Délmagyar logó

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 13°C | 24°C Még több cikk.

A játékokat 2008-ig kell szabványosítani

Egy „alapjátszótér” kialakítása körülbelül kétmillió forintba kerül. A községi önkormányzatok nehezen tudják ezt a pénzt előteremteni, a játszóterek állapotát azonban minősíttetni kell.
Az önkormányzatoknak 2001 óta van lehetőségük játszótér építéséhez, fejlesztéséhez pályázati támogatást szerezni. A szakemberek szerint a kisebb települések nem tudtak élni ezzel, mivel a szükséges önerő általában hiányzott. A meglévő játszótereket viszont minősíttetni kell, és az előforduló hibákat ki kell javítani. A Kisalföld Németh László játszótér-felülvizsgáló szakértőt kérdezte: milyen állapotban vannak a gyerekek játékai?
A szakember elöljáróban elmondta: egy minimális felszerelést tartalmazó játszótér, amiben öt eszköz (hinta, csúszdás mászóka, homokozó, libikóka, rugós játék) található, körülbelül kétmillió forintba kerül.
– Általános tapasztalat, hogy a falusi játszóterek nagy része intézményen belül, óvodában, iskolában van – mondta érdeklődésünkre Németh László. – Közterületi játszótér nem sok van, főként a kisebb településeken nem jellemző. Országos tapasztalat, hogy a játékok többsége nem felel meg a szabványoknak. Régi fém-, illetve néhány éves fajátékok állnak rendelkezésre. A játszóterekre vonatkozó előírásokat egy 2003-as gazdasági minisztériumi rendelet rögzíti, ami 2004-től tette kötelezővé a játszóterek szabványossági felülvizsgálatát. Ezt 2005. június 30-ig kellett volna minden közösségi játszótéren elvégeztetni, azaz mindegyiken, ami nem magánháznál van. Idetartoznak az intézményi, közterületi játszóterek, de a strandok, szállodák parkjai is. A minősítéskor megjelölt hibákat 2008 végéig kell kijavítani, vagy lebontani a nem megfelelő eszközöket. Ma már minden forgalmazott játéknak rendelkeznie kell tanúsítvánnyal; e nélkül az értékesítés nem szabályos.
Németh László a legfontosabb szabályok között kiemelte: az eszközökön nem lehetnek rejtett veszélyforrások, olyan helyek, ahova a gyerek feje, lába, ruhája, keze beszorulhatna. Ezeket mérőeszközökkel ellenőrzik. Miután a minősítő intézmények elvégezték a felülvizsgálatot, felújítási tervet készítenek a játszótér tulajdonosának, ami már tartalmazza a felmerült problémák megszüntetésének módját is. Németh László szerint tavaly őszig országos szinten a települések 60–65 százaléka készíttette el a szükséges ellenőrzéseket.
– Idén már változott a helyzet, mivel a játszótér-felújításokra kiírt pályázatokat csak úgy fogadják el, ha a pályázók mellékelik a felülvizsgálati jegyzőkönyveket – jegyezte meg Németh László.
A Rábaközben jó néhány község igyekezett a településen élő gyerekek kedvében járni új játszótér építésével. A forrásokat az önkormányzatok lehetőségeik szerint biztosították. Szilban például tavaly tavasszal ötmillió forintos beruházással készült el a község játszótere a Jubileum téren. A kivitelezés költségét az önkormányzat önerőből biztosította, de sokat segítettek a helyi vállalkozók is. Pásztoriban szintén ebben az időben korszerűsítették a játszóteret 2,6 millió forintból. A költségekhez a helyiek azonban már pályázaton nyertek támogatást, így a falu kasszájából mindössze 521 ezer forintot kellett kifizetni. Dénesfán több százezer forintot spórolt a település képviselő-testülete, amikor úgy döntöttek, hogy saját faanyagból, az önkormányzat munkatársainak segítségével készítik el a játszótéri eszközöket. A községi utak mentén kivágott fából alakították ki a hintákat, a mászókát és a kunyh ót. A területet azóta is bővítik, szintén saját „kútfőből”. Rábcakapin is folyamatosan fejlesztik a játszóteret. A kisközségben minősítették az eszközöket és a szakvélemény alapján végezték el a javításokat. Voltak problémák, amelyeket azonnal meg kell szüntetni és vannak olyanok is, amire néhány év haladékot kaptak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kézműves tábor

Tovább olvasom