Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

A fa művésze eltávozott

Hallgatom a rádióban a sztereotip slágerszöveget: „Így múlik el az életünk, emlékezünk, emlékezünk”. Igen, az életünk lassan már csupán emlékekből áll, mert valahányszor egy-egy jó ismerőst vagy barátot kísérünk ki a temetőbe, mindig szegényebb lesz a világ és mi is szegényebbek leszünk, mert valakivel többé már nem találkozhatunk, s nem beszélgethetünk a közös gondjainkról, apró örömeinkről. Nem találkozhatunk azzal, aki nem volt számunkra közömbös egyén, hanem egy „valaki”, aki ha nem is volt rokon, de rokon lélek volt, akivel voltak közös gondolataink, közös élményeink. Akivel közös volt a gyermek- vagy ifjúkorunk, később pedig a nyugdíjaséveink is. Ezentúl bárkivel találkozhatunk az utcán és pár szót, véleményt is cserélhetünk, csak Gáborral nem, mert ő már „odaát” van és az égi alkotóházban faragja tovább a különböző alakú, formájú bárányfelhőket, de már nem földi barátainak.

Emlékét megőrzik nemcsak a barátok, az ismerősök, hanem mindazok, akik az általa készített művészi fafaragásait valamint használati tárgyait naponta látják és őrzik emlékét is. Most már mindörökké.
Kedves Gábor! Pihenj, aludj békében! Én hiszem, hogy majd az angyaltrombitás feltámadáskor mindannyian találkozunk veled. Nyugodjál békében!
Mester Miklós nyugdíjas, Mosonmagyaróvár
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Beismerte a gyilkosságot a hajléktalan

Beismerő vallomást tett az a 42 éves hajléktalan, akit a múlt héten, a kaposvári MÁV pályaudvaron… Tovább olvasom