Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

A bohóc megölte Marie-t

Georg Büchner Woyzeck című drámájának feldolgozását mutatta be a ReActor Színkör szombaton a Győri Szüret – Civil Kultúrprés fesztiválon. A diák színjátszók nagy kihívást vállaltak, amikor olyan darabot választottak, amely nem a hétköznapi logikára épül.
Kattintson a képre!
Georg Büchner az 1824-es bírósági ügyre és újsághírekre támaszkodva írta meg Woyzeck, a szeretőjét megölő borbélylegény történetét. A férfi sorsa jelenettöredékekből áll össze, az eseményrészletek, élethelyzetek sorrendje nem meghatározó. Büchner nem törődött a nézőkkel: a történet nem hétköznapi logikára épül. A távoli utalásokra nekünk kell rátalálnunk, ha nem ezt tennénk, szánalmas szerelmi melódiává züllesztenénk a darabot. Nem véletlen, hogy a színházak közül is csak
kevesen vállalják a történet bemutatását.

A Studio K felfogásában 1978-ban Brecht és Dosztojevszkij fogott kezet e műben (kivételes visszhangot kiváltva az akkori kritikusokból); később Kovács Lajos színész szerzett nemzetközi elismerést alakításával Szász János filmes feldolgozásában. Legutóbb a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház próbálkozott Woyzeckkel, de – a kritikákat nézve – kevés sikerrel. A győri Révai Színkör diák színjátszóinak vállalkozása ezért is
figyelemre méltó. A reActorosok bátorságát megalapozta korábbi sikerük. Arthur Miller Salemi boszorkányok című darabjával az összes színjátszótlálkozó első díját elnyerték.

A világ cirkusz

A zalaegerszegi előadás egyik buktatója épp az volt, hogy a színpadtér akusztikája nem volt megfelelő. Véletlen, de ott is és itt, Győrben is, zsinagóga adott otthont a darabnak. Nem feltétlenül ezért, de a reActoros előadás szintén nehezen volt érthető. A fiatal színészek kevésbé tudták hangjukkal betölteni a teret. A XIX. századi író a polgári világ borzongató karikatúráival állította szembe a megtiport kisembert, a rendező – Varju Nándor – ezt a világot egy képzeletbeli cirkuszba álmodta. Az ötlet nem rossz, de kissé elcsépelt: a kiszolgáltatottság sokszor használt szimbóluma az arcára mosolyt festő bohóc; a fellengzős, eltúlzott gesztusokkal teli világé pedig a cirkusz. Az egyéni sorstragédia szakaszainak bemutatása töredékes, a hatást felerősítendő a rendező vissza-visszatérő paneleket épített be: a cirkuszi előadást játszották el a
darab szereplői többször is. 

Gyilkosság: szerelmi aktus

A hangerő hiánya miatt nagyobb figyelem jutott a gesztusokra. A címszereplő – Woyzeck, a bohóc – gyötrődéseit, belső küzdelmét fegyelmezetten formálta meg Korányi Bálint. A gyilkosság: ölni és ölelni. Miért kellett Marie-t megölnie? Felszínes motívum, hogy Woyzeck már őrült, Korányi játékából az derül ki: a gyilkosság valójában szerelmi aktus. Marie, a balerina (Miklósy Hajnalka) több bizonytalanságot hagyott a nézőben. Maga a csábítás nincs a színen, az erőművésztől (Németh Bálint) kapott fülbevaló, illetve a lány lelkiismeret-furdalására utaló bibliai idézet sejteti ugyan a választ, de a fenyegető, robbanással teli pillanatok helyett csak tompa fájdalmat láttunk. A darab szereposztásából fakadóan a többi szereplő, Hécz Ágnes (állatidomár), Villányi Júlia (dr. Vlaszek), Petrőcz Zsófia (exbalerina), Kovács Mátyás (bohócsegéd), Burány Krisztina (porondmester), Ubrankovics Júlia (a bolond), Szeibert Ádám (késdobáló), Nyikes Laura (az új balerina) és Falkay-Horváth Ede (az új bohóc) csak kevesebb bizonyítási lehetőséget kapott.

Woyzeck tragédiája a cirkuszban is beteljesedett, de a bohócért most nem tudtam sírni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Törvényjavaslat az EVA adózásról

A kormány döntése szerint december 20-ig kell bejelenteni a vállalkozóknak, ha jövőre már az… Tovább olvasom