Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

A hitelfelvétel ideje befolyásolja a devizahitelesek pozícióját

A bankszövetség szerint a devizahitelek jelentette kockázat kikerülésével minden szereplő jól jár.
Az elszámolás hatásait figyelembe véve azok, akik 2008-ban vettek fel devizahitelt, ugyanolyan helyzetben lesznek, mintha forintban adósodtak volna el, a 2005-2007 között hitelt felvevők pedig a forinthitelesekhez képest átlagosan egy jó használt autó árával lesznek előnyösebb helyzetben - mondta Becsei András alelnök, a bankszövetség keddi háttérbeszélgetésén.

A Magyar Bankszövetség szerint a devizahitelek jelentette kockázat kikerülésével minden szereplő jól jár.

Becsei András szerint, ha a jogalkotó kedvezményt nyújtana a forintosításhoz, minden devizahiteles jobban járna a forinthitelesekhez képest.

Kovács Levente főtitkár elmondta: a háttértárgyalásokon az körvonalazódik, hogy az árfolyamgátba belépett adósok jobban járnak, mint akik távol maradtak, a kamatrészre eső árfolyam különbözetet ugyanis az állam és a bankrendszer közösen viseli, az nem kerül a gyűjtőszámlára, és ez a belépés óta halmozódott előny megmarad.

Kifejtette, bankonként és ügyfelenként jelentős különbségek lehetnek az átlaghoz képest, azok, akiknek a bankja a válság alatt kénytelen volt nagyobb mértékben kamatot emelni vagy szélesebb árfolyamrést alkalmazott - vagyis akik eddig relatíve többet fizettek -, az átlagosnál több pénzt fognak visszakapni az elszámolás során. Akiknek a bankja pedig kisebb mértékben emelt kamatot és mérsékelt árfolyamrést alkalmazott, kevesebbet - mondta Kovács Levente.

Becsei András elmondta: a Kúria júniusi jogegységi határozatához kapcsolódó átszámítási és elszámolási törvény és a parlamentnek a héten benyújtandó, a forintosításról szóló törvény hatására a bankszektor az Magyar Nemzeti Bank becslése szerint 942 milliárd forint veszteséget könyvel el, ami a szektor saját tőkéjének egyharmada. Az alelnök hangsúlyozta: amikor a jogalkotónak bármilyen mérlegelési lehetősége volt a jogegységi határozathoz képest, mindig az ügyfelek érdekeit képviselte, egyes döntéseket - például az elévülési idő átértelmezését - a bankszövetség vitatta is.

Az alelnök kiemelte, az, hogy a forintosítással leveszik a devizakockázatot az ügyfelek válláról, mindhárom szereplőnek - az ügyfeleknek, az államnak és a bankoknak - is érdeke.

Hozzátette, a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása - a fair bank törvény - határozza majd meg, hogy milyen kamatfeltételekkel lehet ezután hitelt nyújtani. A később forintosított hitelek feltételeit is ez határozza meg.

Kifejtette, a forintosítással kapcsolatban az elmúlt hetekben folytatott egyeztetések a Magyar Nemzeti Bankkal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) elsősorban arra irányultak, hogy a forint stabilitását megőrizzék. Azáltal, hogy a bankszektor közel 8 milliárd eurót meg tudott vásárolni a jegybanktól, és ez a kereslet nem a nyílt piacon jelent meg, fontos volt a forint stabilitása szempontjából.

Ezt követően a bankok szerepe az, hogy a jogszabályokban foglaltakat végrehajtsák, hogy az ügyfeleknek milyen teendői lesznek, az elkövetkezendő időszakban derül majd ki a forintosításra vonatkozó és a fair bank törvényből, illetve az MNB elszámolásra vonatkozó további rendeleteiből.

Nátrán Roland, a bankszövetség elnökségi tagja rámutatott: a nagy devizahitel-állomány szűkítette az árfolyampolitika, a kamatpolitika és a gazdaságpolitika mozgásterét, visszafogta a lakossági fogyasztást, a bankszektornak tartalékolnia kellett, hogy fedezze a kockázatokat. A devizahitelek forintosításának előnyei között említette a gazdaság növekedési potenciáljának bővülését, valamint azt, hogy a bankrendszer hitelezési aktivitása növekedhet és a hitelezés a lakossági szegmensben is megindulhat.

A legnagyobb nyertesei az intézkedéscsomagnak a háztartások, hiszen a bankszektorban jelentkező közel 1000 milliárd forint hátrány náluk jelenik meg előnyként - tette hozzá.

A folyamat lezárását Nátrán Roland szerint a devizatartalékok megfelelő szintje, a bankrendszer stabilitása és a lakosság jövedelmi helyzetének az elszámolás révén bekövetkező javulása tette lehetővé.

Becsei András ezt azzal egészítette ki, hogy az alacsony kamatszint is szükséges volt ahhoz, hogy a forintosítás meg tudjon valósulni.

Hozzátette: a forintosítási törvényből derül majd ki, hogy a forinthitelek kamatai milyenek lesznek, a jelenlegi piaci forintkamatokkal megvalósítható, hogy a svájci frank lakáshitelek esetében szinte az eredeti szinten legyenek.

Kovács Levente hozzáfűzte, egységes kamatról nem lehet beszélni, az lenne a logikus, ha az új kamat valamilyen összefüggésben lenne a folyósításkorival.

Közölte azt is, hogy a forintosítás utáni új hiteleket kiveszik a hitelfedezeti mutatóra vonatkozó korlátozások alól.

A bankszövetség a szociálisan leginkább rászorulók esetében a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának meghosszabbítását és kvótájának felemelését javasolta.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felgyújtotta a házukat - fotó, videó

Egy mátraverebélyi férfi azzal fenyegette meg családtagjait, hogy megöli őket, majd meggyújtotta… Tovább olvasom