Délmagyar logó

2018. 02. 19. hétfő - Zsuzsanna -3°C | 7°C Még több cikk.

A Jobbik a parlament azonnali összehívását kéri az Ab-döntés miatt

Az ellenzéki összefogás szerint a devizahitelesek problémáinak megoldása a kormány kezében van, ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság hétfői döntése is.
LMP: törvényben tiltsák be a devizahitel-ügyleteket!

Az LMP a következő parlamentben újra előterjeszti azt a javaslatát, amelyik a polgári törvénykönyvben tiltaná meg a devizahitel-szerződéseket – ezt a párt társelnöke mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Schiffer András azt is elmondta, hogy a választások után szintén újra be kívánják nyújtani azt az indítványt, amelyik alapján senkit nem lehetne jogerős bírói döntés nélkül kilakoltatni. Az LMP megtiltaná, hogy a bankok átruházhassák a követeléseiket, a bíróságoknak pedig a perekben a devizahitel-szerződések teljes szövegét vizsgálniuk kellene – ismertette korábbi javaslataikat.

Az LMP továbbra is azt látja, hogy a devizahitel-szerződések ellentétesek a hitelintézeti törvénnyel – jelentette ki a politikus.

A Lehet Más a Politika elvárja a következő kormánytól, hogy módosítsa a polgári törvénykönyvet úgy, hogy ha a devizahitel-szerződés miatt egy adós élethelyzete „ellehetetlenül", akkor bírói úton lehessen módosítani a szerződéseket, és a tartozást ezt követően forintban tartsák nyilván.

Az Alkotmánybíróság hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

Baloldali összefogás: a kormány kezében van a megoldás

Az ellenzéki összefogás szerint a devizahitelesek problémáinak megoldása a kormány kezében van, ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság hétfői döntése is.

Bárándy Gergely, az MSZP elnökségi tagja sajtótájékoztatón azt mondta: az Ab-határozat rávilágít, hogy az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben is minden eszköz rendelkezésére állt, hogy segítsen a devizahiteleseken.

A kormány ennek ellenére menekült a probléma elől, és a megoldást megpróbálta áthárítani a Kúriára, az Alkotmánybíróságra és európai fórumokra - fűzte hozzá. Szerinte ha az Orbán-kormány akar, akkor a választásokig hátralévő három hétben is intézkedhet.

A szocialista politikus mindazonáltal hangsúlyozta, a devizahitelesek gondjaira elsősorban a forint erősödése jelentene gyógyírt, ehhez pedig vissza kell szerezni a piacok bizalmát.

Emlékeztetett arra, hogy négy éve egy svájci frank 185 forintot, egy euró pedig 265 forintot ért, majd a kormányváltás után Kósa Lajos és Szijjártó Péter fideszes politikusok nyilatkozatai miatt a forintárfolyam rövid idő alatt 15 százalékkal gyengült.

Bárándy Gergely arról is beszélt: az általuk kezdeményezett tévévitán mind Orbán Viktor, mind Mesterházy Attila baloldali miniszterelnök-jelölt kifejthetné, milyen megoldást javasol a devizahitelesek problémáira.

Az MSZP-s politikus a megoldási javaslataikat firtató kérdésre azt mondta: még három hétig az Orbán-kormány felelőssége, hogy kidolgozza a megoldást, "mi várjuk a javaslatot (...), ha eltelik ez a három hét, és nem tesznek semmit, a kormányváltó szövetség pedig megnyeri a választást, akkor természetesen van konkrét elképzelésünk".

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke közölte: az Ab döntése megerősítette, hogy a devizahitelezés ügye nem jogi, hanem politikai kérdés, így az Orbán-kormány "fölöslegesen húzta az időt", hitegette az embereket, amikor azt mondta, meg kell várni a Kúria és az Ab döntését.

Kitért arra is, hogy a devizahitelezés az első Orbán-kormány ideje alatt kezdődött, és a második Orbán-kormány alatt vált százezrek megélhetését kockáztató problémává. Hozzátette: a forint-euró árfolyam a nyolcéves baloldali kormányzás alatt összesen 30 napig haladta meg a 300-at, míg a második Orbán-kormány alatt már 230 napja gyengébb ennél a forintárfolyam.

