Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 32°C Még több cikk.

A függetlenségre szavaztak a montenegrói polgárok

Milo Djukanovic kormányfő bejelentése szerint a polgárok 55,5 százaléka szavazott a függetlenségre, 45 ezerrel többen, mint a szerbia-montenegrói államközösség fenntartására. Szerbia a Köztársasági Választási Bizottság hivatalos eredményére vár.
Hajnalban kihirdette a montenegrói függetlenségpárti tömb győzelmét a montenegrói kormányfő. Milo Djukanovic bejelentette, hogy Montenegró megújította államiságát, és szuverén ország lett.

A miniszterelnök közölte, hogy a voksok 99 százalékának összeszámlálása alapján a referendumon részt vevő polgárok 55,5 százaléka a függetlenségre szavazott. A függetlenséget támogató voksok száma szerint 45 ezerrel haladja meg a szerbia-montenegrói államközösség fenntartását támogató szavazatok számát.

A kormányfő Montenegró polgárainak gratulált a 88 év után ismét elnyert függetlenséghez, Szerbiának pedig ahhoz, hogy önálló országgá vált, és azt hangoztatta, hogy a függetlenségnek nem lesznek vesztesei Montenegróban.

A függetlenséget pártoló blokk vezetői már vasárnap este győzelmet hirdettek, és már ekkor ezrek vonultak Podgorica, Kotor és Niksic utcáira ünnepelni. Ugyanakkor a Szerbiával való államszövetség fenntartását szorgalmazó blokk vezetője, Predrag Bulatovic azt állította: az ő szavazóik vezetnek a voksok átszámolásánál. Bulatovic szerint egy szervezet közleménye nem destabilizálhatja Montenegrót, érvényes eredménynek csak az tekinthető, amit a Köztársasági Választási Bizottság tesz közzé.

A népszavazás egyébként nagyobb gondok nélkül zajlott, elemzők szerint a referendum egyike volt a leginkább ellenőrzötteknek a világon: 3400 hazai és nemzetközi megfigyelő vizsgálta, hogy minden a szabályoknak megfelelő módon zajlik-e. Jelko Kacin, az Európa Parlament megfigyelői csoportjának vezetője szerint a szsvazás gondok nélkül zajlott, szinte skandináviai unalomban.

VVojislav Kostunica szerb kormányfő kabinetje közölte: csak a montenegrói Köztársasági Választási Bizottság közölhet hivatalos eredményeket a népszavazásról. Az EU megvárja az EBESZ jelentését, s csak azt követően ad hivatalos értékelést. Az azonban már most elmondható, hogy a voksolás rendben zajlott, és ha a végeredmény azt mutatja, hogy Montenegró polgárainak többsége a függetlenség mellett döntött, az EU szorgalmazni fogja a belgrádi és podgoricai hatóságok párbeszédét az államszövetség szétválására vonatkozóan - közölték uniós tisztségviselők

Djukanovicnak, a montenegrói szakadár tábor vezetőjének mindenkinél több érdeme van abban, hogy Montenegró különválik Szerbiától, dacolva Brüsszel és Belgrád akaratával saját kezébe veszi sorsa irányítását. Montenegró újkori történelmének szakadár eszmeáramlata egybeforrott a nevével, ezért minden bizonnyal "államalapítóként" fog bevonulni az Adria parti köztársaság történelmébe.

A 45 éves Djukanovic fiatal kora ellenére "politikai matuzsálemnek" számít: eddig négyszer választották meg kormányfőnek, és egyszer leszolgálta ötéves köztársasági elnöki mandátumát. Több mint másfél évtizede áll az ország élén hol kormányfői, hol elnöki tisztségben, a függetlenségi népszavazás sikere után pedig számítani lehet arra, hogy regnálása egyhamar nem ér véget.

A politikus 1962. február 15-én született Niksicben, 1986-ban szerzett közgazdász diplomát a podgoricai egyetemen. Fiatalkorában tagja volt a montenegrói, majd a jugoszláv szocialista ifjúsági szövetség elnökségének, 24 évesen ő volt a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége központi bizottságának legfiatalabb tagja. A '80-as évek végén tűnt fel a jugoszláv politika porondján, amikor Slobodan Milosevic meghirdetette a "bürokrácia elleni forradalmat". Szószólója lett a "régi gárdával" való leszámolásnak, a kommunista párt montenegrói szervezetében Milosevic embereként tartották számon.

A többpártrendszerre való áttérés utáni első, 1990 végén tartott választáson parlamenti mandátumot szerzett a köztársasági parlamentben, s néhány héttel később, 29. születésnapján, Momir Bulatovic köztársasági elnök jóvoltából elfoglalja a miniszterelnöki széket. Djukanovic Európa legfiatalabb kormányfője lett, és ezután még háromszor választották meg miniszterelnöknek..

A '90-es évek derekán, kormányfőként és a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPF) alelnökeként. Djukanovic bírálni kezdte belgrádi mentorát Milosevic szerb elnököt. Szerbia ura követelte Bulatovictól a kormányfő menesztését, s ekkor kezdődtek Bulatovic és Djukanovic nézeteltérései. Állandósuló vitáik miatt 1998-ban kettészakadt a DPS, a párt többsége Djukanovic mellett állt ki. Bulatovic otthagyta pártját, és még ugyanabban az évben a köztársasági elnöki székből is kiszorította őt a vetélytárs.

Djukanovic a reformok és a demokratikus átalakulás eszméjét, hithű kommunistából pallérozott demokratává változott, miközben Milosevicet bírálatával kivívta a Nyugat rokonszenvét. Milosevic és Djukanovic viszálya közben állandósult államjogi válsággá nőtte ki magát, Djukanovic a montenegrói szakadárok élére állt, mert rájött, hogy "Montenegró csak akkor jó Szerbiának, ha engedelmeskedik neki".

Legkockázatosabb politikai lépése alighanem a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatokat átalakító, 2002. március 14-én tető alá hozott belgrádi megállapodás aláírása volt, amivel lemondott négy évre a köztársaság függetlenségéről. Akkor sokan úgy vélekedtek, hogy ezzel befellegzett pályafutásának, de éppen az ellenkezője történt: pártja fölényes győzelmet aratott a fél évvel később megtartott parlamenti választáson.

Djukanovic Belgrád-párti ellenzéke azóta sem tudott felocsúdni a vereségből, kis pártjaik csak a népszavazási kampányra tudtak laza egységbe tömörülni, a népszavazási kudarc pedig várhatóan kegyelemdöfés lesz számukra, miközben Djukanovic hatalma nagyobb lesz, mint valaha, pedig már eddig is az volt ellene a legfőbb ellenzéki vád, hogy minden és mindenkit ellenőrzés alatt tart Montenegróban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sportfogadási őrület a világbajnokság alatt

3,3 milliárd forinttal is több pénz foroghat a sportfogadási piacon a németországi… Tovább olvasom