Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

A hírben is lehet művészi érték

A legjobb vidéki fotóriporternek járó díjat nyerte el hét képével a 2003-as sajtófotó-pályázaton Szabó Béla öttevényi fotográfus, aki korábban a Kisalföldnél is dolgozott.
Mínusz húszban: Szabó Béla szerint a fotóriporternek jó reagálókészségre és állóképességre van szüksége.
Megyénk talán legsokoldalúbb fotóművésze érdemelte ki a 2003-as Sajtófotó-pályázaton a legjobb teljesítményt nyújtó, megyében dolgozó fotóriporternek járó különdíjat. Szabó Béla Öttevényen lakik és alkalmilag több regionális, országos médiumnak dolgozik.

A hazai sajtófotó-pályázatot több mint két évtizede hirdeti meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága. A legutóbbi versenyre 250 alkotó, 5400 pályamunkát küldött be. A bírálók döntésük meghozatalakor a készítő kilétéről nem szerezhettek tudomást.
A sajtófotózáson kívül azonban a szakma több ágával is foglalkozik. Jelenleg főként reklámfotókat készít, idegenforgalmi céllal vagy esküvőkön fotóz. Mindemellett tanít, légi fotókat, naptárakat készít, több könyvben szerepeltek képei, alkotóközösségekben tevékenykedik. A pályázatra nyolc képet küldött be, abból hetet fogadott el a zsűri.

Az egyik, a földönkívüli hangulatot árasztó havas kép egy szlovákiai hegycsúcson készült, a másik a péri reptér éjszakára kivilágított kifutópályáján, ahogy épp landol egy gép és mellette a naplemente látszik. A többi az Erdélyben, Alsó-Sófalván sóbányászatból élő, primitív eszközöket használó, modern rabszolgasorsot vállaló magyar családok nehéz helyzetét mutatja be.

– Egy fotóriporter szerintem harminc-negyven éves korára „érik be" igazán. Úgy érzem, én már eljutottam erre a pontra, tudom, mit akarok: tisztességgel dolgozni. A megélhetés persze fontos, de nem mindenáron akarok érvényesülni – nyilatkozta a művész, aki szakmai pályafutása szempontjából fontos elismerésnek tartja a díjat. Főleg azért, mert megyénkben dolgozó fotóriporter ritkán nyert eddig sajtófotódíjat.
Szabó Béla tizenhét éve dolgozik a pályán, a fotózást hobbiként kezdte. Amatőrként fényképező édesanyja példáját követte, iskolai tanulmányai során pedig olyan tanárokhoz került, akik további ösztönzést jelentettek számára. A középiskolában a természetfotóiról ismert dr. Alexay Zoltán és a filmezéssel is foglalkozó Lőrincz László, a főiskolán Góczán László, aki technikai lehetőséget biztosított számára.

– A sajtófotón a művészi értéknek is meg kell jelennie, de a legfontosabb a hírérték. A fotóriporternek sokszor a másodperc töredéke alatt kell döntenie, mert az eseményeket nem lehet megismételni. Az adott pillanatban kell a maximumot nyújtani, tehát jó reagálókészség és jó állóképesség kell ehhez a szakmához – mondta el a fotográfus, aki tanúja volt ’89-ben Csehszlovákiában a bársonyos forradalomnak, mikor nem lehetett tudni, belelőnek-e a tömegbe és egyszer másfél órát állt mínusz 15–20 fokban egy képért.

Szabó Béla a győri tanítóképzőn szerzett pedagógusi diplomát. 1986-ban pályázat útján került a Kisalföldhöz fotóriporternek, 1990-ben letette a fényképészszakvizsgát. Később alapítója a Nyugati Hírlapnak és az Új Híreknek, a Győri Városi Újságnak és a Győri Múzsának. 1993 óta szabadúszó, jelenleg a Győri Fotóklub Egyesület ügyvezető elnöke. Több mint ötven egyéni és mintegy száz csoportos kiállításon szerepeltek képei.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingyenes jogtanácsadás

Győr. A nyugdíjasok érdekvédelmi szervezete holnap délután három órától négyig ingyenes… Tovább olvasom