Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

A ciklus utolsó ülését tartja az Országgyűlés

Az Országgyűlés és a kormány elmúlt négy éves tevékenységével foglalkoztak a napirend előtti felszólalások.
18.15 - A Simon-ügy, a szegénység, a mentőszolgálat és az áfa-ügy is szóba került az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés csütörtöki ülésén. A képviselők ezt követően áttértek a kérdések tárgyalására. A parlamenti ciklus utolsó ülése napirend utáni felszólalásokkal ért véget, amelyben az Országgyűlésből kikerülő képviselők búcsúztak.

A Fidesz a Simon-ügyre kérdezett rá

Vas Imre (Fidesz) a Simon-üggyel kapcsolatban felelevenítette, hogy korábban már felfüggesztették a képviselő mentelmi jogát, és közölte: az előző ciklusban, a budapesti XVIII. kerületben történt hűtlen kezelés nyomán is ügyészségi vizsgálat indult, így ebben is érintett a szocialista politikus.

Azt kérdezte: milyen jogi következményei lehetnek a valótlan vagyonnyilatkozat benyújtásának? Milyen bűncselekményeket követhetett el a politikus?

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte: hamarosan az ügyészségtől megtudható, milyen bűncselekményeket követhetett el Simon Gábor. Mint mondta, szóba jöhet adócsalás, költségvetési csalás, de akár magánokirat hamisítás vagy hamis magánokirat felhasználásnak vétsége is. Hozzátette: az ügyben még újabb részletek kerülhetnek napvilágra.

MSZP: miért nem segíti a kormány a legnehezebb helyzetben lévőket?

Varga László (MSZP) azt kérdezte: miért nem segíti a kormány a legnehezebb helyzetben lévőket? Bírálta az adójóváírás megszüntetését, az áfa növelését, egyes juttatások csökkentését. A képviselő hiányolta a magáncsőd intézményének bevezetését és sérelmezte, hogy 4,6 millió ember él a létminimum alatt.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára emlékeztetett az éhségmenetre, amelyet többek között olyan szocialista politikusok vezettek, mint Simon Gábor, majd álszentnek nevezte az MSZP viszonyulását a szegényekhez. Azzal sem értett egyet, hogy helyzetükön segélyekkel kellene javítani.

A KDNP az országos mentőszolgálat jövőjére kérdezett rá

Puskás Tivadar (KDNP) az országos mentőszolgálat jövőjére kérdezett rá. Azt mondta, az utóbbi évtizedekben lelassult a szervezet fejlődése, különösen 2007 és 2010 között. A mentésirányítás fejlesztésére, a személyzet képzésére kérdezett rá.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a 2010-es elképesztő állapotokról szólt, majd elmondta: források átcsoportosításával sikerült 120 mentőautót vásárolni. Úgy folytatta: 15 milliárd forintos uniós fejlesztési forrás hasznosítását is elkezdték, ami által korszerűsödik a mentésirányítás rendszere.

Az LMP az áfa-ügy részleteiről beszélt

Vágó Gábor (LMP) szerint több százmilliárd forint folyik ki az államkasszából "áfaregisztrált cégekhez". Azt kérdezte: hogyan lehet, hogy az utóbbi hetekben megtáltosodott a NAV és egyre több áfacsalási ügyre derül fény, de a nagy élelmiszerláncokig nem jutnak el?

Navracsics Tibor úgy felelt: az üggyel kapcsolatban a nemzetgazdasági tárca vizsgálata nem állapított meg jogszabálysértést.

Kijelentette: nincs bizonyíték az adóhivatalnál arra, hogy az egykori adóellenőr által reflektorfénybe hozott gazdasági társaságok jogszabályellenesen működnének.

Kérdések

Gúr Nándor (MSZP) a kormány munkavállalók érdekében kifejtett munkáját kritizálta, majd azt kérdezte: milyen lépéseket terve a Dunaferrtől elbocsátott munkavállalók segítésére. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta, a kabinet mindent megtesz a munkájukat elvesztők segítésére. Példaként említette, hogy az állam kiegészíti azt az alapítványi juttatást, amely a Dunaferr elbocsátott dolgozóit segíti.

A jobbikos Bertha Szilvia a bérpótlékok és a túlóra kedvezőtlen feltételeit kérte számon a kormányon, hangsúlyozva, hogy a munkavállalókat úgy kényszeríthetik akár hétvégi munkavégzésre, hogy azért nem kapják meg a megfelelő ellentételezést. Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár válaszában cáfolta ezt és hozzátette: a túlmunka díjazása a nyugdíjalapot is növeli, így az azt vállalók magasabb járandóságot kapnak aktív koruk után.

