Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

A boldogok ritkábban kapják el a náthát

Ennek az sem mond ellent, hogy ma már tudjuk, a különféle betegségek kialakulásának lehetõsége genetikailag kódolt.

A boldog, vidám emberek ritkábban fáznak meg, s általában jóval egészségesebben vészelik át az őszi-téli időjárási viszonyokat, mint rosszkedvű embertársaik – állapították meg egy kísérlet során a közelmúltban amerikai kutatók. A lelkiállapot tehát hat a testi egészségre.

 

Szer veink összehangoltan működnek

Amerikai kutatók heteken át figyelték a vizsgálatban részt vevők hangulatát, lelkiállapotát, majd náthát okozó rhinovírussal, illetve influenzavírussal fertőzték meg őket. A kísérlet eredményeként kiderült: aki vidám, nyugodt, az kisebb eséllyel betegszik meg a kórokozók hatására, mint aki boldogtalan. Dr. Hartai Tamás fülorr- gégész osztályvezető főorvos ennek kapcsán azt mondja: szerveink összehangolt működése és lelki-hangulati állapotunk kapcsolatban van egymással. A negatív lelki hatások a vegetatív idegrendszer közvetítésével szervi elváltozásokat okozhatnak. Néhány betegségről – például gyomorfekély, magas vérnyomás – konkrétan tudni, hogy kialakulásában ezek szerepet játszanak, s bár nem bizonyítható, de sejthető: nagyon sok más esetben is meghatározó jelentősége van a lelkiegyensúly- zavarnak és a pszichés állapotnak.

Genetikailag kódolt bajok

Ennek az sem mond ellent, hogy ma már tudjuk, a különféle betegségek kialakulásának lehetősége genetikailag kódolt. Ha valaki genetikailag hajlamos egy betegségre, nem biztos, hogy mindenképpen kialakul nála az adott kór, de ha lelkiállapotát rontó hatások érik, akkor sokkal nagyobb az esély a kialakulására, mintha nem érnék.

A lélek kihat az immunrendszerre


Mészáros Edina egészségfejlesztő terapeuta azt mondja: a pszichoneuro - immunológia szerint bizonyos pszichés beállítódások olyan jelvivő anyagokat szabadítanak föl az agyban, melyek hatnak az immunsejtek működésére. – Ez nem spekuláció: a kutatók ma már le is tudják fényképezni az agyban végbemenő biológiai folyamatokat, méghozzá színesben, s három dimenzióban. Hogy egy-egy érzés, gondolat milyen nyomot hagy az agyban, képszerűen ábrázolható – mondja Mészáros Edina .

Ne csak a tünetet kezeljük


A stressz önmagában nem biztos, hogy negatívan hat az egészségre: ha föl tudja dolgozni az ember, akkor nem, sőt, erre szokták azt mondani – „ha valami nem öli meg az embert, akkor megerősíti". De ha az egyén nem tudja a stresszt feldolgozni, tehetetlennek érzi magát vele kapcsolatban, akkor az kifejtheti az önmagán túli, testi betegségekhez vezető hatását. Az így létrejött betegségek olykor kialakulási helyükkel, mibenlétükkel is jelzik: csak tünetei valaminek, és ha a tünet megszűnik, az ok még megmaradhat, s a baj újra kialakulhat. Ha például valakinek fáj a háta, a válla, elképzelhető, hogy az „élet terhei" alatt roskadozik, ha valaki gyomorbetegséggel küzd, sokszor arról van szó, valamit jelképesen „nem vesz be a gyomra", aki szívbetegséggel küzd, túlságosan „szívére veszi" a dolgokat. A tartós gyógyuláshoz a gyógyszeres kezelést célszerű lelki kezeléssel is kiegészíteni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olvassa a politikusokról írt könyveket?

Tovább olvasom