Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

A győri térség elhúz, a kapuvári leszakad

A Kisalföld idén is elkészítette a 182 megyei település rangsorát az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó (szja) alapján.

A dobogón nincs változás: ebből a szempontból továbbra is Győrújbarát, Győr és Győrújfalu a legtehetősebb helység. Az első tízbe mindössze egy olyan település fért be – Sopron –, amely nem a győri kistérségben található. A megyében élők összesen 56 milliárd forint szja-t fizettek a 2005-ös adóév után, 2,3 milliárddal többet, mint egy esztendővel korábban. Csak a kapuvári kistérségben csökkent az egy lakosra eső összeg.

Győr és nyolc megyeszékhelyhez közeli község áll a Kisalföld által az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alapján elkészített legfrissebb megyei rangsor első kilenc helyén. Az élen ismét Győrújbarát van, amely még növelte is előnyét. Hancz Gábor összeállítása.

A Győr-Moson-Sopron megyében élők 56 milliárd 243 millió 433 ezer 400 forint személyi jövedelemadót (szja-t) fizettek be a 2005-ös adóév után – mindez abból a rangsorból derül ki, amelyet a Magyar Közlönyben közölt adatok alapján készítettünk. Kiindulási pontunk az volt, ami a korábbi években is: az egy főre jutó szja jelzi a településen élők anyagi erejét. A hatalmas összeg 4,4 százalékkal, 2 milliárd 362 millió 561 ezer 370 forinttal haladja meg a 2004-es adatot.

A számokból az is kitűnik, hogy Győr-Moson-Sopron megye mind a csaknem 441 ezer lakosára átlagosan 127.644 befizetett szja jutott. Ez a szám 2004-ben 122.607, 2003-ban 119.468, 2002-ben 119.643 forint volt.

Csorna és Tét is átlag felett

Az egyes kistérségek közötti erőviszonyok alapvetően nem változtak meg, de azért bizonyos folyamatok jól kivehetők. Ezek közé tartozik, hogy Győr és környéke lassan, de fokozatosan elhúz a többiektől. Az itt élők 29 milliárd 870 millió forint szja-val járultak hozzá az állam költségvetéséhez, ami 53,1 százalékos részaránynak felel meg. Ennek a térségnek a részesedése a megyei tortából két év alatt majd 1 százalékkal emelkedett. Az ellenpont a kapuvári vidék, ahol egyedüliként csökkent 2004-hez képest – 2,1 százalékkal – az egy főre eső összeg, ami messze a legutolsó helyhez volt csak elegendő. A legnagyobb növekedést a csornai és a téti kistérség produkálta – 6,3, illetve 5,6 százalékosat –, de a megyei átlag felett fejlődött ebből a szempontból a győri „minirégió" is (5,3 százalékkal).

Városiak: 100-ból 69 forint

Ha két másik nagy csoportot, a városokat és a falvakat vesszük górcső alá, kevés változást látunk. A kilenc magasabb közigazgatási rangú településen élő 252 ezer polgár 38 milliárd 729 millió forint szja-t fizetett a 2005-ös adóév után. Ez azt jelenti, hogy minden 100 adóforintból 69 származott tőlük – az arány hajszálra megegyezik az egy évvel korábbival.

Ez persze közel sem jelenti azt, hogy minden város egyformán teljesített. Győr a 2004-es számok alapján szorult a második helyre, ahonnan nem tudott előbbre lépni. Sőt, Győrújbarát néhány tized százalékkal növelte is előnyét a megyeszékhellyel szemben. Sopron maradt a tizedik – csak Győr és több Győr környéki falu hagyta le. Az első húszba befért Mosonmagyaróvár, Csorna és Fertőd is. Pannonhalma, Tét és Jánossomorja a szokott módon a középmezőny elejét, közepét erősíti. Kapuvár most már csak 70., miközben a 2004-es adatok alapján a 46., egy évvel azelőtt a 42. volt – nehéz más magyarázatot adni az egyébként az egész kistérséget jellemző lecsúszásra, mint a rábaközi város gazdaságának néhány esztendővel ezelőtti megroggyanását.

Győrújbarát 15, Csér 1

A falvak között még nagyobbak a különbségek, és még nőttek is egy év alatt. Az első Győrújbaráton 15-ször több az egy lakosra jutó szja, mint az utolsó Cséren – tavaly még csak 13-szoros differenciáról számolhattunk be. Az első tízbe Győrön és Sopronon kívül kizárólag a megyeszékhelyhez közeli falvak kerültek be,  ahová egyébként az utóbbi egy-két évtizedben zömmel éppen a tehetősebb győriek költöztek ki. A lista végén állókra az elöregedés a jellemző.

A lista készítésének a módszere

A Magyar Közlönyben nemrégiben jelentek meg az önkormányzatok idei finanszírozási adatai. A többtucatnyi rubrika egyike a 2005-ös szja helyben maradó összege helységenkénti bontásban. Miután ennek mértéke 8 százalék, így a 100 százalékot kiszámolva kiderül, a helyiek mennyi szja-t fizettek a 2005-ös adóévben. Ezt a 2006. január 1-jei lakosságszámmal elosztva – ezt a Magyar Közlöny szintén tartalmazza – megkapjuk az egy lakosra jutó szja településenkénti összegét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kedvező szerződést kötöttek

Mától – néhány nap után – ismét a médiaközpontból sugározzák a regionális körzeti stúdió… Tovább olvasom