Lengyel Szilvia (LMP) azt mondta, a kormány politikai szempontok alapján módosította több önkormányzat támogatását. Tállai András önkormányzati államtitkár visszautasította ezt.

Kucsák László (Fidesz) arról kérdezte a kormányt, milyen lehetőség van az MSZP felelősségének kiderítésére a Simon-ügyben. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában emlékeztetett, a volt szocialista képviselő eltitkolt vagyonának hátterét az ügyészség, valamint a parlament mentelmi bizottsági is vizsgálja.

Napirend után

A napirend után tíz képviselő kért szót, köztük nyolc olyan politikus búcsúzott az Országgyűléstől, akik várhatóan nem vesznek majd részt a következő parlament munkájában: a független Lenhardt Balázs, Michl József (KDNP), Pálffy István (KDNP), Csóti György (Fidesz), Babák Mihály (Fidesz), a korelnök Horváth János (Fidesz), Koszorús László (Fidesz) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik). Utóbbi képviselő napirend utáni felszólalását követően délelőtti akciójához hasonlóan ismét eltávolította a parlamenti ülésteremben található európai uniós zászlót. A képviselő, aki délelőtt kidobta a lobogót a Parlament ablakán, ezúttal a WC-be vitte azt.

A felsoroltakon kívül a jobbikos Z. Kárpát Dániel a fiatalok külföldre távozásának visszaszorítását sürgette, míg frakciótársa, Szávay István a kormány határon túli magyarokért kifejtett munkáját kritizálta. Az ellenzéki képviselők felszólalásaira Illés Zoltán környezetügyi államtitkár válaszolt, visszautasítva az elhangzott kritikákat.

A napirend utáni felszólalásokat követően az ülést vezető Latorcai János megköszönte a parlament személyzetének elmúlt négy éves munkáját, majd "örömteli" életet kívánt a parlamentből távozó képviselőknek.

16.56 - Az államadósság, a gyermekek egészséges életmódra való nevelése és a magzatvédelem problémái is szóba kerültek a csütörtöki interpellációk során. Az azonnali kérdések között a képviselők a takarékszövetkezetekről, az MVM szerződéséről és a miniszterelnök kínai útjáról is beszéltek.

Jobbik: mi lett az államadósság elleni harc eredménye?

Balczó Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az államadósság a négyéves kormányzati ciklus alatt 2675 milliárd forinttal, 13,8 százalékkal nőtt. A GDP-hez mért arány nyolcvan százalék körül ingadozik - hívta fel a figyelmet. Feltette a kérdést: a kormány hogyan ítéli meg az államadósság ellen meghirdetett harc eredményét?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az Eurostat adatait idézve azt mondta, hogy az államadósság 2002 második félévében a bruttó hazai termék arányában 53,6 százalékon állt, 2010 második félévében viszont elérte a 85,5 százalékot. Ez az adat 2013 harmadik negyedévére 5,3 százalékponttal csökkent, ilyen mérséklésre Európában csak Magyarország és Lettország volt képes - hangsúlyozta.

Balczó Zoltán nem fogadta el a választ, a parlament viszont 186 igen és 22 nem szavazattal megtette ezt.

KDNP: milyen eredményeket értek el a mindennapos testnevelés bevezetésével?

Seszták Miklós (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekek egészséges életmódra való nevelése és egészségük megőrzésének érdekében vezették be a mindennapos testnevelést az iskolákban. A képviselő azt kérdezte, milyen eredményeket értek el az ügyben.

Simicskó István a kormány kiemelt céljának nevezte, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel. A sportért és ifjúságért felelős államtitkár úgy látta, jó úton indultak el a témában.

A feltételekről beszélve elmondta, a Kölyökatlétikai Program bevezetésével első lépésben ezer pedagógust készítettek fel. A gyermekek örömmel fogadják a mindennapos testnevelést, az látszik, hogy annak hatására javul a tanulási képességük - emelte ki. hozzátette, ma már 606 ezer gyerek sportol minden nap.

A képviselő a választ elfogadta.

Lenhardt Balázs a magzatvédelemről

Lenhardt Balázs (független) arra emlékeztetett: az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, hogy a magzatvédelmi törvény súlyos válsághelyzetre való hivatkozáskor mindössze egy kérőlap kitöltése ellenében biztosítja az abortuszt. A válsághelyzet mibenlétét viszont senki nem vizsgálja - tette hozzá. Az állam feladata volna megvédeni azokat, akik még képtelenek önmaguk védelmére - közölte.

Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára leszögezte: az emberi életet a fogantatástól védeni kell. Azt is kijelentette, hogy a magzati élet védelméről szóló törvényt egy módosítás után új eszközökkel erősítették meg, amelyek a magzat életvédelmét helyezik előtérbe az anya önrendelkezési jogával szemben. A képviselő helyette a Ház fogadta el a választ 191 igennel, 17 nemmel és egy tartózkodással.

MSZP a takarékszövetkezetekről

Az azonnali kérdések sorát nyitó Tóbiás József (MSZP) azt mondta, hogy a kormány lényegében államosította a teljes magyarországi takarékszövetkezeti szektort. A takarékszövetkezeteket ezt követően egy újonnan létrejövő, államilag szervezett és ellenőrzött integrációs szervezetbe kényszerítették, ahol megszűnt korábbi önállóságuk - folytatta. Egyértelművé és világossá vált, hogy a folyamat során többségében magánkézben lévő takarékszövetkezetek kerültek állami segítséggel új tulajdonos kezébe - jelentette ki.

Fónagy János válaszát azzal kezdete, hogy a kormányzat egyik legfontosabb célkitűzése a gazdaság élénkítése, amihez rendkívül fontos a gazdasági világválság során lefagyott hitelezés felélénkítése. Különösen fontos ez vidéken, ahol a kis- és közepes vállalkozásoknak égető szükségük lenne versenyképes hitelekre és szolgáltatásokra. Ha erre a külföldi kereskedelmi bankok nem hajlandóak, akkor olyan hazai tulajdonú pénzintézeti rendszert kell helyzetbe hozni, amelyik magas színvonalon tudja kiszolgálni a vidéki lakosságot és a mezőgazdaságot - közölte.

A Jobbik gazdasági nagykoalícióról beszélt

Volner János (Jobbik) az MVM egy offshore hátterű céggel kötött szerződését hozta szóba, és azt mondta: az érintett cégben jobb- és baloldalhoz kötődő érdekcsoportok is jelen vannak. Utalt mind a Wallisra, mind Garancsi Istvánra, utóbbit, mint a miniszterelnök társaságában rendszeresen megjelenőt említette. Mint fogalmazott: összeállt a gazdaság nagykoalíció a cégben, amely szerinte 50 milliárd forintot keresett az ügyleten.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára úgy válaszolt: ami az offshore hátterű cégekkel kapcsolatban tiltott, az az állami tulajdon értékesítése és az állami támogatások odaítélése. Jelenlétük a gazdaságban azonban nem tiltott - fűzte hozzá. Szerinte nem kifogásolható az említett szerződés.

Az LMP a miniszterelnök kínai útjára kérdezett rá

Vágó Gábor (LMP) a miniszterelnök kínai útjának eredményeire kérdezett rá, valamint arra: a kormány miért keleten "kilincsel" olyan diktatúráknál, amelyekről néhány éve még negatívan szólt, ahelyett, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozásokat hozná helyzetbe.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úgy válaszolt: nem keverhető össze a gazdaságpolitika és a külpolitika. Előbbi szempontjából Kína stratégiai partnere Magyarországnak, ahogy sok más országnak is - közölte, hozzátéve: szimpatizál a hazai kkv-k helyzetbe hozásával, de szerinte számos beruházás, fővállalkozóként nehéz lenne velük.

16.11 - Az MVM földgáz-értékesítése, a földtörvény módosítása, a felsőoktatás jövője és a paksi atomerőmű bővítése is téma volt az interpellációk között az Országgyűlés csütörtöki ülésén.

MSZP: offshore cégek loptak gázt az MVM-től?

Nemény András (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy homályos offshore hátterű társaság ellopott az MVM-től több mint százmilliárd forint értékű olcsó földgázt a szakminisztérium tudtával. Felidézte azt is: a cég mögött a fehérvári labdarúgó csapat tulajdonosa Garancsi István áll többek között.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában valótlanságnak nevezte a szocialista politikus állításait és felszólította Nemény Andrást, hogy ha valóban van tudomása ilyen lopásról, akkor forduljon a hatóságokhoz. Leszögezte: az MVM minden esetben a legjobb ajánlatnak adta el az aukciókon a rendelkezésére álló földgázt. Közölte: Nemény András inkább Bajnai Gordont kérdezze az ügyről, aki annak a Wallisnak volt a vezetője, akinek egyik mostani tulajdonosa az érintett vállalat vezetői közé tartozik.

Nemény András nem fogadta el az államtitkári választ, de a képviselők 191 igen és 45 nem szavazattal megtették azt.

Jobbik: a kormány véglegesen elárulta a magyar földet!

Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormány véglegesen elárulta a magyar termőföldet a csütörtöki zárószavazások között elrejtett salátatörvénnyel. Szavai szerint a kormánytöbbség törvényi szintre emelte, hogy nemcsak az Európai Unió tagállamai, hanem valamennyi külföldi ország állampolgára és gazdálkodó szervezete magyar termőföldhöz juthat. A jobbikos politikus "gyáva, képmutató, sunyi" alakoknak nevezte a kormánypárti politikusokat, akik nemhogy vitába nem szálltak a magyar termőföld védelme érdekében, hanem minden akadályt elhárítottak a föld kiárusítása elől.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában a leghatározottabban visszautasította Szilágyi Györgynek a "magyarságot sértő, kormánygyalázó alacsony színvonalúra sikeredett hozzászólását", amely szerinte nem méltó az országgyűlési viták színvonalához. Leszögezte: a jobbikos politikus egyetlen felvetése sem szerepel az elfogadott módosítások között, vagyis a földtörvényben sem, így továbbra is a helyben élő földművelők élveznek előnyt a földhasználati jogok esetében. Szavai szerint a földtörvény "atombiztos gátja a spekulációs földvásárlásoknak".

Az ellenzéki képviselő a miniszteri választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 210 igen és 24 nem szavazattal igen.

LMP: mit tervez a kormány a felsőoktatással?

Osztolykán Ágnes (LMP) a felsőoktatási jelentkezési határidő február 15-i lejárta kapcsán azt kérdezte a kormánytól: mit terveznek a felsőoktatással, ha újra kormányra kerülnek, mert szerinte erről eddig senki nem beszélt. Az ellenzéki politikus élesen bírálta a kormány elmúlt évi tevékenységét a felsőoktatás területén, amely folyamatosan bizonytalanságban tartotta a fiatalokat, a szüleiket és a felsőoktatásban dolgozókat is.

Doncsev András, az emberi erőforrások minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: a kormány az elmúlt években több komoly átalakítást is végrehajtott az ágazatban a partnereivel közösen. Szerinte ezek egyértelmű és világos utat határoznak meg a felsőoktatás számára és a kormány eltökélt abban, hogy az összes ágazati szereplővel közösen dolgozzon a felsőoktatás további minőségi megújítása érdekében.

Az LMP-s politikus a választ nem fogadta el, de a képviselők 200 igen, 30 nem és 1 tartózkodással megtették azt.

Fidesz: ízléstelen az MSZP magatartása a paksi bővítés ügyében

Balla György (Fidesz) szerint bebizonyosodott, hogy az MSZP kormányzása alatt a szocialisták pénzszivattyúnak használták a Paksi Atomerőművet. Felidézte: Józsa István MSZP-s országgyűlési képviselő cége, a Gépkar 2000 és 2010 között összesen 6,6 milliárd forintot kapott az atomerőműtől. Ismertette: Józsa István tulajdonostársa a cégben Gábor József, a fővárosi közgyűlés MSZP-s képviselője volt. Balla György ízléstelennek nevezte, hogy az MSZP-s politikusok még kormányon támogatták a paksi bővítést, ellenzékben azonban a legnagyobb ellenzői lettek. Azt kérdezte a kormánytól, hogy Józsa István állításának megfelelően valóban pályázati úton jutott-e minden megrendeléséhez a Gépkar?

Fónagy János válaszában ismertette: csak 2007-től állnak rendelkezésre a szükséges dokumentumok. Ezek szerint 2007-2010 között 28 alkalommal 1 milliárd forint összértékben úgy jött létre szerződés a Gépkar és az atomerőmű között, hogy semmilyen versenyeztetés nem történt. Hozzátette: a vonatkozó törvények szerint a nemzetbiztonsági bizottság adhat felmentést a közbeszerzés alól, de 2007 és 2010 között nem szerepelt ilyen kérés a bizottság napirendjén.

Balla György az államtitkári választ elfogadta.

MSZP: ellátatlan a társasházak törvényességi felügyelete

Pál Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy 2010. júniusa óta nincs megoldva a társasházak törvényességi felügyelete. Hangsúlyozta, hogy a feladatot egy 2013-as törvénnyel a jegyzőkhöz telepítették, de azóta is számos szabályozási probléma vetődik fel.

Az új szabályozás nem tisztázza, hogy a jegyző milyen eljárási szabályokat alkalmazhat - emelte ki. Az önkormányzatok nem rendelkeznek a társasházak alapító okirataival, illetve nem mindig ismerik a közös képviselőket - folytatta a problémák felsorolását.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, a februári változások módosították és bővítették a jegyzők lehetőségeit, miközben csökkent a leterheltségük is. A szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll - közölte.

Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el, de Ház 189 igennel 29 nem ellenében megtette azt.

15.29 - A választás után felálló új Országgyűlés munkarendjét meghatározó házszabályt fogadott el az Országgyűlés csütörtökön, a jelenlegi parlamenti ciklus utolsó ülésén. A képviselők ellenzéki politikusok büntetéséről is döntöttek.

Március közepétől működhetnek a bizalmi vagyonkezelők

A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig kormánypárti szavazatokkal elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt.

A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki működteti és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs akadálya annak, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy legyen.

A jogszabály üzletszerűen és nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelőket különböztet meg.

Üzletszerű vagyonkezelés végzéséhez megfelelő engedéllyel kell rendelkezni, a vállalkozásnak erre kell szakosodnia, vagyis fő tevékenységként kell ellátnia a feladatot. Emellett fel kell mutatnia a kezelt vagyon összértékével arányos, de legalább 70 millió forintos pénzügyi biztosítékot, és 70 millió forint saját tőkével is rendelkeznie kell.

Elfogadták a kollektív befektetési formákról szóló törvényt

A parlament 246 igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadta a kollektív befektetési formákról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslatot. Ez rendelkezik a tiszthelyettesek illetményemeléséről is.

Az új jogszabály az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló európai uniós rendeletet ülteti át a magyar jogrendszerbe, de ezen kívül is számos pénzügyi törvényt módosít. Hatályon kívül helyezi továbbá a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló, 2011-ben elfogadott jogszabályt.

Az alternatív befektetési alapkezelő rendszeres gazdasági tevékenységként befektetések kezelésével és kockázatkezeléssel kell, hogy foglalkozzon, egy vagy több alternatív befektetési alapot kezelve.

Elfogadták az új házszabályt

Elfogadta a parlament működési rendjét és a képviselői jogokat is meghatározó új házszabályt az Országgyűlés e ciklusbeli utolsó ülésén. Ez és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás az új parlament megalakulásával lép hatályba.

A 244 kormánypárti igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadott házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyűlés.

Az előterjesztő kormánypárti képviselők szerint az új eljárásrend egy-, két- vagy háromhetes ülésezéssel is alkalmazható. Ugyanakkor előírás, hogy interpellációk és kérdések feltevésére minden olyan héten időt kell biztosítani, amikor a parlament ülésezik.

A legfontosabb változások egyike a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita megszüntetése. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja - mint most -, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet.

Megválasztották a Független Rendészeti Panasztestület tagjait

Új tagokat választott hat évre a Független Rendészeti Panasztestületbe az Országgyűlés kormánypárti voksokkal.

A testület új tagjai: Cservák Csaba alkotmányjogász, aki a Köztársasági Elnöki Hivatal jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalát vezette Schmitt Pál államfősége idején, Wildner Domonkos, aki a Miniszterelnökség jogásza volt, és Lukács Tamás KDNP-s képviselő.

A Ház tavaly novemberben fogadta el azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy parlamenti képviselők mandátumuk megszűnése után a Független Rendészeti Panasztestület tagjai legyenek. Addig esetükben kétéves tilalom állt fenn.

Több mint 800 ezer forintra büntették a paksi szerződés miatt tiltakozó LMP-seket

Összesen 804 ezer forinttal csökkentette az Országgyűlés annak a négy LMP-s képviselőnek a tiszteletdíját, aki a paksi erőmű bővítéséről szóló megállapodás ellen tiltakozott az ülésteremben egy hét ezelőtt.

Múlt csütörtökön félbeszakadt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényjavaslat név szerinti szavazása, miután az LMP-s Ertsey Katalin és Szél Bernadett megafonnal szirénázott az ülésteremben. Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú transzparenst tartott fel eközben. Az akkor elnöklő Jakab István (Fidesz) kedden benyújtott indítványában kezdeményezte, hogy a Ház mind a négy képviselő havi tiszteletdíját csökkentse egyharmadával: Schiffer Andrásét 259 ezer, Ertsey Katalinét 220 ezer, Szél Bernadettét 174 ezer, Lengyel Szilviáét pedig 151 ezer forinttal.

15.09 -  A Simon-ügy mentelmi bizottságban történő kivizsgálásáról is döntött az Országgyűlés csütörtöki határozathozatalai során. Ezt megelőzően Gaudi-Nagy Tamás keltett feltűnést az ülésteremben azzal, hogy onnan a független Lenhardt Balázzsal kivitték, majd kidobták a parlamenti folyosó ablakán az európai uniós zászlókat.

