Délmagyar logó

2018. 05. 21. hétfő - Konstantin 13°C | 24°C Még több cikk.

A csók buja modelljei a Móra-múzeumban

Gauguin, Renoir, Rodin és Toulouse-Lautrec nőket ábrázoló remekműveit mutatja be – másokéval együtt – a Móra-múzeum Rejtett szépségek című tárlata. Milyen asszonyokkal találkozott a négy impresszionista bohém a valóságban?
A négy világhírű francia alkotó – Gauguin, Renoir, Rodin és Toulouse-Lautrec – ismerte kortársa alkotását, hatottak is egymásra, de nem barátkoztak. Jártak Párizsban, a művészeti irányzatok forrásvidékén, élték a bohémek érzelmileg túlfűtött, gyakorta nélkülöző életét. Sok meg nem értés és elutasítás után ott találták meg az ösztön vezérelte szabadságot – hangsúlyozta Papp Katalin művészettörténész, a kiállítás rendezője.

Érte verekedtek

A korelnök közülük az egyetlen szobrász: Francois August Rodin (1840–1917). Szegényen, „megélhetési" épületszobrászként kezdett, emellett vállalt önálló munkát. Műtermében meztelen modellek járkáltak, hogy megfigyelhesse őket, így hálózta be egy életre a gombvarrót, Rose Beuret-t. A vonzó férfi másik nagy szerelme, Camille Claudel tanítványként tűnt föl. (Ő A csók csinos buja modellje.) Rodin nem akart választani, a két nő nehezen tűrte a párhuzamosságokat, egy ízben össze is verekedtek. Mire Rodin befutott, már nemcsak ők ketten versengtek érte, hanem futó kalandorok és ragadós hagyatékvadászok is. A vagyon elkopott, a mester öregen és betegen nyomorgott, és csak a halála előtt vette feleségül Rose-t. Camille-ból pedig hisztérikus vénkisasszony lett, aki botrányokat kavart, tört-zúzott, ezért elmegyógyintézetbe zárták, ott halt meg harminc év elteltével. Érdekes, hogy Rodin hozzájárult a kezeléséhez, Camille szobrai a Rodin Múzeumban láthatók.

Kedvence a fenék

Pierre Auguste Renoir (1841–1919) kissé teltebb modelleket kedvelt, Lise Tréchot-val hét évig tartott szenvedélyes szerelmük. Renoir is nehezen teremtett egzisztenciát. Sikerek és botrányok, sőt verekedések tűzdelték a pályáját. A tizennyolc évvel ifjabb Aline Charigot is modellként lépett az életébe, három fiút neveltek. Dadák, gondozónők mellett a kedvenc modellje az asszony ugyancsak gömbölyded idomú unokahúga, Gabrielle Renard lett. Játszi könnyedséggel festette meg őt természetesnek és naivnak, minden alantas vágy nélkül. Renoir írta, hogy kedvenc női testrésze a fenék, és ha Isten nem teremt női mellet, talán nem is lett volna belőle festő. Alkotókedvét betegsége sem vette el; elmúlt ötven, amikor negyvennyolc kilóra fogyott, reuma miatt tolószékbe kényszerült, később a kezét sem tudja használni. Munkatársa vitte vászonra helyette a vonzó nőket és a nőiesen finom férfialakokat.

Eugéne Paul Gauguin (1848–1903) már korán, huszonöt évesen családot alapított; elvette Mette Sophie Gad dán nevelőnőt, öt gyermekük született. Ők is szűkölködtek, ezért Gauguin vitorlavászonnal ügynökölt, plakátragasztást vállalt, és a tőzsdén dolgozott. Üzletember maradt gondolkodásmódjában, de nem tudott ellenállni a festőművészetnek. Ambíciói és a tőzsdekrach okozta nyomor felőrölték a házasságát.

Színek egzotikuma

Mette Dániába vitte a gyerekeket, Gauguin pedig Tahitire vonult, hogy kiélje vonzalmát az egyszerű formák, erőteljes vonalak és egzotikus színek iránt. Előbb a jávai Anna, majd Madeleine, később a polinéz szépség, Tehura, végül a tizennégy éves Pariura lett a szeretője. Depressziója visszaszorult a romlatlan egyszerűség láttán és a boldog semmittevés mellett. Képei viszont sikertelenek maradtak. A festőt ráadásul hatalmába kerítette szifilisze, szívbetegsége és iszákossága. Sántán, zsémbesen, elhagyatva halt meg – ötvennégy évesen.

Sztárok és kurtizánok

A műveivel Szegedre „látogató" legfiatalabb és a legrövidebb életű festő: a grófi ivadék Henri Marie Raymond de Toulouse-Lautrec Monfa (1864–
1901). Ez előny, mert a családi vagyon miatt nem kényszerült megalkuvásra a festészetében. Hátrány is azonban, mert szülei unokatestvérek voltak, így gyerekük betegesnek és ideggyengének született. Örökletes csontbetegsége miatt nem fejlődtek ki rendesen a végtagjai, mindössze másfél méter magasra nőtt, manószerű kezekkel, csúf arccal. Ennek ellenére vagy éppen ezért a képein élte ki azt a vadászszenvedélyt és szexuális kicsapongást, amelyet a valóságban nem tehetett. Humora és beszédkészsége miatt kedvelték a kabarék és cirkuszok szereplői. Őket, a sztárokat és a kurtizánokat szerepeltette a maguk brutális valóságában – karikaturisztikusan csúnyának. Volt modellje és kedvese: Suzanne Valadon. Voyeurként pedig vonzotta a leszbikusság, egy ideig bordélyházban lakott. Kedvence a férfi bohócot játszó Cha-U-Kao, őt is inkább őszintén, mint erotikusan festette le. Toulouse-Lautrec alkoholista lett, paranoiás rohamot, majd idegösszeroppanást kapott, gyarló környezete pedig kifosztotta. Harminchat évesen hunyt el.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tüntetéssel ünnepelnek a tanárok

Tovább olvasom