Szeged - delmagyar.hu

A gyerekek gyakran csúfolják egymást, az öltözködés, a testalkat, nevük és sok egyéb miatt. Sokszor nem is azért aggatnak negatív jelzőket egymásra, mert nem szeretik a másikat, egyszerűen csak viccesnek találják, vagy így szeretnék felhívni magukra a többiek figyelmét. A gyermeki őszinteség sokszor a legkegyetlenebb, hiszen ők még nem gondolják át, mit mondanak, a bántó szó csak elhagyja ajkukat.

Becenevek A Legyél te is Bonca! című tévéfilm egyik főszereplőjét, Páger Antalt, alias Tóni bácsit mindenki Téni bácsinak ismerte. Koltai Lajos  Sutyi és Eperjes Károly Szamóca  becenevét is mindenki ismeri. Nemcsak a színészekre, a politikusokra is ráragadnak a kedves nevek. A tápéi Hegedűs László  magyarkanizsai önkormányzati képviselőt Oszkárként, a polgármestert, Körmöci Károlyt pedig Köce becenéven  ismerik a helybeliek. Keresztneve után kötőjellel odaírják a hivatalos iratokra is.

– Tamás „Töpörtyű" – mondja András, célozva ezzel apró termetére. Ádám is csúfol mindenkit, aki idegesíti. Anitát például „kukás asszonynak" hívja, mert szerinte a lány bántja a barátját, Lacit: mindig elveszi a kártyapakliját. Anita azonban védekezik, visszacsúfol, sérti igazságérzetét: – Laci kezdte, mindig kiszórja a tolltartómat. Egy szegedi általános iskola harmadik osztályába látogattunk, ott hangzottak el a zrikálások. Azt hittük, mindig van, aki csúfol és akit csúfolnak, de kiderült, majdnem mindenki csúfol mindenkit. A Tamara név például megihlette Petit, ezért mondókát eszelt ki: „Tamara, az osztály szamara". A kislány azonban véletlenül sem hagyta magát, testvérével „Pancsernak" és „Pukinak" hívják a csúfolót. Timi szemüvege miatt kapta a pápaszemes jelzőt. Az egyik kisfiú pedig gyorsan fut, ezért a többiek Enzo Ferrarinak kezdték gúnyolni.

A csúfolt gyerekek többségét zavarják az osztálytársak rájuk aggatott gúnynevei, de már megszokták. Ráadásul a bántó magatartásról már kezdenek leszokni, inkább első-második osztályban volt jellemző.

– A csúfolódás most már vicces becenevek használatában merül ki, ami ebben a korban természetes életkori sajátosság. Ritkán kell csak közbeszólni, általában megoldják maguktól – magyarázta a gyerekek tanítója.

– Ha az ember fél a tömegben, a színpad a legbiztonságosabb – a már közhelyként ismert mondás esetemben tökéletesen igaz. A kamaszok kegyetlenek tudnak lenni: gyerekkoromban gyakran csúfoltak a külsőm miatt. Előfordult, hogy pápaszemesnek szólítottak, de volt, hogy a Doktor Bubó zenéjét idézték jelenlétemben az osztálytársak – emlékszik vissza Jáksó László, aki úgy véli, a gyermekkori rossz emlékek is közrejátszottak, hogy visszahúzódó gyerekből médiaszereplő vált belőle. Viccesen megjegyezte: „az egykori csúfolók bánhatják, most nézhetik a tévében". – Számítógép-programozó akartam lenni, hogy elbújhassak „kínzóim" elől, de tizennyolc évesen, egy konkrét nap, konkrét pillanatában, egy kellemetlenkedő bolti pénztáros modortalanságának hatására a sarkamra álltam, és onnantól kezdve keményen kiálltam magamért, folyamatosan kerestem az emberek visszaigazolását, ezáltal sokat fejlődött a kommunikációm – avatott be a műsorvezető.

– Szinte minden gyermeken van egy gyenge pont, amit a többiek megtalálnak. Én szeplős voltam az oviban, ezért előfordult, hogy pulykatojásnak szólítottak – mesélte Szilágyi Annamária színésznő, aki elárulta, ezeken a dolgokon csak felnőttkorában teszi túl magát az ember. Akkor már nem fájdalmas emlék, de azért néha-néha mindenkinek eszébe jutnak a rá aggatott kellemetlen jelzők. A művésznő szerint a csúfolás neveltetés kérdése, neki például eszébe nem jutott soha mások érzelmeivel játszani.

Mit mond a pszichológus? – Már egészen kisgyermekkorban, a társas viszonyokban megjelenik a versengés. A csúfolás elkíséri az embereket a felnőttkorig: mély nyomokat hagyhat. Sokszor a fiatalkorban született gúnynevekből lesznek később a becenevek. Ha az iskolában valakire túlzottan rászállnak a többiek, és folyamatos nyomás alatt tartják, alááshatják önbizalmukat, sérülhet az énképük. A kellemetlen helyzet hatására egyesek befelé fordulóvá válnak, mások azonban pont a bizonyítási vágy miatt kitörnek és sikeresek lesznek az élet valamely területén – magyarázta Fodor Sándor, szegedi pszichológus, aki azt is elmondta, a szülők felelőssége, hogy a gyermek ne váljon csúfolóvá, hiszen sokszor észre sem veszik, hogy amikor a főnöküket, vagy szomszédjukat illetik gúnynevekkel, az apróság nyitott füllel figyel.