Napirendre vették a Simon-ügy parlamenti vizsgálatát

Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalásokat követően a házszabálytól történő eltéréssel napirendjére vette azt a kormánypárti javaslatot, amellyel a mentelmi bizottság vizsgálatot indíthat Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő eltitkolt vagyonának ügyében.

Kidobta az uniós zászlókat a Parlament ablakán Gaudi-Nagy Tamás és Lenhardt Balázs

A képviselők ezt követően ellenzéki törvényjavaslatok tárgysorozatba vételéről tárgyaltak. Eközben a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és a független Lenhardt Balázs eltávolított az ülésteremből, majd kidobott a parlamenti folyosó ablakán két európai uniós zászlót.

Gaudi-Nagy Tamás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényjavaslat záróvitájában felszólalását követően az elnöki emelvényhez ment, és magához vette az egyik európai uniós zászlót, majd csatlakozott hozzá a korábban szintén jobbikos, jelenleg független Lenhardt Balázs, aki az ülésteremben lévő másik EU-zászlót távolította el. Ezután a Kossuth tér felőli folyosóra vitték, majd kidobták az ablakon a zászlókat.

Vita a Simon-ügy kivizsgálásáról

A Simon-ügy mentelmi bizottságban történő kivizsgálását kezdeményező Rubovszky György (KDNP) javaslatát ismertetve kiemelte: azért kért felhatalmazást a bizottság részére, mert az Országgyűlésről szóló törvény kötelezettséget ír elő a képviselőnek. Eszerint írásban köteles igazolni a vagyonnyilatkozattal összefüggő tételek valódiságát. Ezt Simon Gábor minden körülmények között figyelmen kívül hagyta, és az Országgyűlést sértő módon viselkedett az egész eljárás alatt. Azt kérte, az ügyben megfogalmazott határozati javaslatot támogassák a képviselők.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt javasolta, a bizottság azt is vizsgálja meg, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói összefüggenek-e önkormányzati képviselői tisztségével. Hozzátette: sajtóhírek szerint ismét elrendeltek nyomozást a XVIII. kerületi kötvénykibocsátás ügyében, Simon Gábor számlájára pedig akkor került a pénz, amikor az önkormányzat kibocsátotta ezeket a kötvényeket. Valószínűleg banki, ügynöki jutalomról van szó - vélte. Staudt Gábor közölte: támogatják az indítványt, de szerinte ugyanolyan politikai szemfényvesztés történik, mint az elszámoltatásnál. A valódi elszámoltatásra és a közélet megtisztítására nem kerül sor - tette hozzá.

Tárgysorozatba vették a Jobbik egy javaslatát

Az Országgyűlés határozathozatalai elején több, a Jobbik- és az LMP-frakciók által benyújtott javaslat tárgysorozatba vételéről döntöttek. A Ház ezek közül egyet vett napirendjére. Ebben Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakciótársa, Szilágyi György azt kezdeményezik, hogy ne maradjanak jogkövetkezmények nélkül a "közvagyont pártstátusz mögé bújva megkárosító magatartások". Az ellenzéki indítvány napirendre vételéről már csak a választás után felálló új Országgyűlés dönthet.

Kiváltságot kapott a Közép- és Kelet-európai Környezetvédelmi Központ

Az Országgyűlés kihirdette azt a megállapodást, amely a Magyarországon működő más nemzetközi szervezetekhez hasonló kiváltságokat és mentességet biztosít a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központnak és személyzetének.

A szentendrei székhelyű központot 1990-ben Magyarország, Az Egyesült Államok és az Európai Közösségek hozták létre közalapítványi formában.

Pontosították a legutóbbi MMA-törvénymódosítást

A képviselők jóváhagyták azt a kormánypárti pontosítást, amely egyértelműsíti, hogy a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló legutóbbi törvénymódosít március 1-jén lép hatályba. Az Országgyűlés február 4-én, a köztársasági elnök kifogását figyelembe véve fogadott el változtatásokat, amelyek alapján nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek.

Titkos adatgyűjtés - Március végéig készíti el jelentését a vizsgálóbizottság

Március végéig kell elkészítenie jelentését az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottságnak. A testület eredetileg március 1-jéig vizsgálódhatott volna, az Országgyűlés ezt a határidőt hosszabbította meg.

A vizsgálóbizottság feladata feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket, azaz hogy Magyarország az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által lehallgatott országok közé tartozott-e.

