázolaj, leáll a motor"

    Neeeem, Kocsis elFtárs! Ha nincs pénz, nincs sokmilliós fizetés + plusz 150% prémium! Vagy ez nem megoldás?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átadták a Déry-díjakat

A magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményéért Kőrizs Imre költő, Péterfy Gergely író,… Tovább olvasom