Délmagyar logó

2017. 11. 17. péntek - Hortenzia, Gergő 6°C | 9°C Még több cikk.

A fagykárt tetézi az aszály

Győr-Moson-Sopron - Gráf József földművelésügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy nem biztosítható káraik után a jövőben csak azok kaphatnak enyhítést, akik belépnek a nemzeti kockázatviselési rendszerbe. Lapunk a fagykárt szenvedett megyei ültetvények gazdáit kérdezte a kialakult helyzetről.

Májusban megírtuk, Mészáros Mihály győrszentiváni gyümölcsösében 70–90 százalékosra becsülték a cseresznyét, a meggyet, az almát, a szilvát és a kajszibarackot ért kárt. A kép azóta árnyaltabbá vált: a magasabban fekvő területeken kevésbé aratott a fagy, így – a szilvát ért csaknem százszázalékos kiesést kivéve – mintegy harmincszázaléknyi termés a fákon maradt.

Szalánczy Zsolt, a Rábaközi TÉSZ integrátora arról számolt be, hogy a Pannonhalma és Ravazd környékén ültetett 250 hektárnyi, egy éve termőre fordult meggy- és cseresznyetelepítésekben fajtától, fekvéstől függően 80–100 százalékos terméskiesés is tapasztalható.

– Annak ellenére történt mindez, hogy igyekeztünk kifejezetten védett fekvésbe telepíteni a gyümölcsösöket, illetve hogy füstöléssel is megpróbáltunk védekezni a hideg ellen – jegyezte meg Szalánczy Zsolt. Hozzátette: helyenként még a teljesen igénytelennek, ellenállónak tartott cigánymeggy kétharmadát is „legyalulta" a fagy.

Nagy Géza, a Pannonhalmi borvidék titkára szerint a szőlőterületek közül csak azok szenvedtek igazán nagy kárt, amelyekre korábban azt szokták mondani, hogy nem is szabadott volna oda szőlőt telepíteni. Ez az egész borvidék 4–5 százalékára tehető.

Győrszemerén 6–7 hektár teljesen elfagyott, utána azonban kihajtott, és most ott is számolhatnak harminc-ötven százalékos szürettel.

Más kérdés, hogy milyen lesz a minőség, hiszen az alvórügyről kivirágzott szőlő később érik be a rendes rügyről termőnél. Az idén azonban még ez is „kétesélyes", hiszen az Irsai Olivér fajta szüretét – bár a cukorszázalék végett még várhattak volna – éppen a rohamosan csökkenő savtartalom miatt kellett megkezdeni.

– „Elégnek" a szőlő savai ebben az aszályos melegben – jegyezte meg Nagy Géza. – Idén volt olyan előrelátó felvásárló, aki a leszüretelt szőlőt hűtve szállította a feldolgozóba. Nem lehet kétséges, hogy az így készített bor milyen esélyekkel indul a versenyen a többivel szemben...

A borvidéki titkár egyszer már megért ilyen fagykárt, még a hetvenes években, a Somlón. Akkor áprilisban érkezett a hideg, mindent feketére tarolt, a végén mégis szüretelhettek 6 tonna szőlőt hektáronként. A gazda ezért a tavaszi fagy helyett most már inkább az elhúzódó aszály miatt aggódik.

– Tisztességes eső nem volt a hegyvidéken május óta – mondja. A szárazságtól éretlenül hullik le az alma, száradnak a gyümölcsfák, a szőlőtőkék. Ez pedig már nemcsak az idei, hanem a jövő évi kilátásokra is hatással van, hiszen most kellene kialakulniuk a termőrügyeknek.

Csudai Endre

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Babavárás és természet

Jeles és ismert személyiségeket kérdezünk sorozatunkban arról, milyen programot választanak maguknak… Tovább olvasom