Simon-ügy - A mentelmi bizottság vizsgálatot indít

Az Országgyűlés a házszabálytól történő eltéréssel felkérte a mentelmi bizottságot, hogy vizsgálja ki Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes és országgyűlési képviselő eltitkolt vagyonának ügyét.

A Ház 273 igen szavazattal, 2 nem ellenében támogatta Rubovszky György kereszténydemokrata képviselő önálló indítványát. A vizsgálatot a DK két politikusa, Szűcs Erika és Vitányi Iván nem támogatta.

A parlament határozata értelmében a bizottságnak március 31-ig kell tájékoztatót készítenie arról, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói származhattak-e legális, bevallott jövedelemből, vagy országgyűlési képviselői, illetve korábbi párttisztségével állnak összefüggésben.

Az Országgyűlés arra is felkérte a bizottságot, hogy vizsgálja meg, van-e lehetőség a Simon Gábornak az összeférhetetlenség időszakában kifizetett javadalmazás jogi úton történő visszakövetelésére.

11:30 - Az  Országgyűlés és a kormány elmúlt négy éves tevékenységével  foglalkoztak a napirend előtti felszólalások a ciklus utolsóra  tervezett ülésnapján, de szó volt a paksi bővítésről és a  Simon-ügyről is csütörtökön a parlamentben.   
    
A parlament létszáma 381-re csökkent, miután Simon Gábor (MSZP)  lemondott mandátumáról - jelentette be az elnöklő Jakab István.   

KDNP: a kormánynak volt jövőképe   

Harrach Péter (KDNP) négy év munkáját értékelve napirend előtt  azt mondta, a kormányzat nemcsak bátor döntéseket hozott, hanem volt  jövőképe is. Az alaptörvényt emelte ki az elfogadott jogszabályok  közül.  

"Rendezett világot teremtettünk minden területen" - összegzett.  Szólt a családok védelméről szóló törvényről is és utalt arra az  uniós döntésre, "ami nem a természet rendjét követi".    

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára válaszában  sorolta az iskolák állami fenntartásba kerülésének előnyeit, és az  államigazgatási átalakításokról is elismerően szólt.  

Ez a kormány nem a kisposták bezárásának, hanem újranyitásának  kormánya volt - fogalmazott. Veszélyesnek nevezte a vatikáni  szerződés felmondásának kezdeményezését, mert az szerinte  "másodrendű polgárokká" tenné az érintetteket.    

LMP: a kormány centralizált demokráciát alakított ki   

Schiffer András (LMP) az államadósság elleni "szabadságharc"  2010-es meghirdetésére emlékeztetett. Hangsúlyozta, az adósság  valójában növekedett, és a paksi beruházás tovább növelheti azt.   

Bírálta az egykulcsos adórendszert, azt mondta, az ágazati  fejlesztésektől veszi el a forrásokat.   

Nem történt elszámoltatás - jelentette ki, és leszögezte:  összességében centralizált demokráciát alakított ki a kormány, ahol  a parlamenti többség előtt nincsenek korlátok.  

Rétvári Bence szólt a devizahiteleseknek nyújtott segítségről,  hangsúlyozva: ez a kormány nem a bankokat, hanem az adósokat akarta  konszolidálni. Beszélt arról is, hogy az ÁSZ nem fogadta el az LMP  pártbeszámolóját, és a párt a kampányszámlákat sem megfelelően  kezelte.   

Az egykulcsos adóval kapcsolatban közölte: az LMP a bírálatával  elismerte, hogy adóemelésre készül.   

Jobbik: az illúziókeltés négy éve van mögöttünk  

Vona Gábor (Jobbik) a parlamenti és kormányzati munkát az  illúziókeltés négy évének nevezte. Szerinte szavakban a Jobbikra  hasonlít a kormány, tetteik azonban a szocialistákét idézik.   

Az MSZP aggódása a magyar demokráciáért és emberekért szintén  képmutató - értékelte. Szerinte az fáj nekik, hogy nem a saját  zsebükbe vándorol a pénz. Bírálta a szocialistákat a Simon-ügy miatt  is, majd feltette a kérdést: mi lapul még itt a parlamentben?   

Rétvári Bence arra emlékeztetett: a mentelmi bizottság a  legtöbbször jobbikos képviselő ügyét tárgyalta. Szerinte a Jobbik  megoldások nélkül szított társadalmi feszültségeket, az  elégedetlenségből és a gyűlöletből kíván szavazatokat gyűjteni.   

Vona Gábornak félbe kellett szakítania felszólalását, mert öt  PM-es független képviselő, Szabó Rebeka, Dorosz Dávid, Scheiring  Gábor, Szilágyi Péter és Szilágyi László narancsszínű lufikat  engedett el az ülésteremben. Szabó Rebeka az MTI-nek azt mondta,  hogy a lufikkal és a rájuk írt feliratokkal a Fidesz "elszállt  ígéreteire" akartak utalni.   

