Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

A fától az erdőig

A mezőgazdasági túltermelés Európa-szerte gond. E téren hazánk, azon belül is a Dél-Alföld különösen kiszolgáltatott, hiszen magas a mezőgazdasági tevékenységet folytatók aránya. A társadalmi-gazdasági feszültségek enyhítésének egyik lehetséges módja lehet a gyenge termőképességű területek mezőgazdasági termelésből való kivonása és erdősítése.
Fotó: Gyenes Kálmán
Azoknak a földtulajdonosoknak, akiknek a mezőgazdasági területei gyengébb termőhelyi adottságúak, javasolja-e valaki, hogy telepítsenek erdőt a földjeikre? Az Állami Erdészeti Szolgálat erre vonatkozó tanácsot nem ad, de a tapasztalatok szerint a földtulajdonosok többsége már találkozott vagy kapcsolatba került valamilyen módon a szolgálattal, így az erdőtelepítés lehetőségével is. Tehát a gyakorló gazdálkodók többsége tudja, hogy mire vonatkozik a szóban forgó támogatási lehetőség. Az erdőtelepítéssel kapcsolatban a legtöbben a környezetükből szereznek információkat. Az erre vonatkozó döntés általában egy „házilagos" gazdaságossági számítás eredményeként születik meg, vagyis kalkulációt végeznek, hogy milyen hasznosítás mellett juthatnak a legtöbb jövedelemhez. Ha például gabonából olyan termésátlagot kapnak, ami kifizetődő, akkor nem fogják a kérdéses területet erdősíteni. Ha az előzetes számítás kérdéses eredményt mutat, akkor már szóba jöhet az erdősítés.

Kik választják az erdőtelepítést? A támogatási rendszer nem zár ki semmilyen minőségű termőföldet, bármilyen aranykorona értékű földet erdősíthet a tulajdonosa. A szakemberek eddigi tapasztalata szerint elsősorban idősebb földtulajdonosok a viszonylag jó minőségű földjüket is beerdősítik, mert már nem tudják vállalni a mezőgazdasági termeléssel járó többletmunkákat. Elvégeztetik a vállalkozóval az erdősítést és a következő másfél-két évtizedben kapják a jövedelempótló támogatást.

Az erdősítéshez pénz nélkül hozzá lehet fogni? Nem, mert ez utófinanszírozott támogatási forma. Azaz erdőtulajdonosnak előbb el kell végeznie, vagy végeztetnie a munkát és majd ezután kapja meg az érte járó pénzt. Az EU egyébként ad lehetőséget a tagállamoknak, hogy előleget is folyósítsanak az erdőtelepítőknek, de csak a költségek 20 százalékáig, és 110 százalékos bankgarancia mellett. Ez oly mértékben megnehezíteti az esetleges igénybevételt, hogy hazánkban eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Mekkora a támogatással elérhető összeg? Ez annak a felmérésnek az alapján alakult ki, amit 2003-ban az Állami Erdészeti Szolgálat végzett. Akkor felmérte a csemeteárakat, a vállalkozói díjakat és mindezt figyelembe véve kalkulálta a költségeket. Ezek a normatív támogatások az ország különböző területeit, a különböző terepviszonyokat és célállomány-típusokat – azaz fafajokat – egyaránt tükrözik. Az unióban szigorú szabályozás vonatkozik arra, hogy a túlkompenzációt el kell kerülni. A kifizetett támogatás tehát nem haladhatja meg a tényleges költségeket.

A gazda

A Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) mezőgazdasági területek erdősítésének támogatási rendszerének gazdája a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), illetve ennek megyei kirendeltségei. Ám e feladatot – mivel az erdészeti szakhatósági feladatokat az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) látja el az egész ország területén – az MVH a szolgálathoz delegálta.

Melyik földtulajdonos adhatja erdősítésre a fejét? Támogatásra az tarthat igényt, aki regisztrált gazdálkodó. A megyei MVH-kirendeltségek a regisztrációs számot a legtöbb esetben rögtön kiadják. A következő lépés: fel kell keresnie a gazdálkodónak az Állami Erdészeti Szolgálatot. Továbbá el kell készítetnie az Erdőtörvényben (az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről), valamint annak végrehajtási rendeletében (a 29/1997. FM-rendeletben) megfogalmazottak szerint az erdőtelepítéshez szükséges a telepítési tervdokumentáció. Ennek összeállítása az első lépés. A szakértő vállalkozóval elkészíti a tervdokumentációt és elvégzi a talajlabor vizsgálatokat.

Miből áll a támogatás? Három fő elemből épül fel: az első kivitel – azaz a tulajdonképpeni erdőtelepítés – támogatása, az ápolás támogatása és a jövedelempótló támogatás. Ezekenkívül van még kiegészítő támogatás, ami az első kivitelhez kapcsolódik. Ez az erdőtelepítés sikerességét biztosító különböző műszaki jellegű létesítményekre vonatkozik, például vadkerítés építésére, vadkár elleni egyedi védelemre, padkázásra, bakhátazásra, erdőszegélyre, tűzpászta kialakítására. Az egyes elemeknek különböző jogosultsági feltételei vannak. Az első kivitelre gyakorlatilag mindenki jogosult, aki a terület jogszerű használója. (A tulajdoni lapot mellékelni kell, és ha nem a tulajdonos készítteti a telepítési tervet, akkor a tulajdonosnak nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul az erdőtelepítéshez.) Ebben az esetben a telepítést végeztető kapja az első kivitel utáni támogatást. Az ápolási és a jövedelempótló támogatást csak a tulajdonos, a haszonélvezeti joggal rendelkező személy, illetve a hosszú távú – húszéves bérleti szerződéssel rendelkező – bérlő kaphatja meg.

Mit mutatnak a számok? Ebben az évben 1722 kérelmet hagytak jóvá, amit több mint 1500 kérelmező nyújtott be. Van olyan ügyfél, aki közel négyszáz hektár erdősítésére kért támogatást, ez várhatóan mintegy 3,2 millió eurót tesz ki. 2006-ban 17 ezer 817 hektár erdősítésére adtak be támogatási kérelmet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

FC Fehérvár

3 (2) FC Sopron 1 (0)

Székesfehérvár, Borsodi Liga-mérkőzés, 1500 néző. V.: … Tovább olvasom