Délmagyar logó

2018. 02. 22. csütörtök - Gerzson -1°C | 3°C Még több cikk.

A fakanál mellett – gusztusosan

A XXI. század elejének médiájában megjelenő nőképről beszélgettünk Békési Eszter médiatanárral.
Az egyik brit illatszergyártó cég új testfeszesítő termékcsaládját népszerűsítő reklámfotó, melynek szlogenje: igazi nőkkel, nem topmodellekkel! Fotó: MTI

A XXI. századot a nők évszázadaként harangozták be. Ez a nőkről alkotott kép változására is utal. A XXI. század elejének nőképéről, pontosabban annak médiabeli megjelenéséről egy pedagógussal, a szegedi Radnóti Miklós gimnáziumban magyar nyelvet és irodalmat, illetve mozgókép- és médiaismeretet oktató Békési Eszterrel beszélgettünk.

– Az internetes keresőprogram 61 ezer címszót dob ki, ha a nő és média szókapcsolatot beírjuk – jelezte a téma sokrétűségét Békési Eszter. A média azonban e század közgondolkodásában szinte a televízióbeli reklámmal azonos – összegezte tapasztalatait a tanárnő. Szerinte tévedés, ha a médiától elvárjuk, hogy értéket teremtsen. Ugyanis a médiát is fogyasztjuk, az is áru. Ebből következően a média feladata, hogy azt közvetítse, ami van – körülöttünk.

Milyen a mai nő médiabeli képe? – kérdezett vissza a fiatal tanárnő. A lány és asszony: a fogyasztói társadalom nőnemű, 18-40 év közé eső egyede, aki mos, intimbetétet használ, ellátja és gondozza-gyógyítja a családot, főz, pletykál és barátnőzik, salátát eszik, csábít, fiatalodni akar, ezért fogyókúrázik, ha beteg és lestrapált, akkor kijön e helyzetből, mert regenerálódik. De a nőről szól a férfiról kialakított reklámbeli sztereotípia is.

Hiszen a férfi az, aki a volán mögött ül, elcsábítható, bankár, vagy vezető és döntésképes. Ugyanakkor a férfi beteges és elesett, aki prosztata problémákkal küszködik, vagy megfázott, de ott a nő, aki ápolja.

Több reklám

E sztereotípiákat tudomásul kell venni, mert azt tükrözik, milyen vásárlói szokásokat kívánnak kialakítani az árucikkek termelői – magyarázta a tanárnő, aki arra emlékeztetett: az ENSZ 1995-ös női világkonferenciáját követő cselekvési programban olvasta a követelést, mely szerint a nők szerepeljenek több reklámban – szakértői szerepben, illetve a férfiak –

Álom és valóság: Frusztrálja a nőket az a méltatlan kép, amit róluk közvetítenek a médiában Fotó: Tésik Attila
családban.

A televízióbeli reklám azon a nyelven szól, amit mindenki ért. Ezért oly sok a szexualitásra mint ösztöncsatornára utaló kép és asszociáció. Például a Ford álomautón az esőcseppek hímivarsejtekre emlékeztetve sietnek céljukhoz, a jégkrém fogyasztására pedig a női száj mint az erotika szimbólumának hangsúlyozásával ösztönöznek.

Méltatlan kép

Frusztrálja a nőket az a méltatlan kép, amit róluk közvetítenek a médiában – jelentette ki Békési Eszter. A hagyományos képpel – melynek kellékei: fakanál, ruhastoppolás, állandó készenlét a család működtetése érdekében – nem elégedettek a nők. De e másikkal sem, mely tudomásul veszi ugyan, hogy a nő dolgozik és a hétköznapokban jelen van, ám kiszolgáltatott: a szexualitás tárgya, vagyis állandóan fittnek és ápoltnak kell lennie, a legfrissebb kozmetikumokat használva gusztusosnak kell mutatkoznia. Ennek ellentmond ugyanis a mai magyar nők tapasztalata, mely szerint fiatal korban a legnagyobb gond a párkeresés, ha az sikerrel jár, akkor a család összetartása, ha ez megy, akkor egy nőnek ugyanaz a feladata, mint egy házas férfinak: a családi egzisztencia fenntartása. Ez nem fér be a sztereotip képbe, mint ahogy azok a törések – munkahely, a gyerek útra bocsátása – sem, melyek velejárói az asszonyi sorsnak.

Korlátozó előítélet

A sztereotípia és az azzal együtt járó kirekesztő gondolkodásmód annyira közhelyszerű, hogy ritkán érhető tetten. Így a közhelyek – például: a vezetőknek agresszívnak kell lenniük a siker érdekében; a nők természetük szerint nem agresszívek; tehát a nők nem lehetnek sikeres vezetők – látszólag logikus, de végső soron hamis következtetést sugallnak. Ebben a példában a sztereotípia nemcsak a női vezetőkre, hanem a meglévő vezetési stílusokra is korlátozólag hat.  
A sztereotípiák a nők törekvéseit és önértékelését is befolyásolják. Hatásukra a nők elfogultan ítélik meg saját tetteiket és képességeiket, ezáltal pedig korlátozzák lehetőségeiket és potenciáljukat.

Nem áldozat

A mai lányok és asszonyok összetett képe csak nyomokban tűnik föl a népszerű női lapokban. A tanárnő példáként említette, hogy a női kiszolgáltatottság ellen szót emelő szervezetek honlapján ugyanolyan témák, például fogyókúrás receptek olvashatók, mint bármely más, nőknek szóló magazinban. Tehát – vont következtetést a pedagógus – azt a másfajta világszemléletet és stílust, ami a nő sajátja – például a személyesség, az intuíció – nem képesek közvetíteni a női lapok sem. Ennek oka – Békési Eszter szerint –, hogy a médiában dolgozók között 70 százalék a férfi és csak 30 a nő, illetve az, hogy e területen is 80 százalék körüli a férfi főnökök aránya.

A nő azonban nem áldozat – csak ha ezt a szerepet fel akarja vállalni – jelentette ki a pedagógus. A nő szerepe – szerinte –, hogy oldjon hangulatot és feszültséget, hogy feltörje a sztereotípiákat. Ennek hatásos módja a példaképek felmutatása, vagyis olyan személyek középpontba állítása, akiknek személyisége és teljesítménye megkérdőjelezi a közhelyeket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fizetések az Európai Unió tagállamaiban

Tovább olvasom