Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

A dolgozók munkahelyüket féltik

Folytatás az 1. oldalról.

A Kühne fennmaradása – és a mintegy 370 dolgozó sorsa – múlhat ezen a buszüzleten, hiszen az eredetileg mezőgépgyártással foglalkozó cég az elmúlt években egyre inkább az autóbuszok gyártását helyezte előtérbe. A kialakult bizonytalanság miatt a cég vezetősége munkásgyűlést hívott össze tegnap délelőttre, hogy tájékoztassák a dolgozókat a szükséges lépésekről.
Krankovics István, a Kravtex Kft. tulajdonos ügyvezetője a több száz dolgozó előtt az elmúlt kilenc év nehézségeiről szólva elmondta: a hazai agrártámogatási rendszer a mintegy 14 milliárd forintos piacot folyamatosan elvette a Kühnétől, a mára egyetlen hazai mezőgépgyártótól. Ezért voltak kénytelenek átállni a buszgyártásra, és úgy érzi, mostanra jogossá vált igényük az évi kétszáz darab jármű gyártására. A tulajdonos úgy véli, erre minden esélyük meg is volt mindaddig, amíg – szavai szerint – két külföldi buszgyártó kívülről irányított, összehangolt támadást nem intézett a tender ellen.

Az állapotok tisztázódásáig

Krankovics István hangsúlyozta:
semmi esetre sem akarják bezárni a gyárat. A kialakult helyzet ellenére minden dolgozó továbbra is megkapja a járandóságát, sőt, lehetőségeikhez mérten a beígért fizetésemelést is megadják az év elejéig visszamenőleg.
A tender körüli állapotok tisztázódásáig azonban a buszgyártás ütemét csökkenteniük kell, többeket szabadságolni fognak és belső átcsoportosításokat hajtanak végre az átmeneti időszakban.
A tulajdonos kijelentette: munkaerő-csökkentéssel nem számolnak, sem a saját, sem pedig a jelentős létszámú kölcsönmunkaerő tekintetében.

Levél a miniszterelnöknek

A munkásgyűlésen Kránitz Pál, a vasasszakszervezet titkára elmondta: az érdekvédelmi szervezetek megkeresték az illetékes minisztériumokat, hogy a tender újbóli kiírásánál és elbírálásánál a hazai gyártók előnyt élvezhessenek. A titkár emlékeztetett a magyar munkaerő megtartásának fontosságát hangsúlyozó számos politikusi megnyilvánulásra. Hegedűs Attila, a munkástanács elnöke az összes dolgozó nevében a miniszterelnöknek írt levelet olvasta fel, amelyben a kialakult helyzetre és a több száz dolgozó bizonytalanná vált jövőjére hívják fel a kormányfő figyelmét. A gyűlésen részt vevők egyöntetűen szavazták meg a levélben foglaltakat és hatalmazták fel a munkástanácsot annak elküldésére.

Létbizonytalanságban élni

Tizenhét évvel ezelőtt szakmunkástanulóként kezdett a Kühne-gyárban dolgozni Nagy János. Ma már a buszüzem vezetője. A fiatalemberben – kollégáihoz hasonlóan – nagy a bizonytalanság, nem tudja, meddig lesz még biztos munkahelye.
– A mezőgépgyártás válságos helyzete miatt a tulajdonos hét évvel ezelőtt profilbővítés céljából gyárunkra bízta a buszváz és szerelvényeinek gyártását. Ez a korábbiaktól eltérő kihívást rótt ránk, ám lelkesen álltunk az új feladatok elsajátításához. Úgy érzem, mára teljesen meg tudunk felelni mind a mennyiségi, mind pedig a minőségi elvárásoknak és nem okoz gondot egy-egy újabb típusra történő átállás sem. A közbeszerzési döntőbizottság határozata nyomán jelentős bizonytalanság érezhető a munkatársaim között. Hosszú távú gépjárműgyártásban bíztunk. Sok fiatal kollégámhoz hasonlóan a biztos munkahely tudatában lakásvásárlási hitelt vettem fel. Ezek után azonban sokunknak vannak álmatlan éjszakái. Néhány idősebb munkatársam pedig azért félti az állását, mert korukra való tekintettel vélhetően nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak majd más munkahelyet találni. Nehéz ebben a létbizonytalanságban élni és dolgozni, ezért is nagyon jó lenne, ha a döntéshozók minél hamarabb határoznának az új busztender kiírásáról – hangsúlyozta Nagy János.
Kollégájához hasonlóan Bóna Attila is ilyen szorongó érzésekkel hegeszti a buszvázakat a Kühnében. A fiatalember tizenöt éve ebben a gyárban tanulta a szakmát és azóta is itt dolgozik hegesztőként. Részt vett az első busz prototípusának elkészítésénél és jelentős szerepe volt az alváz gyártásának elindításában is. Most azonban aggodalommal tölti el, ha a jövőre gondol, nem tudja, meddig lesz munkahelye. A fiatalember, mint mondja, nem csupán az állását félti, hiszen aktív része volt a buszgyártás alapjainak lerakásában, így egy kicsit magáénak érzi ezt az egészet, ami most félő, hogy egyik napról a másikra megszűnhet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ibolya alulról

Történt pedig, hogy néhány napja Oláh Ibolya volt a közszolgálati tévé reggeli napkelésének… Tovább olvasom