Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

A brüsszeli pénzektől a különbségek nőttek

A brüsszeli támogatások eddig nemhogy csökkentették, hanem egyértelműen növelték a térségek, települések közötti különbségeket – állítja Forman Balázs.
Azzal, hogy Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagja lett, hazánk számára is megnyíltak a brüsszeli kasszák. A pénzek felhasználása az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) meghatározott öt (agrár- és vidékfejlesztési, gazdasági és versenyképességi, humánerőforrás-fejlesztési, környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési, regionális fejlesztési) operatív programra benyújtott pályázatok alapján történik. Forman Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa települési és kistérségi rangsort készített a 2005. december 31-ig megítélt támogatásokról. Kutatásának célja az volt, hogy „mindenkitől független" képet kapjon az I. NFT működéséről, az eddigi folyamatokról. A Kisalföld kérésére rendelkezésünkre bocsátotta a Győr-Moson-Sopron megyei adatokat.

Minden második nyert

A kutatásból kiderült: az ország 3140 helységéből 1738-nak ítéltek meg támogatást az első húsz hónapban – akár az önkormányzatnak, akár egy cégnek, civil szervezetnek, egyéni vállalkozónak vagy gazdának. A szakértő elmondta: az alig több mint 50 százalékos arány nem tűnik túl jónak, de javul a kép, ha figyelembe vesszük, hogy ezeken a településeken él a lakosság 92 százaléka.
„ Nem a létszámadatokkal van gond, hanem azzal, hogy elsősorban a peremvidékekre, az ötszáz lelkesnél kisebb falvakba, az amúgy is mélydepresszióval jellemezhető térségekbe nem jutott brüsszeli forrás. Magyarország összességében jól teljesített abból a szempontból, hogy a támogatások jelentős részét le tudta hívni, annak ellenére, hogy erre jóval kevesebb idő és tapasztalat állt rendelkezésünkre, mint a régi tagálla-

moknak. Ezen a téren nem maradtunk el a többi újonnan csatlakozótól országtól sem. Az I. NFT- től nagy átalakításokat ugyan nem lehetett remélni, sajnos azonban kimondható: az uniós támogatások nemhogy csökkentették a területi különbségeket, hanem ellenkezőleg, növelték" – magyarázta Forman Balázs. Megjegyezte, hogy az I. NFT-ről végleges értékelés csak 2008-ban adható, bár az arányok már nemigen változhatnak, lévén, hogy 2005 végéig a források 92 százalékát felosztották. A kutató szerint az elemzésből az is következik, hogy a 2007–2013 közötti időszakra szóló II. NFT-ben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a leszakadó térségek problémái- ra, amelyeket eddig egyáltalán nem sikerült megoldani.

40 százalékos elmaradás

A szakértőt megkérdeztük Győr-Moson-Sopron teljesítményéről is. Elmondta: ha pusztán a népességarányokat nézzük, a megye nagyságának megfelelően szerepelt, ha azonban figyelembe vesszük a fejlettség egyik fokmérőjét, a bruttó hazai összterméket (GDP), akkor kiderül, mintegy 40 százalékkal kevesebb pénz érkezett ide, mint amennyi „járt volna". Jellemző, hogy Budapest az utóbbi módszert alkalmazva kétharmaddal több forráshoz jutott.
Forman Balázs azt állítja, Győr-Moson-Sopronban is megfigyelhető az országos tendencia: viszonylag fejlett és „üres" kistérségek találhatók egymás mellett, de a szomszédos települések között is hatalmas eltérések lehetnek. Az adjunktus feltűnőnek találta, hogy a régióközpont-aspiránsok közül Győr szerepelt a legrosszabbul, különösen, ami a Gazdasági és Versenyképességi, valamint a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programot illeti. „A városban el kell gondolkodni azon, miként lehet javítani ezen a helyzeten 2007-től" – tette hozzá.

Fejenként ötvenezer forint

Ezek után térjünk rá a részletekre. A megyébe 2005 végéig 22 milliárd 177 millió 542 ezer 935 forint EU-forrást ítéltek meg 470 nyertes pályázatra. Egy lakosra 50.388 forint támogatás jutott. A legtöbb pénz, 12,5 milliárd forint a győri kistérséget gyarapította, amely ebből a szempontból az országban a hatodik, a miskolci, a debreceni, a pécsi, a szolnoki és a békéscsabai mögött lemaradva. A győri után a sopron–fertődi (országos 31.), a mosonmagyaróvári (55.), a csornai (87.), a pannonhalmi (111.), a téti (144.) és a kapuvári kistérség (159.) következik.
Győr-Moson-Sopron 182 települése közül 103-nak ítéltek meg támogatást – az 56,6 százalékos arány épphogy jobb az országosnál. Az érintett helységekből 20 a mosonmagyaróvári, 19–19 a győri és a sopron–fertődi, 15 a csornai, 10–10 a pannonhalmi, a téti és a kapuvári kistérségbe tartozik. Az országos dobogó sorrendje: Budapest, Debrecen, Miskolc, a me-

gyeié: Győr, Sopron Mosonmagyaróvár. Tíznél több nyertes projektje az utóbbi három városon kívül csak Csornának van a megyében. A megítélt pénzek alapján az első tízbe rajtuk kívül Pannonhalma, Bakonyszentlászló, Halászi, Szany, Mosonszolnok és Fertőszéplak került be. Jócskán akad még javítanivaló, amit mutat, hogy legalább 100 millió forint 22, legalább 50 millió 35 településre érkezett/érkezik, miközben 105 helyen 10 millió forint sincs – sok esetben 0 – az „elnyert" összeg.
„ A II. Nemzeti Fejlesztési Terv egyik eleme, a pólusprogram egyelőre nem látszik többnek lufinál. A kijelölt városoknak (így Győrnek – a szerk.) nem jutna nagyobb támogatás, mint amennyit amúgy is megszereznének. Az ötlet – miszerint növekedési központok nélkül nincs városfejlesztés – jó, de az előkészítés meglehetősen gyenge lábakon áll. Ráadásul az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az állami és az önkormányzati pénzek nem igazán mozgatják meg a magántőkét."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ígéretesen játszott a magyar válogatott Anglia ellen

A magyar labdarúgó-válogatott Manchesterben Anglia vendége volt, és 3–1-re kikapott. Tovább olvasom