Az elnöklő Jakab István az ülésen a tevékenység befejezésére  szólította fel a képviselőket. Elmondta, büntetést kezdeményez velük  szemben, mivel nem tudható, hogy a léggömbök milyen kockázatot  jelentenek a bent ülők egészségére.   

Rétvári Bence válaszát folytatva megjegyezte: "maga a párt nem  nagy durranás", ezt lufikkal pótolja.   

Utalva Simon Gábor ügyére közölte: a Fidesz-KDNP-s képviselőknek  semmiféle titkolnivalójuk nincs.   

MSZP a kormány energiapolitikát bírálta   

Kovács Tibor (MSZP) hazugságnak ítélte a rezsiharcot. Nem csak a  Fidesz offshore hátországának van szüksége olcsó energiára - közölte.  

Szerinte a kormány felhatalmazás nélkül, titokban döntötte el az  ország következő ötven évének energiapolitikáját. Közölte: a Pakson  termelt áram ugyanis legalább duplája lesz a jelenleginél.    

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára  ismertette: Európában az ipar számára a gáz ára háromszorosa az  amerikainak, az áram pedig kétszerese, ezt a hátrányt pedig 2035-ig  nem képes ledolgozni a kontinens. A magyar gazdaság  versenyképességét így az olcsó energia jelenti - hangsúlyozta.  

Szólt saját parlamenti statisztikájáról, miszerint 848 kérdésre  válaszolt a négy év alatt, amivel elmondása szerint rekordot  állított fel az államtitkárok között a rendszerváltás óta.   

A Fidesz a Simon- és a Józsa-ügyeket sérelmezte   

Rogán Antal (Fidesz) szerint mind a Simon- mind a Józsa-ügy a  szocialisták és a magyar baloldal kétszínűségének szimbóluma.  Közölte: Józsa István cégének 6,6 milliárdos bevétele mutatja, hogy  addig támogatták az erőművet, amíg hasznuk származott belőle.   

"Simon az éhségmenet élén, százmilliókkal a zsebében" - sorolta  kifogásait, majd hozzátette: akkor még Gyurcsány Ferencnek és az  Altusnak a paksi szerződéseit még nem is ismerjük.   

Rétvári Bence azt mondta, bár már négy éve nincsenek hatalmon a  szocialisták, a hírek még mindig az ő korrupciós ügyeiről szólnak.   

Miután Mesterházy Attila hazajött washingtoni útjáról, "nem  tudjuk, feljelentő, vagy utasításszerző körútjáról", megismerhette  Simon ügyeit - mondta -, a közvélemény azonban nem.   

Szerinte a mentelmi bizottság MSZP-s tagjai cinkosok az ügyben,  mert ők azok, akik kétszer nem mentek el a testület ülésére. Az  egyik legnagyobb rejtélynek nevezte, hogy bár egy hete kirobbant a  botrány, Simon Gábor csak csütörtökön mondott le parlamenti  mandátumáról. Tett-e bármilyen műveletet? Volt-e vagyonkimentés? -  tette fel a kérdést.


Előzmények:
Az Országgyűlés várhatóan ma tartja a 2010-2014-es kormányzati ciklus utolsó ülését. A képviselők egyebek mellett megalkothatják azokat az új szabályokat, amelyek alapvetően meghatározzák a választás után felálló új, kisebb parlament munkarendjét.

A Ház 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd záróvitákra kerül sor. Ezt követően határozathozatalokat tartanak. Az Országgyűlés jogszabályt alkothat a bizalmi vagyonkezelők tevékenységéről, továbbá a kollektív befektetési formákról és kezelőikről.

Az új házszabály elfogadása a jelenlegi Országgyűlés utolsó törvénymódosítása lehet. A kormánypártok kezdeményezésére megszűnhet a parlamenti részletes vita, a képviselők - akik száma 199-re csökken - ezentúl az új, kétszintű bizottsági rendszerben módosíthatják a tárgysorozatba vett javaslatokat. Az új házszabály az Országgyűlés ülésezésének gyakoriságára nem tartalmaz előírást.

A ciklus utolsó ülésnapja interpellációkkal, azonnali kérdésekkel és kérdésekkel zárul.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán Pekingben - Hszi Csin-ping: Kína kész az együttműködés

"Kína kész Magyarországgal közösen az együttműködés erősítésére, köztük a pénzügyeket, a távközlést,… Tovább olvasom