A DK politikusa azt is bejelentette: az ellenzéki összefogás az amerikai értékpapír-felügyelethez fordul, amiért gyanújuk szerint Matolcsy György jegybankelnök még gazdasági miniszterként bennfentes információt osztott meg külföldi bankárokkal.

Felidézte, egykori kabinetfőnökének könyve szerint Matolcsy György 2011. november 17-én együtt ebédelt a Goldman Sachs bankáraival, és "csak úgy mellékesen megjegyezte", hogy Magyarország aznap felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Az ellenzéki politikus szerint a bankárok a bennfentes információ birtokában milliárdos haszonra tehettek szert.

Molnár Csaba azt mondta: mivel a Goldman Sachs amerikai tőzsdei társaság, Magyarországon pedig "nincs független hatóság", az amerikai értékpapír-felügyelettől kérnek vizsgálatot.

"Mindezt tesszük többek között a devizahitelesek védelmében. Mert ha megbüntetik végre Matolcsyt, ha végre kiderül, hogy milyen károkat okozott Magyarországnak, akkor talán abbahagyják azt a játékot, aminek eredményeként folyamatosan bedől a forint" - fogalmazott.

Molnár Csaba a baloldali összefogás javaslataira vonakozó kérdésre ugyancsak azt hangsúlyozta: ha kiderül, hogy Orbán Viktor hazudott, amikor azt mondta, az Ab-határozat után a kormány előáll a megoldással, akkor "a Mesterházy-kormánynak kell megoldania ezt az ügyet".

A Jobbik az Országgyűlés azonnali összehívását kéri a devizakárosultak helyzetének rendezésére

Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján az Alkotmánybíróság döntésével összefüggésben úgy értékelt: szűkíti a mozgásteret, hogy noha utólag be lehet avatkozni a devizahiteles szerződésekbe, de csak az eddigi bírósági gyakorlat figyelembe vételével. Kijelentette: a Jobbik álláspontjától távol áll, hogy a bankok és a károsultak érdekei között "lavírozzanak".

Mint mondta, a Jobbik megkülönböztetné a tisztességes bankokat azoktól, amelyek "egészségtelen pénzszivattyút" működtettek.

Az ellenzéki politikus gyáva felelősségáttolásnak nevezte, hogy a kormány a következő ciklusra hagyná a probléma megoldását. Hozzátette: talán a kormány úgy érzi, hogy csak 1-2 hónappal tolja el a megoldást, de április 6-án azok is szavazni fognak, akiknek helyzetét az elmúlt évtizedben nem oldották meg. "A kormányok és állami felügyeleti vezetők - egymás kezébe adva a brutális hibák stafétabotját - bűnrészesek" a lakosság "szervezett kifosztásában" - jelentette ki Z. Kárpát Dániel.

Jelezte: nem vitatják el a kormányzati jó szándékot, de eredményt eddig csak a végtörlesztés hozott, azt viszont keveseken segített, több mint 300 ezer embert nem érintett. Hozzátette, a Jobbik szerint nem mentőcsomag kell, mindenki fizesse ki a tartozását, de csak az indokoltat.

Megismételte: a párt a hiteleket a felvételkori árfolyamon forintosítaná, kártérítést fizettetne a károsultaknak, s indokoltnak tartja a banki és felügyeleti vezetők elszámoltatását.

A frakcióvezető-helyettes szerint 3 fronton van cselekvési lehetőség. Kifejtette: a jogi út "befulladt", de politikai úton két héten belül rendezhetnék a kérdést. Ez a bankrendszer "indokolatlan nyereségét" csoportosítaná vissza a tulajdonosoknak, a "szennyező fizet" elve alapján - mondta, hozzátéve: a harmadik front az utca, de a Jobbik nem szeretné megvárni, hogy az emberek ott vívják ki igazukat.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Saját autója gázolt halálra egy férfit Dunabogdányban

A férfi leparkolt autójával, és épp mögötte állt, amikor az gurulni kezdett. Maga alá gyűrte a… Tovább olvasom