Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

A gazdák új koncepciót sürgetnek

Több száz traktor, erőgép és becslések szerint legalább ezer ember vett részt a hétfői gazdatüntetésen. A konvoj Győrszentiván-Kertvárosból indult és a 85-ös úton haladva ért Kópházára, ahol nagygyűlést tartottak.
A gazdák tiltakozó menete három megyéből kora délután találkozott Kópházán.
A várakozással ellentétben nem bénult meg, de lényegesen lelassult hétfő délelőtt a 85-ös főút forgalma a gazdatüntetés miatt. Több száz traktor, erőgép és teherautó Győr kertvárosából indult és a 85-ös úton ért 13 óra körül Kópházára, ahol a megyei gazdákat már várták a Vas megyéből érkezett tüntetők. A nagygyűlés szónokai Jakab István, a gazdakörök országos elnöke, és Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke voltak. A nagygyűlésre a szakadatlanul zuhogó hó miatt nem a határhoz vezető út melletti szabad területen került sor, hanem a falu művelődési házában.

A termelőnek többe kerül

Pozsgai István szárföldi gazdálkodó az ólakban ezer disznót hizlal és csirkéket is tenyészt.
– Azt szeretnénk elérni, hogy a disznó kilónkénti felvásárlási ára minimum 20 forinttal haladja meg az önköltséget. Jelenleg 230 forintot kapunk, de nekünk 270–280 forintba kerül. Legalább 300 forintot szeretnénk elérni. A kormány összeugrasztana bennünket a felvásárlókkal, ahelyett, hogy védené a magyar gazdák érdekeit.

Tartozás decemberről

A bogyoszlói Mészáros László ötven fejőstehenet tart és 160 hektáron gazdálkodik.
– A helyzetünk kilátástalan. A tejtermelés a padlón van a felvásárlási ár miatt. Most nettó 64 forintot kapunk literenként, de ebből vonja le például a beszállítási költséget. Arról nem beszélve, hogy még a decemberi tejpénzt sem fizették ki. Legkevesebb 72 forint fedezné a költségeinket. Sajnos számolnunk kell azzal, hogy hiába emelkedik esetleg a felvásárlási ár, akkor sem járunk jobban, mert az olcsóbb külföldi tejet veszik meg a feldolgozók, amelyek többsége szintén külföldi kézben van. A kormány már régen léphetett volna. Ez nem politika, a parasztnak mindegy, hogy ki vezeti az országot, de tény, a családi gazdaságok egy kicsit erőre kaptak az előző kormány alatt.
– Azt szeretnénk elérni, hogy mi is megbecsült magyar állampolgárok legyünk – fejtegette a tömegben a tüntetés megyei főszervezője, Oláh Ferenc. – Ma már a közvélemény pontosan tudja, hogy mi fáj a gazdáknak, az alapoktól az értékesítésig. A kulcs a kormány kezében van, remélem, sikerül megegyeznünk. A magyar mezőgazdaság egyik lehetséges útja – de ehhez is kormányzati beavatkozás kell – az őshonos állatfajták tartása és a biotermesztés. Európa paradicsoma lehetnénk.

Segítették egymást
A Soproni Rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint a tüntetés nem okozott jelentős forgalmi fennakadást. Jelentősebb torlódás csak a 85-ös és a 84-es főút kereszteződésében volt, de ezt is kezelni tudták. Az autósok általában türelemmel vették tudomásul a gazdák felvonulását. Forgalmi elterelésre nem került sor. A rendőrség hozzáállását dicsérték a nagygyűlésen is.
A szabad ég alatt
Oláh Ferenc elmondta, a gazdák többsége a szabad ég alatt tölti az éjszakát és ma reggel hét órakor indulnak vissza. Ha a kormány nem találja meg a megoldást, akkor nagyon sokan fedél nélkül maradnak ebben az országban.
Dr. Gráf Győző Győrszentivánról csatlakozott a tüntetőkhöz. Kétszázhatvan hektáron gazdálkodik fiával.
– Szégyenteljes dolog, hogy idáig jutottunk. Az nem lehet, hogy ilyen gyöngén dobjanak bennünket az EU lábai elé. Az aszály és a forgótőke hiánya padlóra küldte a növénytermesztőket. A kormány rajtunk úgy tudna segíteni, ha az uniós támogatásnak legalább a felét április-májusban kifizetné, úgy hektáronként 15 ezer forintot. Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, legalább évi 80 ezer forint hektáronkénti támogatás kellene.
A Gráf-féle családi gazdaság 23 milliós hitelállományt halmozott fel. Az éves törlesztésük 3,5 millió forint. Egyelőre még tudják fizetni a részleteket, de félnek, hogy mindenük elveszik, ha továbbra is veszteségesen termelnek. Ezért lenne szükségük az évi 6–8 millió forint forgótőkére.

Nagy Tamás: Nincs kidolgozott agrárkoncepció

– A mezőgazdaság problémája nagyon összetett. El kell döntenünk, hogy a múlton merengünk vagy a jövőn – nyilatkozta a Kisalföldnek Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke. – Ha a jövőt nézzük, akkor rá kell döbbennünk, hogy van egy agrárnépesség és van egy ország, amelynek nincs kidolgozott agrárkoncepciója az átalakuló Európára. Az a kérdés, hogy elfogadja-e ez a társadalom, a politikai elit, a gazdaság alakítói, hogy a vidéki életforma fontos, a XXI. század fiataljának falun, tanyán ugyanúgy kultúrára, jövedelemre van szüksége, mint a városokban élőknek. Most azonban az aktuális ágazati kérdések a lényegesek, amelyekre választ kell adni.

Választ kell adni az áfaügyekre, mindenre, ami az életképességünket segíti. Újra kell beszélni a termékpályán kialakult helyzetet, az lehetetlen, hogy egy parasztember ne tudjon befolyással lenni a feldolgozóra vagy a kereskedőre, meg kell nézni a jövedelemosztozkodásokat, át kell tekinteni a törvényeket. Egy biztos, hogy nem lehet azt mondani az embereknek, hagyjanak mindent és keressenek más megélhetést.

 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mulatság Soboron

A tavalyi eredményen és sikeren felbuzdulva, idén ismét megrendezik a polgármesterek megyei bálját… Tovább olvasom