Délmagyar logó

2016. 09. 30. péntek - Jeromos 12°C | 24°C

A gyöngyöspatai konfliktusról kezdődött parlamenti vita

Az Országgyűlés hétfőn este kezdte tárgyalni a gyöngyöspatai konfliktust vizsgáló eseti bizottság jelentését. Az általános vitában felszólaló kormánypárti képviselők a testület megállapításait idézve, úgy foglaltak állást, hogy a 2011 tavaszán a Jobbik és a párthoz köthető szervezetek politikai haszonszerzésből "tudatosan állítottak elő közbiztonságilag instabil helyzetet" a Borsod megyei településen, az LMP és a hozzá köthető jogvédő szervezetek pedig "politikai hisztériakeltésre" használták fel ezt az állapotot. Az ellenzéki felszólalók ezzel szemben koncepciós eljárással vádolták a bizottságot, mondván jelentése a Fidesznek és kormánynak ad igaza, tartalma pedig megegyezik a már a testület felállításakor megfogalmazottakkal.
Kocsis Máté (Fidesz), az úgynevezett egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság elnöke a jelentést ismertető expozéjában hangsúlyozta: a rendőrség szakszerűen és törvényesen lépett fel tavaly Gyöngyöspatán, és szerinte ennek köszönhető, hogy nem történt súlyosabb bűncselekmény a településen. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, az általa vezetett testület arra törekedett, hogy valamennyi ügyben érintettet meghallgasson, így meghívták Richard Field amerikai vállalkozót is, aki azonban nem jelent meg a bizottság előtt. A jelentés összegzésében külön kitér a vállalkozóra, megállapítva, hogy humanitáriusnak mondott tevékenysége "csak megtévesztés volt", Richard Field valójában "Magyarország és a kormány hazai és nemzetközi közvélemény előtti lejáratását" célozta.

A kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár kért szót, aki egyetértett a jelentésben megfogalmazottakkal. Mint mondta, az alaptörvény értelmében mindenkinek joga van a személyi szabadsághoz és biztonsághoz, törvénysértést pedig büntetlenül senki sem követhet el, ami vonatkozik az "egyenruhában masírozókra", vagy a felfegyverkezve, önbíráskodást megvalósítókra is. Kontrát Károly kiemelte továbbá, hogy egy jogállamban nem engedhető át az állam erőszakmonopóliuma, vagyis kizárólag a rendőrség védheti a közrendet és a közbiztonságot.

Csöbör Katalin, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy 2011 tavaszáig a gyöngyöspatai bűncselekmények száma és súlya nem haladta meg a megyei és országos átlagot. Szerinte ez csak azután következett be, hogy a Jobbik szembe helyezte magát a jogállamisággal és a demokratikus értékekkel, és etnikai feszültségkeltésbe, valamint a szegénységben élő roma nemzetiségű csoportok megfélemlítésébe kezdett. A kormánypárti politikus ugyanakkor megjegyezte, szégyenkezni valója az LMP-nek is van, hiszen jogvédő szervetekkel összhangban nem a megoldásában, hanem a problémakeltésben voltak érdekeltek.

Harangozó Tamás, az MSZP álláspontját ismertetve azt mondta, a bizottság "előre legyártotta az ítéletet", hiszen szerinte az abban foglalt politikai ítéletek már a testület megalakítására vonatkozó határozati javaslatban is szerepeltek. Az ellenzéki képviselő kifogásolta továbbá, hogy ahogy a jelentésben, úgy a bizottság ülésén sem volt helye a kormány kritikájának. Harangozó Tamás szerint így maradhatott ki a dokumentumból a szocialisták azon véleménye, amely szerint az egész gyöngyöspatai feszültség megelőzhető lett volna, amennyiben a kabinet hatalomra kerülése utáni évben javaslatokat tesz a szükséges törvénymódosításokra.

A szocialista politikus ezt követően zárt ülés elrendelését kérte a levezető elnöktől, mondván szeretnék elérni, hogy ne csak az eseti bizottság tagjai, hanem valamennyi országgyűlési képviselő megismerhesse a jelentés összeállításakor felhasznált, ám abból titkosításuk miatt kimaradt információkat. A zárt ülés elrendelését a Jobbik és az LMP is támogatta, az erről szóló szavazás azonban eredménytelen lett, mivel a Ház este nyolc órakor határozatképtelen volt. A napirend megváltoztatásához az összes képviselő kétharmadának támogatása kellett volna, ám az esti órában mindössze 26 ellenzéki képviselő nyomta meg az igen gombot, míg hárman szavaztak a vita zárttá nyilvánítása ellen.

A Jobbik ezután felszólaló elnöke, Vona Gábor ugyancsak azon véleményének adott hangot, hogy a kormánypártok koncepciós eljárással készítették a bizottság jelentését. Beszédében sértőnek nevezte a jelentésben olvasható egyenruhás bűnözés kifejezés használatát, mondván a Gyöngyöspatára egyenruhában érkezők minden esetben a törvényeket betartva cselekedtek. A Jobbik elnöke védelmébe vette ugyanakkor az általuk előszeretettel használt "cigánybűnözés" kifejezést, és kifogásolta, hogy az nem szerepel a jelentésben, noha úgy gondolja, ez a kérdés "alfája és omegája". Kiemelte: ezen kifejezés alatt olyan "kriminológiai fogalmat" ért, amely jellemzően a cigány kisebbség által elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, mint például a fa- és színesfémtolvajlás, vagy a késelés, illetve a családok közötti erőszak. Vona Gábor szerint zen véleményük nem előítéleten, hanem tapasztalaton alapszik, a Jobbik pedig nem különbözteti meg a "magyar és cigány embereket", hiszen - folytatta pártja ahogy eddig, úgy a jövőben is "baráti jobbot" nyújt a "tisztességes cigány emberek felé".

Mile Lajos, az LMP vezérszónoka visszautasította, hogy pártja hisztériakeltésen, politikai haszonszerzésen, vagy az ország lejáratásán dolgozott volna Gyöngyöspatán. Mint mondta, elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a jelentésben az LMP-hez közeli szervezetekről írnak, szerinte ugyanis ez a tisztázatlan kifejezés csak a dolgok összemosására lehet alkalmas. Mile Lajos ugyancsak nehezményezte, hogy a bizottsági vizsgálat nem terjedt ki a kormány felelősségére, illetve kifogásolta azt is, hogy a jelentés nagy része titkosított, így a képviselők arról úgy vitatkoznak, hogy annak tartalmát nem is ismerhetik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán Viktor: kivonul a Mol a Nabucco-projektből

Orbán Viktor szerint a Nabucco bajban van, de továbbra is fontos, hogy az ország megszüntesse egyoldalú függőségét az energiaellátás biztosításában.
Tovább olvasom