Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

A globálisan versenyképes ágazatok hozhatnak fejlődést

Üzleti szempontú fejlesztésekre kell elkölteni az uniós támogatásokat – hangsúlyozta Lengyel Imre közgazdász professzor. Magyarország 24 milliárd eurós pénzügyi keretre számít. Szeged és a régió fejlesztési lehetőségeiről rendezett fórumot csütörtökön lapunk és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter részvételével.
Baráth Etele a fórumon. Fotók: Frank Yvette
Várhatóan 24 milliárd euró, vagyis hatezermilliárd forint uniós támogatás áll majd rendelkezésre a 2007 és 2013 közötti időszakban a tervek szerint, amely a 30 százaléknyi hazai állami hozzájárulással és az ehhez társuló magántőkével 10-15 ezer milliárdnyi fejlesztési forrást jelent hét év alatt – mondta Baráth Etele. Az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a Délmagyarország és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által rendezett fórumon vett részt.

Vasútfejlesztés és hajózható Tisza

A fejlesztési források több mint felét az infrastruktúra kiépítésére használják most is, ezt az arányt pedig tartani szeretnék. A miniszter említette, hogy a Budapest központú hálózatok mellett a horizontális közlekedési útvonalakat is korszerűsíteni kell. A kormány döntése értelmében a fejlesztési forrásokat öt fejlesztési pólusba koncentrálják, ezek egyike Szeged. Itt a legfontosabb fejlesztés a tudásközpont és a gazdaság közötti kapcsolat kiépítése. Baráth Etele külön hangsúlyozta: nem városfejlesztésre, településszépítésre, hanem versenyképes gazdasági ágazatokra szánják az uniós pénzt.

Botka László, Szeged polgármestere a város, Frank József, a megyei közgyűlés elnöke pedig Csongrád megye fejlesztési elképzeléseit vázolta. Botka Szeged elérhetőségét javítaná tovább az M43-as út, a Szeged–Szabadka–Baja vasút, a Budapest–Belgrád nagysebességű vasút, a déli Tisza-híd, a medencés kikötő, a repülőtér, az M9-es, a 47-es út, a Szeged–Hódmezővásárhely elővárosi vasút, a nyugati elkerülő út utolsó szakasza megépítésével, korszerűsítésével. A polgármester egyetemi tudásparkot, ipari parkot, új klinikai tömböt, városrehabilitációs programokat említett még. Frank a Tisza hajózhatóságát teremtené meg, és a Duna–Tisza csatorna építését, a Tisza turisztikai célú hasznosítását szorgalmazta.

Lengyel Imre
Az uniós pénz befektetés a jövőbe


Ezután kapott szót Lengyel Imre professzor, aki figyelmeztette a politikusokat: több olyan fejlesztési elképzelés is megfogalmazódott, a lobbik előre vitték, amelyek megtérülését nem látni. Az uniós támogatás nem jövedelem-újraelosztás, hanem befektetés a jövőbe. Nem régi vágyainkat kell megvalósítani – jelentette ki.

Lengyel Imre hangsúlyozta, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség a kormányzatnál. Az önkormányzatok fejlesztései ugyanis nem hoznak létre új munkahelyeket, ahogyan ez Csongrád megyében sem következett be. Csongrád megye jelenleg rossz helyzetben van, a gazdasági fejlettsége Európa 254 régiója közül az utolsó 12 közé tehető, a foglalkoztatottság csökken. Ezért váltásra van szükség a források hatékony felhasználása érdekében – magyarázta a professzor.

– Döntően üzleti szempontú, tartós munkahelyeket létrehozó fejlesztéseket kell az unió támogatásával megvalósítani – hangsúlyozta Lengyel. A közgazdász egyetemi tanár elmondta: a Szegedi Tudományegyetemen és a szegedi kutatóhelyeken koncentrálódó tudást szeretnék biopolisszá, azaz olyan tudásközponttá formálni, ahol a kutatás eredményei a gazdaság fejlesztését szolgálják. Szorgalmazta a valódi, nem csak politikai jelszavakban megfogalmazott decentralizációt, üdvözölte a pólusszemlélet megjelenését.

High-tech cégek az egyetemen

Szeged foglalkoztatottjainak 25 százaléka diplomás, a kutatásfejlesztés a helyi GDP 3,5 százalékát teszi ki – így a tudásalapú gazdaság kiépítésére Szegeden lehetőség van, de csak Szegeden – mondta. Ahol nincsenek diplomások, ott a rurális gazdaság fejlesztésére van szükség, a szerkezetváltást kell ösztönözni – utalt a megye többi kistérségére.

A Biopolisz megvalósulása révén a szegedi kistérségben a nemzetközi porondon versenyző cégeknél dolgozna a munkaerő nyolc-tíz százaléka. Az egyetem és a köréje szerveződő nemzetközileg versenyképes cégek 800-1000 kutatója jelentené a biopolisz „magját". Ennek két-háromszorosa keletkezne a közvetlenül e köré szerveződő szolgáltatóknál. Később a Szegedre telepedő multinacionális cégek további munkahelyeket teremthetnének.

Az egyetemen körülbelül 40 high-tech cég működik „illegalitásban" – fogalmazott Lengyel Imre –, ezek néhány éven belül látványos fejlődésnek indulhatnak. Az egyetem elsőként létrejött tudásközpontjához körülbelül 315 kutató, dolgozó, hallgató kapcsolódik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az aranyhal új verziója

Tovább olvasom